Szakkönyvtári seregszemle, 2024
2024. március 26-án a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Könyvtár és a Magyar Könyvtáros Egyesület (MKE) Társadalomtudományi Szekciója közös szervezésében 9. alkalommal valósult meg a Szakkönyvtári Seregszemle. A szakmai konferencia a tavalyi évhez hasonlóan hibrid formában, a személyes jelenléti részvétel mellett online térben is zajlott, így ismét kb. 200 résztvevő hallhatta az előadásokat. A konferencia kezdetén Kálmán Rita (főigazgató, Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár), Valkó Gábor (elnökhelyettes, Központi Statisztikai Hivatal), Szóllás Péter (főosztályvezető, Kulturális és Innovációs Minisztérium Könyvtári és Levéltári Főosztály) és Villám Judit (elnök, MKE Társadalomtudományi Szekciója) rövid üdvözlő szavai hangzottak el.
A délelőtti szekciót Villám Judit, az MKE Társadalomtudományi Szekciójának elnöke, a délutáni szekciót Horváth Balázs, a KSH Könyvtár megbízott főosztályvezetője moderálta.
A konferencia első szekciója a Felfedezés a digitális világban: az intelligens katalógusok címet viselte.
Garamvölgyi László, az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár főigazgató-helyettese Szabadulás a múlt fogságából címmel adott elő: a könyvtár digitális átállásának eddigi eredményeit ismertette. A jelen legfontosabb megoldandó problémájaként az ELTE könyvállományának a kari, tanszéki és egyéb könyvtárak (mintegy 40 gyűjtemény) közötti szétaprózódottságát emelte ki – a hallgatók egyre inkább egységes felhasználói élményt várnak el, a digitalizáció ebbe az irányba is segít elmozdulni. Az elmúlt évek eredményei: az egységes felülettel működő könyvtári mobilapplikáció és a digitalizált tartalmak megtekintésének egységes webes platformja, a könyvtári böngésző, az online beiratkozás. Továbbá számos könyvtárban férhető hozzá elektronikus kérőlap, valamint RFID eszközök és van már önkölcsönző és okospolc is. Más jellegű újítás volt a könyvtáros nélküli könyvtár, vagyis a nyitvatartás jelentős kiterjesztése, amit a munkaidőn túl működő kamerák elhelyezése tett lehetővé. A legnagyobb eredmény a 2020-ban élesedett egységes, modern katalógus, a discovery (VuFind) alapú ELTEfind fejlesztése volt: ez átlátható módon tünteti fel a különféle felhasználói jogosultságokat, illetve immár repozitóriumokból és előfizetett adatbázisokból is ad találatokat. A közeljövőre vonatkozó terv a mobilapplikációban a bankkártyás fizetés lehetővé tétele.
Parti Ádám, az Országgyűlési Könyvtár osztályvezetője Új funkciók az Országgyűlési Könyvtár online katalógusában (Primo) címmel adott elő. Az utóbbi időszak legfontosabb újítása az SFX linkfeloldó alkalmazás bevezetése volt, amely az előfizetett és open access adatbázisok forrásműveinek katalóguson keresztüli elérését teszi gördülékennyé, élettel töltve meg a discovery funkciót. (Erre építve katalógusunk a felhasználóink számára még a nem teljes hozzáférésű adatbázisokból is szolgáltat találatokat, összesen több mint 5 milliárd rekord közül válogatva.) Megtörtént az utóbbi évben már különálló kategóriaként beszerzett e-könyvek katalógusba való beépítése, egyedi megjelenítéssel. Szintén megvalósult a katalóguson keresztüli, RapidIll (azonnali elektronikus) kérés lehetővé tétele a világ partnerkönyvtárai felé, amelyek gyors határidővel küldik meg digitalizálva a keresett anyagot. A legfrissebb újítás a bX ajánló beépítése a katalógusba, amely az elérhető online dokumentumok körében történő keresés során automatikusan ajánlatlistát készít a kapcsolódó, legrelevánsabb egyéb szövegekről.
