EU Zöld átállás munkacsoport

2024. április 23-án és 24-én került sor Brüsszelben a kulturális és kreatív ágazatok zöld átállásáról szóló, nyitott koordinációs módszerrel működő OMC (Open Method of Coordination) munkacsoport első ülésére. A munkacsoport tagjai az EU tagállamok kulturális ágazatainak, valamint a klímapolitikai ágazatok egy-egy képviselője. Magyarországot a munkacsoportban az energiaügyi miniszter, a kultúráért és innovációért felelős miniszter által korábban kijelölt két képviselő, az EUM illetékes referense, valamint a KIM illetékes referense képviseli.

A munkacsoport létrehozásának indoka annak biztosítása, hogy a kulturális és kreatív ágazatok ne maradjanak le a zöld átállás során. A munkacsoport célja, hogy hozzájáruljon a fenntartható jövőhöz, aktív szerepet játsszon a zöld átállás, az éghajlat-politikai fellépés és az európai helyreállítás terén, különös tekintettel a jelenlegi energiaválságra, figyelembe véve egyúttal az Unió földrajzi sokféleségét és jellemzőit. A munkacsoport előirányzott eredménye a tapasztalatcsere és az átadható bevált gyakorlatok azonosítása a kulturális és kreatív ágazatokban; a kulturális és kreatív ágazatok zöld átálláshoz való alkalmazkodásra irányuló erőfeszítéseinek támogatása.

A munkacsoport alakuló ülésén a tagországi képviselők, így Magyarország képviselői is számot adtak azokról a legfontosabb jó gyakorlatokról, kezdeményezésekről, amelyek nemzeti, regionális szinten léteznek a kulturális és kreatív ágazatok zöld átállásának elősegítése érdekében. Emellett meghatározták azon prioritásokat, amelyekre az OMC-munkacsoport a munkájáról szóló jelentésben fókuszálni fog. A jelentés egyben az uniós és tagországi döntéshozók számára is megfogalmaz ajánlásokat, amelyek most, a Kreatív Európa Program prioritásainak zöld szempontokkal történő kiegészítése alkalmával meghatározó jelentőséggel bír. Emellett nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy más uniós támogatási keretek, így a Horizont Európa Program, vagy a Kohéziós Alap jelenleg is magában foglalják a zöld szempontokat.

Figyelemmel arra, hogy a könyvtári szakterületet érintő és a zöld átállással összefüggő kérdéseket a Magyar Könyvtárosok Egyesülete régóta tematizálja, a KIM részéről felkérés érkezett egyesületünk felé, hogy összegezzük a hazai zöld könyvtárak tapasztalatait az alábbi témákban:

• milyen jó gyakorlatokat ismernek,
• mely témákat látnának szívesen a munkacsoport fókuszaként,
• miben látják a könyvtárak szerepét a zöld átállás elősegítésében, valamint
• milyen ajánlásokat fogalmaznának meg a döntéshozók számára uniós és tagországi szinten egyaránt.

A szakmai válaszadásba az alábbi könyvtárakat vontuk be: Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ, Illyés Gyula Könyvtár Szekszárd, József Attila Megyei és Városi Könyvtár Tatabánya, Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtár, PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont. A résztvevő könyvtárak segítségével összeállítottuk a négy kérdéskör válaszait.

1. Milyen jó gyakorlatokat ismernek? (Az alábbi gyakorlatok közül jó párat többen is alkalmaznak a megkérdezett könyvtárak közül.) 

