Továbbképzés Fejér vármegye könyvtárosai számára 2024. június 3-án a Vörösmarty Mihály Könyvtárban

 

 

Ebben az évben második alkalommal szerveztünk továbbképzést a vármegye könyvtárosai számára. Igyekszünk ezeket a szakmai találkozókat aktuális témák köré szervezni, új információkat átadni.

A gyermekkönyvtári munka támogatása mindig a legfontosabbak közé tartozott. Az elmúlt időszakban foglalkoztunk már a mesetablettel, szöveg nélküli képkönyvekkel, a nyári táborokkal, megismertünk jó gyakorlatokat (megújuló ifjúsági terek Szolnokon), szerveztünk workshopot a hatékony gyermekkönyvtári közösségfejlesztés érdekében stb.

Mindnyájan tudjuk, milyen fontos szerepe van a mesének az olvasóvá válás, a jó szövegértés folyamatában (lásd Boldizsár Ildikó: Hogyan segítik a mesék az értő olvasást és az olvasóvá válást? – c. tanulmánya, továbbá „a mese az a kulcs, amivel egy gyerek előtt kinyitogatjuk a világnak a szépségeit és a szabályait, ahhoz, hogy szépen és jól tudjunk élni.” (Fésüs Éva) – éppen ezért a mese, mesemondás lett a szakmai nap témája.

 

Szilvási-Grund Helga, az EFOP-3.3.4-17-2017 keretében megvalósított NépmesePontról adott számot. Ismertette a NépmesePont kialakításának technikai folyamatait, bemutatta az együttműködő intézményeket, a programot megvalósító szakembereket. A házban 2 termet és az előteret sikerült teljesen felújítani, az egyik sarok parasztházbelsőt jelenít meg, a nagyobb, mozgásra alkalmas tér a kihajtható paravánok segítségével faluvá, erdővé válhat, s van még egy trónterem is. A folyosó falára felfestett fáról fából készült kis almák lógnak, erre írhatják föl nevüket a látogatók.

Néhány téma a programok közül: Élőszavas mesemondás, Tengerszem, meseértelmezés, Mesterségem címere, Önbizalom/önértékelés, Mese-Motívum-Muzsika, Mesefolyó (mesemondó verseny). Több száz eseményen, több ezer látogató fordult meg, a klubfoglalkozások, kézművesfoglalkozások mellett családi napokat, táborokat is szerveztek, pedagógus továbbképzéseket, workshopokat is tartottak, s a pályázatban vállalt programokon túl számos ünnephez, szokáshoz kapcsolódó tematikus napokat is tartottak. Népi játékos, kézművességgel egybekötött népmese foglalkozásokat tartottak az együttműködési megállapodást nem kötött intézményeknek és családoknak is.

A pályázati időszak lezárta után is működik a NépmesePont papírszínházi mesével, Így tedd rá! foglalkozással, kézműves foglalkozással, mesemozival.

 

Mesét nem csak gyerekek hallgatnak szívesen, az élőszavas mesemondás a felnőtteket is egy másik világba viszi. Az elhangzott történetek, az abból kerekedő beszélgetések segítenek feltöltődni, kikapcsolódni, netán egy-egy élethelyzetet másként látni, problémákat megoldani. Ezt mutatta be második előadónk, Csóka Judit konduktor, klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus, aki a mese közösségteremtő erejéről beszélt. Judit 2014-ben szerzett meseterapeuta címet. Pályafutása során voltak csoportjai kórházakban, hajléktalanszállón és börtönben is, sok játékot, helyzetgyakorlatot magában foglaló workshopokat tart. Megjelent meseválogatásai: Mesék a gyógyulásról, Mesék feleségekről és férjekről, Mesék a pénzről, Mesék a szabadulásról. A várandósságról, szülésről és szülőségről válogatott meséket 2023-ban Szabó T. Annával közös kötetébe, Meseterápiás utak és kalandok címmel szakmai útjáról írt.

Csóka Judit 2014-ben kezdte foglalkozásait a Vörösmarty Mihály Könyvtár Széna téri Tagkönyvtárában, kezdetben gyerekeknek tartott Mesekuckó foglalkozást. A felnőtteknek szóló foglalkozásai szintén az EFOP-3.7.3-16-2017-00106 pályázattal indultak.