Takácsné Bubnó Katalin, a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára megbízott osztályvezetője UDiscover című prezentációjában az első hazai Summon-implementáció tapasztalatait mutatta be. A Summon a ProQuest által kínált discovery típusú megoldás, amelyet a könyvtár Udiscover néven adaptált. A katalógusban lehetséges a hozzáférhető adatbázisokon belüli keresés indítása, illetve önálló funkció a rajta keresztül elérhető e-folyóiratok automatikusan generált teljes listája. Összeköttetést alakítottak ki a Google Scholarral: a felületen megtalálhatók a katalóguson keresztül elérhető online tartalmakhoz mutató rekordok, így a platform közvetlenül átvisz a DEENK domainjére. A katalóguson továbbá LibGuides-illesztést alkalmaztak, azaz a szaktájékoztatók által összeállított ajánlások beépítésre kerültek a felületbe, tovább mutatva az adott forrásra, valamint a tájékoztató könyvtárosok elérhetőségei magában a katalógusban is felfedezhetők. A könyvtár a ProQuest-tel való együttműködés kialakítása során elérte, hogy a megteremtett discovery felületét saját maga adminisztrálhassa, mozgásteret nyerve annak felhasználói igények szerinti testre szabásához, melyeket folyamatosan mérnek.
A második szekció A könyvtárak szerepe a digitális publikálás és folyóiratok megújításában címet viselte.
Szeifer Csaba, a Csorba Győző Könyvtár csoportvezetője és a Háromká főszerkesztője a Háromká – az első lépések című, a lap múltjáról és jelenéről tartott prezentációját saját pályaképének rövid bemutatásával vezette be, felvillantva azokat az állomásokat, amelyek lehetővé tették azt, hogy a folyóirat szerkesztőbizottságának élére álljon. A Háromká 2023 decemberében új külsőt kapott, illetve új rovatokkal gazdagodott. A tartalmat illetően a rovatok a következőképpen alakultak: Szakmai szervezetek, Minőség, Új könyvtárak, Határtalanul, KSZR, Innováció, Évforduló, Körkérdés, Zöld, valamint a rendezvényeket és recenziókat bemutató Könyvek és ajánlók. A folyóirat online jelenik meg az EPA-ban és az OJS-en. Elektronikus lelőhelye: https://journals.oszk.hu/haromka
Holl András, az MTA Könyvtár és Információs Központ informatikai főigazgató-helyettese Hol publikáljon a kutató? című előadásában a predátor (parazita) folyóiratok mibenlétére hívta fel a figyelmet. Előadását azzal a gondolattal vezette be, hogy a könyvtár feladata a kutatók és az oktatók segítése, valamint a metrikáknak való megfelelés. Az MTA 2023. október 16-án állásfoglalást és javaslatot tett közzé a kifogásolható gyakorlatot folytató folyóiratok cikkeinek kezelésére.[1] A témával kapcsolatban az előadó saját tanulmányát[2] is a hallgatók figyelmébe ajánlotta. A jelenségre az Akadémiaközi Partnerség (IAP) a Combatting Predatory Academic Journals and Conferences[3] című kiadvánnyal reagált. A problémára a megoldást az MTA-MTMT ad hoc-bizottságának a jelentése adja meg. Az MTMT honlapján megtekinthető a kifogásolható gyakorlatot folytató folyóiratok Norvég listája.[4] A listán szereplő folyóiratokban megjelent publikációk az MTA által felügyelt minősítő eljárásokban, pályázatokban nem számolhatók el tudományos közleményként, valamint az ezekre kapott idézetek nem vehetők számításba. A Magyar Tudomány 2024. januári száma Küzdelem az új típusú publikációs visszaélésekkel címmel tematikus blokkot[5] szentelt a tudományos publikálási szokások változásának és a predátor jelenségnek. Holl András előadásában azt javasolta, hogy olyan folyóiratba publikáljunk, amit magunk is olvasunk, illetve a témavezetőnk is olvas. Bemutatta a Think. Check. Submit. honlapot[6], ahol további információkhoz jutunk a kérdéssel kapcsolatban.
A kérdésekre, hozzászólásokra válaszolva Holl András kifejtette, hogy a tudománymetria proxy mutatókkal dolgozik, ám szükséges elmozdulni a tényleges tartalmi értékelés felé. A mutató csupán azt jelzi, hogy milyen jó folyóiratban lett publikálva a tanulmány, és nem azt mutatja, hogy milyen jó a cikk. Az index a folyóirat presztízsét és a lap mögötti marketingtevékenység sikerességét jelzi, nem pedig a cikk minőségét ragadja meg – ezt csak egyedileg lehet elbírálni.
Villám Judit Szeifer Csaba előadását azzal egészítette ki, hogy a Könyv, könyvtár, könyvtáros folyóiratnak is volt egy elődfolyóirata, a majd negyven évig megjelenő Könyvtáros című szaklap, ezt is érdemes lenne megemlíteni az előadásban.
A harmadik szekció az Innováció rendezett környezetben: A könyvtárak alakuló terei címet viselte.