• újrahasznosítási ötletek, játékok a látogatók számára. A közösségi programokon a fenntarthatóság szem előtt tartása, preferálása, propagálása (saját bögre, házi süti, üvegpoharak, kancsó, tányér, semmi eldobható stb.)
• madárbarát klub, madárbarát és állatbarát könyvtár kihíváshoz történő csatlakozás
• ökosarok-ökotéka folyamatos fejlesztése, gondozása, rendelés, állományalakítás: kereshető, elkülönített zöld állományrész életkorok szerint: könyvek, filmek, társasjátékok stb.
• öko-cikktár: kurrens online sajtóbibliográfia
• zöld hírlevelek: online öko-hírek/hírlevél: adatgyűjtés, szerkesztés
• szemléletformáló ismeretterjesztő előadások, foglalkozások már kisgyermekkortól minden generáció számára
• kézműves alkalmakon madáretetők, itatók, rovarhotelek, méhlegelők kialakítására magbombák készítése
• ifjúsági táborok zöldesítése: a könyvtárunkban működő ifjúsági klubnak tartott nyári ökotáborok fókuszában különböző zöld olvasmányok, a digitális detox, a természetjárás, a helyi természeti és kulturális nevezetességek megismerése állnak
• országos fenntarthatósági akciókhoz, kampányokhoz való csatlakozás
• pályázatok kiírása zöld témában
• magkönyvtár létrehozása: vegyszermentes, tájjellegű magfajták kölcsönzése, az ökológiai gazdálkodás, az élelmiszer önellátás propagálása
• palánta pont, magbörze életre hívása
• közösségi kertek, faültetések támogatása
• kert a könyvtárban projektek elindítása, esővíz gyűjtése projekt
• műanyag flakonos víz helyett csapvíz használata
• vászontáska kölcsönző
• dolgok könyvtára (újrahasznosítás és hulladékgazdálkodás):
• a ritkán használt vagy drága eszközök beszerzése helyett, a fogyasztói, eldobhatóságra épülő kultúra helyett a megosztásra, kölcsönzésre épülő kultúra támogatása. Ruhajavító klub: a felújítás, javítás, újrahasznosítás fontossága mindennapi tárgyainkkal kapcsolatban
• a felhalmozással, eldobhatósággal szemben álló értékrendet promotálása,
• tárgyak, eszközök, szemléltető makettek, használti és tanulást segítő eszközök, kisebb műszaki berendezések kölcsönzése (telefontöltő, olló, lyukasztó, koponya, szív, fogsor, billentyűzet, lámpa, könyvtámasz, “parkolóóra”, tűzőgép és még sok egyéb)
• makerspace – karöltve a dolgok könyvtárával. Varrógépek, 3D nyomtató kölcsönzések, helyben használata: közösségi alkotótér megvalósítása a cél
• természetjárás: túrák hirdetése képzett kolléga vezetésével, irodalmi erdőmerülés, erdőfürdő, Városi botanikai séták és herpetológiai séták: a növényvakság legyőzésére, a környezetünkben élő flóra és fauna megismerése, a nem-szeretem állatok elfogadására
• szakmai konferenciák, workshopok életre hívása zöldkönyvtári témakörben
• zöld közösségek (online és offline egyaránt) kialakítása, együttműködés civil szervezetekkel
• öko-olvasókör, beszélgető körök létrehozása az ökoháztartások kialakításának módjairól (komposztálás, vegyszermentes háztartás és kert, hulladékmentesség, energiatakarékosság=megtakarítás)
• Zöld Iroda Program és minősítés elérése
• zöld épületek (napenergia hasznosítása, érzékelős világítás, központi hűtő-fűtő rendszer stb.)
• szabadtéri lehetőségek kialakítása – kert, terasz, udvar -, elektroszmog és mesterséges fény mentes környezet kialakítása, Teraszkönyvtárak. Munkaterek és közösségi terek zöldítése, növényesítése, elektroszmog csökkentése (amennyire lehet, pl. amit lehet ki- vagy lekapcsolunk)
• országos és vármegyei szintű zöldkönyvtári hálózat építése – a már meglévő kistérségi szolgáltató rendszer információs pontjaira, könyvtáraira támaszkodva a zöldkönyvtári szemlélet és zöldkönyvtári gyakorlatok terjesztése, célul tűzve ezáltal minél több ember elérését, szemléletformálását
• a vidéki társadalom ökológiai átállásának segítése a helyi adottságokra, és meglévő új és a fenntarthatóság gondolata köré kialakított új közösségekre támaszkodva
• a kistérségi településeken is javasoljuk meghonosítani a szelektív hulladékgyűjtőket, használt sütőolaj gyűjtőket, a Jane Goodall Intézet-Afrikáért Egyesület – Követ Egyesület – Védegylet Egyesület együttműködésében indított „Passzold vissza tesó” kampányban elhelyezett elemgyűjtőket – ennek apropóján vidéken is a körforgás gazdasághoz kapcsolódó előadások tartását a visszagyűjtés fontosságáról
• plusz források biztosítása zöld előadások tartására: környezeti neveléssel foglalkozó szakember, környezeti mérnök, biológus, gyógynövény szakember szerepel a térségbe kiajánlott előadók között stb.