A Meseföldrajz Magyarországról indulva mutatta be az erdélyi szász, szlovák, orosz, svájci, német, görög, olasz, spanyol, indián, afrikai, indiai népek kultúráját, népviseletét, irodalmát, hétköznapjait, ételeit, meséit. A népdalok közös éneklése mellett táncoltak szirtakit és hastáncot, fűztek gyöngyöt, építettek legót, értelmeztek közmondásokat. Az ének, a tánc összehozta a társaságot, akik így már közösségben érezték magukat, könnyebben tudtak beszélni egy-egy képről, a mese által felvetett élethelyzetekről.

A foglalkozásokat bizonyos rítusok is jellemezték, ilyen volt a ráhangolódás a következő versike elmondásával:

Földből magba, magból szárba,

szárból virágba, virágból kalászba,

kalászból kenyérbe, kenyérből testembe,

testemből lelkembe, lelkemből lelkedbe!

Judit meggyújtotta a mesegyertyát a mesélőkért és mesehallgatókért, majd elmondta az adott mesét. A mese indította el a beszélgetéseket, ami után jólestek a jellegzetes ételek (pirog, bruschetta, tapas) és italok. A mesegyertya a foglalkozás végén körbejárt, majd mindenki ajándékot kapott, pl. a sztrapacska receptjét, kis üveg sót, kiscipót stb.

A pályázat annyira jól sikerült, hogy Judit a mai napig tartja foglalkozásait. Azóta megismertünk török, dán, kínai, kubai, szlovén, olasz népmeséket, ittunk finom borokat és mindig van, aki süteményeket, gyümölcsöket visz.

Judit most ugyan gitár nélkül, de megénekeltette a könyvtárosokat is, a Cinege, cinege, aranyos pintyőke kezdetű dalt sokan ismerték, s elvitt bennünket medvevadászatra is. Előadását a Sok eltelt c. indiai mesével zárta.

 

Dala Sára, a Hagyományok Háza Közművelődési és tudományos szakcsoport munkatársa a Ház módszertani segédanyagait, online forrásait mutatta be. Először adott egy kis elméleti alapozást, a hagyományos és mai mesemondás, mesemondók közti hasonlóságokról és különbségekről beszélt.

Be is mutatott néhány példát mai, hagyományos technikájú, interaktív, gyerekeknek szóló mesemondásra (Fábián Éva, Szabó Réka).

Megismertük általa a Hagyományok Háza tevékenységét, felhívta figyelmünket a Ház tanfolyamaira, képzéseire. Megismertük azokat a kiadványokat, amelyeknek audiovizuális mellékleteik vannak. Praktikus segítséget kaptunk arról, melyek az online felületekről letölthető források (pl. Népmesegyűjtemények és szakirodalom ajánló bibliográfiája). A Ház folytatja a mesemondói hagyomány generációinak nyomon követését, a szövegfolklór-gyűjtések digitalizálását, feldolgozását, segíti a mai mesemondók felkészülését. A Házban meseesteket, mesemondó kört szerveznek, így egy-egy alkalommal is lehet kellemes és hasznos élményhez jutni.

 

Harmadik előadónk Kovács Marianna, a Százhalombattai Hamvas Béla Városi Könyvtár igazgatója, aki kutatja és meséli is a horvát népmeséket. Marianna is megcsillogtatta mesélő tehetségét, majd röviden beszélt azokról a szervezetekről, amelyekben dolgozik: Magyar Olvasástársaság, Meseszó Egyesület, Világszárnya Magyar Népmesemondó Szövetség. Megismertük a Népmese napjának keletkezéstörténetét, a számtalan mesealkalmat, kulturális rendezvényt, fesztivált, amelynek szervezője, résztvevője volt. A százhalombattai könyvtárban különgyűjteményt hoztak létre a népmese számára, rendszeresen tartanak mesemondást, népmese tábort, családi mesedélutánokat. Igazgató Asszony megosztotta velünk a mesemondás örömeit és nehézségeit is. Beszélt arról, hogy a covid idején tévében, rádióban volt lehetősége mesemondásra, de azt tapasztalta, hogy a mesemondás akkor az igazi, ha van közönsége.

A tematikus délelőtt végén Istók Anna, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete főtitkára beszámolt a 2023-as igényfelmérésről, 2024. év elején készült felmérésről a könyvtáros szakmában dolgozók bérhelyzetéről, az Egyesület új vezetőségének törekvéseiről.

Délután közösen megtekinthettük Az ókori Kína kincsei – A Jáde Császárok Kora c. kiállítást.

Buriánné Tarró Edit, a Fejér Megyei Szervezet elnöke