Iskolai könyvtárak a digitális műveltségért – Recenzió a KisKTE 11. kötetéről

 

 

A Könyvtárostanárok Egyesülete módszertani kiadványsorozatának 11. kötete 2021-ben jelent meg, igazi karanténkötetként. Ahogyan azt az alcím is sugallja, „Ötletek, foglalkozástervek, projektek karantén előtt, alatt, után” a célja ennek a pedagógusokat, könyvtárosokat segítő kiadványnak. Dömsödy Andrea, Németh Szilvia és Savanya Ildikó szerkesztették a kötetet, benne pályázati anyagokkal, könyvtárostanár szakos hallgatók és gyakorló pedagógusok írásaival egy nagyon színes paletta jelenik meg 24 szerző tollából. Az előszóban a szerkesztők az alábbi kulcsszavak mentén jellemzik a kiadvány céljait: olvasóvá nevelés, kritikai gondolkodás, szövegértés és önálló tanulás fejlesztése. A tantárgyak hasonlóképpen változatosan reprezentálódnak, jelen van a fizika, idegen nyelv, történelem, irodalom és a matematika is többek között a foglalkozástervek skáláján.

Motiváló alkotási folyamat

A recenzió megírására motivált, hogy a kötet egyik szerzőjeként élvezet volt a szerkesztés folyamatát nyomon követni és figyelni, hogyan lesz egyre jobb és jobb a foglalkozásterv, valamint a többi szerző műve iránt is különösen nagy érdeklődés fűz a közös egyetemi gyökerek miatt. A másik kiváltó oka a recenzió megírásának a kötet alcímének az a része, hogy „projektek a karantén előtt, alatt, után”. A szövegeket a kötetbe a karantén előtt közvetlenül kezdtük el írni. A kötetbe kerülésük és a szerkesztési folyamat már a karantén idejére volt tehető. Most, a karantén után a megvalósítás időszaka lépett életbe, ezért egy teljes kört bejárt ez a kötet, a benne lévő tartalom pedig – most már biztosan állíthatom – megállja a helyét a karantén után is.

Pedagógusként és könyvtárosként volt lehetőségem tanulmányozni és időnként ki is próbálni párat a foglalkozástervek közül a diákok nagy örömére. Szeretném tehát a következőkben végigtekinteni a könyv foglalkozásterveit, közülük is a számomra kiugróakat.

A kiadvány felépítése a következő struktúrát követi:

1. Iskolai könyvtár és digitális tanrend
2. Ötletek, feladatok
3. Foglalkozástervek, tananyagok
4. Projektek

Iskolai könyvtár és digitális tanrend

Az első blokk egy vizsgálat alapján készített elméleti áttekintés a covid-járvány idejéről könyvtárostanári szemmel. Milyen lehetőségei vannak a pedagógusoknak, könyvtárosoknak egy pandémia kellős közepén? A szolgáltatások elemzéséből és a mintavételből az állapítható meg, hogy az online kommunikációs felületek felvirágzása, valamint az IKT ellátottság soha nem volt még ennyire hangsúlyos, mint a covid években – írja Dömsödy Andrea, a Könyvtárostanárok Egyesülete alelnöke. Megjelenik ebben a részben az is, hogy a könyvtárosoknak milyen többletmunkájuk van az alapszolgáltatások mellett, illetve mi teszi ki az ő munkájukat – különösen az iskolai könyvtárosokét. Az iskolai könyvtárosok szerepe a könyv középpontjában áll, szintén ebben a részben kaphat az iskolakönyvtáros hasznos tippeket, ötleteket arra, hogyan tudjak kreatívan, költséghatékonyan megvalósítani a távszolgáltatást, kapcsolattartást a diákokkal online oktatás esetén.