Szendi Attila, a Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár és Múzeum főigazgatója A könyvtári tudományos adatforrástár mint az egyetemi mesterséges intelligencia működésének alapja – Kutatásaim a Miskolci Egyetem Adatelemző beruházása kapcsán (2017–2024) című előadásában bemutatta az egyetemen megvalósuló beruházást. A 2017-ben kidolgozott kormányzati projektterv célja egy olyan komplex épület- és szolgáltatásfejlesztés megvalósítása volt a campuson, amely egy korszerű és környezetbarát épületfelújítási és -bővítési program mellett nagyívű adattudományi fejlesztést is magában foglal. A projekt részeként megújult és új raktárhelységeket kapott az egyetem könyvtára, a levéltár pedig egy teljesen új épületbe költözhet, illetve kiegészül egy tömörraktár-rendszerrel. Az építési munkával párhuzamosan az intézmény paradigmaváltást is végrehajtott, melynek eredményeképp létrejöhet egy adatelemzési központ adattudós, adatbányász és statisztikus szakemberek bevonásával, ami hosszú távon bázisát képezi egy egyetemi mesterséges intelligencia-alapú rendszernek. A szakemberek az elmúlt időszakban teszteltek különböző szövegelemző szoftvereket, és olyan új fogalmakkal ismerkedhettek meg, illetve alkalmazhatták azok eszköztárát, mint a kvalitatív (QDA) és kvantitatív (QTA) szövegelemzés, látens szemantikai analízis (LSA), vagy a feldolgozás egysége, a szövegegység (Content Unit). A szövegelemzésben rejlő lehetőségek kiaknázását megkönnyíti a szerzői jogi törvény 2021-es módosítása is, amely lehetőséget ad a kulturális örökségvédelmi intézmények és kutatóhelyek számára, hogy szerzői jog által védett dokumentumokat tárolhassanak szöveg- és adatbányászati célból az adatbázisaikban.
Az előadás utolsó szakaszában bővebben hallhattunk Szendi Attila saját kutatásairól a szövegegység szintű elemzés elveire épülő, generatív mesterséges intelligenciát használó rendszerekkel kapcsolatban (ChatGPT, Scopus.ai), feltárva azok hiányosságait és a fejlesztési irányokat, valamint e rendszerek könyvtári környezetben való felhasználásának lehetőségeit a jelenlegi és a jövőben várható felhasználói igények tükrében. Véleménye szerint az MI-alapú kutatástámogatásban a könyvtáraknak, mint tudományos adatforrástáraknak jelentős szerep jut majd, hiszen a szövegegység-szintű dokumentumfeldolgozásban alapvető fontosságú a nagy mennyiségű, ellenőrzött tartalom, digitális adatvagyon rendelkezésre állása.
Szőllőssy Gabriella, a Néprajzi Múzeum Könyvtárának főosztályvezetője 150 éves múlt és megújulás, a Néprajzi Múzeum Könyvtára című előadásában előbb vázolta az intézmény történetét, ami egészen 1872-ig nyúlik vissza, amikor a múzeumi gyűjtemény még a Nemzeti Múzeum egyik osztályaként működött, melynek őre Xantus János volt. Ő volt az, aki elsőként külföldi szakirodalmat vásárolt a múzeumnak, illetve szaklapokra is előfizetett. Az önálló könyvtár alapjait viszont Jankó János fektette le, aki lényegében megszervezte a könyvtár működési rendjét, valamint kölcsönzési nyilvántartást és leltárkönyvet is vezetett. Önálló múzeumi intézményként 1947-től működik a könyvtár, amely 2012-től hivatalosan is nyilvános, főként leendő és aktív etnológusok, etnográfusok látogatják, de pedagógusok, iparművészek és laikus érdeklődők is gyakran megfordulnak az intézményben, mely jelenleg csaknem 200 ezer könyvtári egységgel rendelkezik 40 nyelven 4 kontinensről. A könyvtárban elérhető a Magyar Néprajzi Bibliográfia, amely több mint 50 éves múltra tekint vissza, évtizedek óta a múzeum könyvtárának gondozásában jelenik meg, és 2005-től adatbázis-szerűen kizárólag online böngészhető.
A könyvtár a klasszikus szolgáltatások nyújtásán túl aktívan támogatja a Néprajzi Múzeum könyvkiadási tevékenységét, végzi a múzeum online folyóirata, a Tabula cikkeinek doi-kezelését, de a múzeumi könyvesbolt beszerzéséhez is válogat kiadványokat. 2023-tól könyvszkennerrel is rendelkeznek, így digitalizálási munkát is folytatnak. A Múzeum és a Könyvtár beköltözése az új városligeti épületbe a szolgáltatásfejlesztés terén új dimenziókat nyitott, hiszen a napos, tágas, wifivel felszerelt olvasói térben 14 olvasói gép, újdonságfal, tematikus fal és minitárlatok is helyet kaphattak, emellett pedig a raktári terek kibővülésével az olvasói igények kielégítése is gyorsabbá, hatékonyabbá vált. A fizikai tér fejlődésével párhuzamosan az online térben is aktívabbá vált a könyvtár, rendszeresen friss tartalommal (bibliográfiák, könyv- és programajánlók, hírlevél) jelentkeznek a könyvtáros munkatársak.