Mely témákat látnának szívesen a munkacsoport fókuszaként?

• hazai és nemzetközi zöld könyvtárak együttműködésének erősítése, jó gyakorlatok népszerűsítése, támogatása
• hazai és nemzetközi környezetvédelemmel illetve fenntarthatósággal kapcsolatos intézmények és zöld könyvtárak közötti együttműködések támogatása
• képzések és ismeretterjesztés
• a magyarországi zöldkönyvtárak értékelésének lehetőségét szeretnék kialakítani a magyarországi zöldkönyvtárak. A magyar zöldkönyvtári hálózat támogatását, egy díj létrehozásának támogatását nagy örömmel vennénk
• az Európai Zöld Könyvtárak (EUGREENLIB) mintakönyvtárainak létrehozása: minden országban 1-1 kijelölt könyvtárban a társországok saját nyelvén (esetleg világnyelveken) megjelenő, az általuk javasolt és megküldött 50-100 könyv alapján, valamint a létező zöld adatbázisaikhoz való akadálymentes hozzáférés biztosításával
• elektroszmog csökkentése, zajszennyezés és fényszennyezés csökkentése, légszennyezés csökkentése
• könyvtárak, könyvtári terek hagyományos, környezetkímélő kialakítása, fenntartható üzemeltetése

Miben látják a könyvtárak szerepét a zöld átállás elősegítésében?

• Úgy látjuk, hogy a klímaváltozás és a környezeti válság kulturális választ igényel az emberiség részéről, egy tudati változást, egy szemléleti átalakulást az ember és a természeti környezet közötti viszonyok vonatkozásában. Ez lényegében egy fenntarthatóságra, humánökológiára épülő kultúra kialakítását jelenti, amiben a hangsúly az emberi jó életen van, amit az ökológiai korláton túli növekedést jelentő tisztán materiális jóléttel lehet szembe állítani. Ennek kialakításában a könyvtárak fontos szerepet tölthetnek be. Mindez összhangban van a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiában lefektetett elvekkel. A dokumentum a közgyűjteményekről, mint a közösségi kapcsolatrendszert ápoló és fenntartó hálózatról emlékezik meg. Amikor a zöldkönyvtári hálózat kialakításáról, zöldkönyvtári együttműködésről beszélünk, a könyvtárakban rejlő azon lehetőség kiteljesítésére gondolunk, hogy a fenntartható fejlődési célok mentén kigondolt programok és projektek kivitelezésére kell képessé tenni ezt a hálózatot.
• A könyvtár hiteles, naprakész információk és tudáskészletek őrzője és megosztója, közösségi találkozóhely, az olvasás megszerettetésének, az élethosszig tartó tanulás képességének kialakítását segítő intézmény. A könyvtár a hagyományos felfogás szerint is érintkezik a fenntarthatóság gondolatával. A könyvtárak arculatában, napi működésében is a környezettudatossághoz igazítva az ember és környezet közötti harmónia igényének szimbolikus megjelenítője.
• Fontos, hogy a könyvtárakban legyenek zöld szemléletű kollégák, akik képesek a gyerekek, fiatalok környezeti nevelését könyvtári környezetben, programokkal, foglalkozásokkal segíteni. Legyen olyan humánökológiai referens a könyvtárakban, aki képes megválaszolni azokat a klímaváltozással kapcsolatos vitás kérdéseket, eligazítani az érdeklődőket a dezinformációk, egymásnak ellentmondó érdekek kereszttüzében álló természet- és környezetvédelmi, ökológiai kérdésekben.
• A könyvtár ma már komplex szolgáltatóhely: foglalkozásokon, ökológiai előadásokon, speciális zöldkönyvtári szolgáltatásokon keresztül a lélek zöldítésének helyévé válhat.
• A könyvtárak népszerűsítő kampányok és programok, valamint az ismeretterjesztés helyszínei lehetnek.
• Lehetőséget adhatnak a környezetvédelmi és fenntarthatósági kérdések és válaszok, eredmények megvitatására, a lakosság szemléletformálására, különös tekintettel a helyi lehetőségekre és igényekre.
• Alkalmasak a helyi zöld közösségek megszervezésére, közösségi élmények biztosítására, kapcsolatok építésére, példamutatásra, természethez kapcsolódó, családi programok szervezésére
• A könyvtári hálózat az országunk legjobban szervezett és mozgósítható hálózata. Szolgáltatásaik nem csak lokális, regionális, de országos és némi esetben nemzetközi kiterjedésűek. Képesek gyorsan reagálni.
• A közösségi térként való működés személyessége az online platformok mellett jelentős megszólító érzékenyítő erővel bírnak. Közösségi, valós, élő programok szervezése, tartása, személyes kapcsolatokon alapuló közösség kiépítése, fenntartása
• Hatalmas innovációs potenciál rejlik a könyvtáros társadalom tudásában és a társadalomért érzett felelősségvállalás tekintetében, amit a környezettudatosítás területén eredményesen használhatunk.
• A helyi gyűjteményre alapozott saját zöld adatbázisok építése és megosztása erősítheti a környezettudatosságot társadalmainkban.
• A nyilvánosságban rejlő erő és lehetőségek, programok, bemutatók, foglalkozások életszerűvé teszik a környezettel való gondoskodást.
• A zöld szolgáltatások holisztikusságára való törekvés a kollektív megoldásokat segítheti.
• A hazai zöldkönyvtári hálózat kiépítése (szekszárdi szándéknyilatkozat alapján) ösztönözheti egy nemzetközi/európai zöldkönyvtári hálózat létrehozását.
• Az adott ellátási terület iskoláival való együttműködés alapján az iskolai célcsoportok megismerkedhetnek, használhatják tanulmányaikra, érdeklődési körüknek megfelelően a zöldkönyvtárak szolgáltatásait. A közvetlen teremtett és épített környezet értékeinek iskolán kívüli megismertetése. Oktatás, nevelés, példamutatás, együttműködés
• Fenntartható közösségi szolgáltatások (tárgy, eszköz kölcsönzés, magkönyvtár, növények csereberéje; készítsd magad, hasznos holmik cserebere, felajánlás, hasznos hobbi tanfolyamok, csináljuk meg együtt programok, fűszerkert, közösségi kert stb.).