Ötletek, feladatok

Az áttekintő részt követi egy olyan szerteágazó gyakorlatorientált feladat- és ötletbörze, ahol olyan könyvtári szolgáltatások, programajánlók kerültek terítékre, amelyek a világjárvány tükrében is megvalósíthatók voltak. Ezekhez társulnak még a könyvtárostanárok szakmai fejlődését elősegítő online technikai tanácsadás, egy online szakmai közösség bemutatása. Nagyon színvonalasnak tartom, hogy tesztsorok, feladatlapok is szerepelnek mintául ebben a részben, így a pedagógusok, könyvtárosok számára sokkal megfoghatóbbá vált a téma. Külön ötletesnek tartom a költészet napja ihlette láncfeladatsor, a forrásalapú feladatok koordinátarendszerre (újra)töltve, valamint a hivatkozásgenerátor használata részeket. Pedagógus kollégákkal megvitatva többen is megállapítottuk, mennyire innovatív szemlélettel rendelkeznek az ötletek kitalálói, és nagy szükség van erre a gyerekbarát, modern szellemű hozzáállásra az oktatásban.

Foglalkozástervek, tananyagok

El is érkeztünk a harmadik, foglalkozástervekből álló nagyobb fejezetegységhez a könyvben. Számomra ez a fejezet jelentette a legtöbb segítséget az órákra, foglalkozásokra való felkészülés során. Olyan sokrétű foglalkozásokkal találkozhatnak az olvasók ebben a kötetben, mint a rendszerváltás történelmi vonatkozásainak megismerése források segítségével, MATARKA segítségével elvégezhető százalékszámítás, pályaorientáció adatbázis-használattal, meseterápia Moly.hu-val, a fenntarthatóság és a divat kapcsolata. Számomra minden foglalkozásterv üde színfolt volt, számos Learningapps feladat, QR kód beolvasás, élménypedagógiai eszköz vonult fel a foglalkozástervekben. Külön élvezet volt olvasni a százalékszámításról szóló feladatok során X professzor karakterének bevezetése, „A divat lábnyoma” című foglalkozástervben az UNICEF és gyerekmunka témakörének megbeszélése és feldolgozása, valamint a „Library Gingerbread Man” címűben a Skribble rajzos találd ki játéka, ami vizualizálta a szöveges angol tartalmat az órán.

A szerzőknek előzetes kérdésekre is választ kellett adniuk, mint hogy miért ezeket a digitális forrásokat, eszközöket, alkalmazásokat látták célszerűnek beletenni a tervükbe, vagy hogy milyen előzetes tudásra van szükség a diákok részéről. Ezeknek a kérdéseknek, és az azokra adott válaszoknak a célja, hogy a kötetet forgató könyvtárosok, tanárok jobban el tudjanak igazodni és átgondolhassák, számukra mennyire lehet kivitelezhető egy foglalkozás. A kötet szerzői ugyancsak felsorolják a kereszttantervi követelményeket és a kiemelten fejlesztendő tanulói kompetenciákat. Öröm volt látni, hogy a tantárgyi integráció, mint általában a Kis KTE könyvekre jellemző, nagyon szerteágazó, és a foglalkozások kitalálói nagy hangsúlyt fektettek a használóközpontúságra, valamint a tanulóközpontúságra.

A foglalkozástervek az RJR modell szerint épültek fel, és itt derült ki igazán, mitől forgat az olvasó igazi karanténkötetet a kezében. Már a ráhangolódás fázisában nyomatékos szerepe van az internethasználatnak a tanítás során, és ez a lelkesedés a média iránt nem hagy alább a jelentésteremtés és a reflektálás részeknél sem. Youtube, Fortepan, Google Drive, Google Classroom, Redmenta, Learningapps, Kahoot, online adatbázisok, hashtag.school és egyéb karanténkedvenc oldalak mellett kevésbé ismert, de nagyon is hasznos weboldalak is megmutatkoznak, mint a Mentimeter, ahol szófelhőt csinálhatnak a gyerekek, vagy a Wheel of names, avagy Névkerék. A szerzők mellékletben közlik a kivitelezéshez szükséges feladatleírásokat, táblázatokat, kérdéssorokat, ezzel is könnyítve a kollégák munkáját, akik fontolgatják a foglalkozások megtartását.