Korom Szilvia Anett, a Budapesti Gazdasági Egyetem Egyetemi Könyvtár könyvtárvezetője Valóságos álom – Világszínvonalú könyvtár a BGE-n című előadásában bemutatta azt a nagyívű fejlesztést, amely a közelmúltban a Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Karának könyvtárában valósult meg. A 2021-től alapítványi fenntartásba került egyetem könyvtári hálózata egy központi, 3 kari, 2 intézeti, emellett egy szak- és egy elektronikus könyvtárból áll. Az egykori Pénzügyi és Számviteli Főiskola kollégiumában 1982-től klubkönyvtárként működő könyvtárat a 90-es években kibővítették, majd a Gazdasági Főiskola könyvtári hálózatába integrálták, illetve számos technológiai fejlesztést is végeztek benne a 2000-es, 2010-es években, de szinte folyamatosan helyhiánnyal küzdött. Végül egy 2017-es kormányhatározattal lehetővé vált a könyvtár komplex fejlesztése, az új épületre pedig 2018-ban írtak ki tervpályázatot. Az építkezés alapkőletételére 2021-ben került sor, majd 2023 szeptemberében adták át az új épületet. Az előadó fotókkal illusztrálta, hogyan zajlott a költözési folyamat, melyet megelőzően 2 éven keresztül egy ideiglenes szolgáltatási helyen üzemeltek. Az épület funkcionalitásait a fenntartó és a könyvtárosok igényei szerint igyekeztek kialakítani, így egy minden értelemben 21. századi intézmény jött létre. Számos helyen alkalmaztak smart-technológiákat (látogatószámláló kamerarendszer, vagyon- és személybiztonsági rendszer, elektronikus épületfelügyelet, automata csomagmegőrzés), figyelembe vették a fenntarthatósági (energiahatékony hűtés-fűtés, automatikus szellőztető rendszer, szabályozható világítás) és akadálymentességi szempontokat, valamint nagy hangsúlyt fektettek a könyvtár közösségi szerepének erősítésére. Ezeknek az elveknek megfelelően önkölcsönző rendszert építettek ki, e-olvasójegyet vezettek be, kutatószobákat, tanulótereket alakítottak ki, a multifunkcionalitás jegyében pedig konferenciateremmel, étteremmel és konditeremmel szerelték fel az épületet, de az olvasói terekben a kisgyermekes hallgatók gyerekei számára játszósarok is helyet kapott.
A negyedik ülésszak Innovatív képzési programok és stratégiák címmel vette kezdetét.
Németh Katalin egyetemi adjunktus, az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet oktatási intézetigazgató-helyettese Könyvtárosképzés – oktatás, kutatás, innováció címmel tartott előadást. A könyvtáros képzést, – mint a felsőoktatás szereplőjét –, jogszabályok, akkreditációs követelmények és tudományos követelmények határozzák meg. A felvevő piac a könyvtári rendszer. A könyvtáros képzésben bekövetkezett változásokkal Kiszl Péter cikke[7] vet számot. Az MA képzés szakelnevezése 2022-től könyvtár- és információtudomány, a BA képzésé informatikus könyvtáros. A képzéssel szembeni kritikák arra irányulnak, hogy nincs szakpáros képzés (kétszakosság), ám erre minor szak felvételével mégis nyílik lehetőség. A követelményeket a Képzési és kimenti követelmények (KKK)[8] dokumentum határozza meg. A könyvtáros képzéssel kapcsolatban az IFLA Building Strong Library and Information Science Education (BSLISE) munkacsoportja is megfogalmazott ajánlást[9] 2022-ben. Az ELTE BTK könyvtárosképzésében tantervmódosítás történt. A BA-n új kurzusként jelent meg az információ- és kommunikációelmélet alapjai, illetve a kreatív közösségi terek, az MA-n megjelent a robotika, a mesterséges intelligencia és az adatmenedzsment. Az előadó szót ejtett a kutatástámogató könyvtáros fontosságáról, szerepéről, az eddigi feladatokkal való átfedésről, valamint a szükséges kompetenciákról. Köszönetet mondott az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet szakmai együttműködő partnereinek, illetve ismertette az együttműködés módjait. Kiemelte, hogy a Könyvtártudományi doktori program a hazai könyvtár- és információtudomány kutatás-fejlesztési központja, nemzetközileg elismert tudományos műhely, ahol már 49 disszertáció született.