Milyen ajánlásokat fogalmaznának meg a döntéshozók számára uniós és tagországi szinten egyaránt?

• tekintsék kiemelt partnernek a könyvtárakat, közgyűjteményeket a zöld átállás módszereinek megvalósításához
• a társadalom atomizáltságának leküzdése kulcsfontosságú ahhoz, hogy a zöld átállás lehetséges legyen – az Agenda 2030, 17 fenntartható fejlődési céljában kijelölt területek egyben az értékrendszer átalakítását is szolgálják
• támogatások megvalósítása a fenntartható jövőért:
  1. épületfejlesztési támogatás: az energiafelhasználás nyomon követése és a fejlesztése, az elavult berendezések környezetbarátabb verzióra cserélése
  2. támogatás fenntarthatósági, környezetbarát szolgáltatások bevezetésére, működtetésére
  3. támogatás fenntarthatósági, környezetvédelmi programok megvalósítására
• egy európai zöldkönyvtári hálózat megalakítása
• az Európai Zöld Könyvtárak (EUGREENLIB) mintakönyvtárainak létrehozása. Minden országban 1-1 kijelölt könyvtárban a társországok saját nyelvén (esetleg világnyelveken) megjelenő, az általuk javasolt és megküldött 50-100 könyv alapján, valamint a létező zöld adatbázisaikhoz való akadálymentes hozzáférés biztosításával
• évente történő megrendezésben európai szintű konferencia megszervezése és jó gyakorlat bemutatása személyesen és online formában
• online zöldkönyvtári szakmai folyóirat és hírlevél elindítása és minél szélesebb körben történő disszeminációja
• könyvtári mintaprogramok elkészítése, ajánlása, megvalósítása európai szinten

Istók Anna, az MKE főtitkára