Volt szerencsém kipróbálni Burai Patrik “A rendszerváltás 10, 20, 30 év távlatából – amit a forrásokból kiolvashatunk” című foglalkozásának egyes részeit személyre szabottan egy 80-as években játszódó ifjúsági regény készítésekor. Olyan kulcsfogalmak kerültek elő, mint a szólásszabadság kérdése, a történelmi hitelesség igazolása források segítségével, valamint a szabad véleményalkotás. A Padlet idővonal vizualizálta a rendszerváltás történetét, ami sokat segített a tananyag feldolgozásában. Külön felüdülés volt, hogy a foglalkozás lehetőséget adott arra, hogy a rendszerváltás idejében való elmerülés mellett reflektálhassanak a résztvevők a saját korunkból, és összevethessék a különbségeket, hasonlóságokat ezzel is szélesítve a látókörüket.

Általánosságban elmondható, hogy a foglalkozástervek szerkezete feszes, szépen épülnek egymásra a feladatok, magyarázatok, és alaposan kifejtettek, a keretidőt ideálisan eltalálták, és valóban megvalósíthatók, a források és szükséges eszközök listája reális, kivitelezhető. Üde színfolt volt olvasni a foglalkozástervek végén a szerkesztői üzeneteket, ahol a kötet szerkesztői árulták el a személyes nézőpontjukat szakmai hozzáértőkként, hogy egy-egy szerző írását miért tartják érdemesnek az olvasásra és tanulmányozásra pedagógiai szemmel.

Projektek

A kötet utolsó nagyobb részegységét a projektek teszik ki, Az olvasó itt is egy részletes leírással találkozik először, ahol a szerző bemutatja a tervét könyvtárpedagógiai szempontból, a téma relevanciáját, feldolgozási módját, eszközeit, valamint a projekt általános jellemzőit (pl. milyen évfolyam számára, mennyi az időkeret stb.). A digitális források használata a karanténkötet sajátosságaként itt is hangsúlyos volt. Honlapszerkesztő alkalmazástól kezdve filmadatbázison át infografikai és kiadványszerkesztő oldalak is felvonultak a palettán. Számomra minden projektterv nagyon izgalmas volt, mégis szeretném kiemelni a „Candide-dal a világ körül” projektet, ahol digitális faliújság, prezentációkészítés, gondolattérkép és plakátkészítés tette színessé a kötelező olvasmány feldolgozását és befogadóközpontú értelmezését. „A diákok honlapja egy szokatlan időszakból” elnevezésű projekt pedig tökéletesen reprezentálja mindazt, ami a karanténoktatás sajátosságait hordozza, mégis újszerű szemlélettel. A szerző megjegyezte, hogy a diákok elfáradtak a digitális oktatás során, és külön kis világokba zárkóztak, erre reagálva kísérelt meg egy olyan projektet összeállítani a szerző, ami kimozdítja a gyerekeket a komfortzónájukból az irodalom tantárgy bevonásával. A projekt címének része, hogy „Így vagyunk mi”, ami utal arra, hogy kikké is tudnak válni a diákok egy pandémia alatt, valamint mivé alakulhat át az oktatás a covid hatására. Úgy vélem, az itt bemutatott jó gyakorlatokkal a könyvtárostanárok zseblámpaként világítottak a világjárvány közepette, ma pedig egy kornak a lenyomata, és egyúttal hidat képez a hagyományos oktatási modell és a digitális oktatás között.

Kinek tudom ajánlani a könyvet?

A sokszínű tartalom alapján nem csupán könyvtárosoknak, hanem minden olyan pedagógusnak is, akik számára a gyerekekkel való foglalkozás során szeretnének új nézőpontokat, lehetőségeket megvizsgálni, esetleg a tanári eszköztárukat bővíteni, hiszen a könyv erre remek lehetőséget ad! Bár jelenleg a karantén időszaka már csak emlékként él a fejünkben, de az online térben való tanítás ugyanúgy megmaradt az iskolák életében, ezért a bemutatott jó gyakorlatok nem idejétmúltak, sőt éppen ellenkezőleg: most is vezető szerepe van az internethasználatnak a diákok életében, ezért a pedagógusok számára is aktuális marad.

A könyv megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. A Könyvtárostanárok Egyesületének minden kapható kiadványát forgalmazza a KELLO.

A kötet a kiadó honlapján: https://portal.ktep.hu/KKK11

 

Aux Elza, magyartanár – könyvtárostanár