Várnai-Vígh Adrienn Erzsébet, a SZTE Klebelsberg Könyvtár oktatási koordinátora, főkönyvtárosa záró előadásában a Szegedi Tudományegyetemen bevezetett könyvtárhasználati oktatást[10] ismertette, amely jelenleg e-learning tantárgy formájában valósul meg. A kurzus keretében felhasználóképzés és tantárgyszerű oktatás zajlik. Az 1970-es évektől léteznek könyvtárhasználati stúdiumok, kezdetben nyomtatott segédanyagok, könyvtári kalauzok felhasználásával. 2006-ban kapta a könyvtár a BTK-tól a felkérést, hogy végezzen könyvtárhasználati oktatást a kar hallgatói számára. A tantárgy célja, hogy afféle „szerszámosládát” adjon a hallgatók kezébe, amelynek segítségével hatékonyan tudják használni a könyvtárat, és támogatást kapnak a publikáláshoz is. A tantárgyleírásban foglaltak szerint a tárgy felvételével a hallgatók a hatékony offline-online könyvtárhasználati, kutatásmódszertani, szakirodalmazási, illetve tudományos írásra vonatkozó képzést kapnak. A képzés a SZTE BTK minta tantervének része. Jelenleg a képzés az egyetem minden hallgatójának szabadon választható magyar és angol nyelven, létszámkorlát nélkül, távoktatásban, e-tananyagként. Az oktatási módszerek a következőképpen alakultak: tantermi oktatásból távoktatás, élő előadásból e-tananyag, változó és nem korrigálható tanagyagból egységesíthető és korrigálható tananyag, 300+ létszámból 500+ hallgatói létszám, offline-ból online tanagyag és vizsgamódszer, és a vizsgaeredmények is javultak. A képzés kulcsszavai: gyakorlati ismeretek, minőség, hatékony energia-ráfordítás. 2020-ban jelent meg a magyar nyelvű e-tananyag, 2021-ben a képzés a „Bevezetés a korszerű könyvtárhasználatba” elnevezést kapta, 2022-ben készült el az angol nyelvű e-tananyag. Kötelezővé vált a könyvtári beiratkozás a kurzust felvevők részére. Az előadó ismertette a tantárgyinformációk elérhetőségét, a vizsga folyamatát és értékelését, valamint a fejlesztési terveket is.
A Szakkönyvtári seregszemle 2024 című konferencia előadás-felvételei már elérhetők a KSH Könyvtár Videotorium-csatornáján, az előadások prezentációit pedig a rendezvény honlapján találják meg.
Forgács Hajnalka, Laczkó Bence és Perjési Vera, Országgyűlési Könyvtár
[1] https://mta.hu/mta_hirei/javaslatok-a-kifogasolhato-gyakorlatot-folytato-folyoiratok-cikkeinek-kezelesere-az-mta-ajanlasai-az-uj-tipusu-publikacios-visszaelesekkel-kapcsolatban-113234 A teljes dokumentum itt olvasható: https://mta.hu/data/dokumentumok/egyeb_dokumentumok/2023/javaslatok_a_kifogasolhato_gyakorlatot_folytato_folyoiratok_cikkeinek_kezelesere-NET.pdf
[2] Holl András, „Parazita folyóiratok”, Tudományos és Műszaki Tájékoztatás 67, 7-8. sz. (2020): 472-475. https://epa.oszk.hu/03000/03071/00142/pdf/EPA03071_tmt_2020_07_08_472-475.pdf
[3] https://www.interacademies.org/sites/default/files/2022-03/2.%20Summary%20report%20-%20English.pdf
[4] https://www.mtmt.hu/kifogasolhato_folyoiratok
[5] https://mersz.hu/dokumentum/matud202401__1
[6] https://thinkchecksubmit.org/
[7] Kiszl Péter, „A könyvtár- és információtudományi képzés ökológiája”, Könyvtári Figyelő 30 (66), 1. sz. (2020): 9-40. https://epa.oszk.hu/00100/00143/00359/pdf/EPA00143_konyvtari_figyelo_2020_01_009-040.pdf
[8] https://kormany.hu/dokumentumtar/kepzesi-es-kimeneti-kovetelmenyek-2
[9] https://bslise.org/lis-education-guidelines/
[10] http://www.ek.szte.hu/kezdooldal/konyvtarhasznalat/felhasznalokepzes/konyvtar-es-informatikai-alapismeretek/