Beszámoló az IFLA ENSULIB szekciója által szervezett konferenciáról
Az IFLA környezeti ügyekkel és fenntarthatósággal foglalkozó szekciója (ENSULIB), az elméleti és kutatási kérdésekkel foglalkozó szekció, a megőrzési és restaurálási ügyek szekciója, az iskolai könyvtáros szekció, valamint a könyvtártörténettel, illetve vallásközi dialógussal foglalkozó csoportok közösen rendeztek nemzetközi konferenciát Rómában, a Vatikánban és Frascatiban 2024. március 22-24 között. Az alábbiakban felvillantjuk a gazdag program néhány fontosabb elemét. Az első nap házigazdája a Vatikáni Könyvtár volt, s digitális megőrzéssel foglalkozó témák szerepeltek a napirenden.
Az első panelbeszélgetésben bemutatták a Vatikáni Könyvtár digitális megőrzési munkafolyamatait. Munkájukat az teszi különlegessé, hogy rengeteg régi dokumentumot kell előbb restaurálni, előkészíteni, majd digitalizálni. Olyan formátumot kerestek, melynek révén hosszútávon is megőrizhető a szükséges adatok és metaadatok összessége. Így esett a választásuk az eredetileg a NASA által csillagászati és űrhajózási adatok megőrzésére kifejlesztett FITS formátumra. Ennek a különféle dokumentumtípusokra szabott használatát mutatták be részletesebben.
A második panelbeszélgetés a digitális megőrzéshez kapcsolódó különféle területekről zajlott. Szó esett arról, hogy mennyire fontos a digitális megőrzés fontosságát tudatosítani a könyvtárostanárok által a középszintű oktatásban, miképp lehet megjeleníteni azt a felsőoktatás különféle szintjein. Saját előadásomban részletesen szó esett a webarchiválásról, ismertetésre kerültek a WARCNET nemzetközi projekt eredményei. Bemutatták a Casalini-Librinek a könyvtárakat a nyílt adatok publikálásában segítő szolgáltatását is.
Délután különféle olasz projektek ismertetésére került sor, megtudhattuk például, hogy a szervezett országos webarchiválási tevékenység Olaszországban még mindig gyerekcipőben jár, elsősorban a megfelelő jogi, szabályozási háttér hiánya miatt. A záró előadást Brewster Kahle az Internet Archive egyik alapítója tartotta. Meglehetősen provokatív módon arra hívta fel a figyelmet, hogy szerinte a szerzői jog ma már az alkotók érdekeinek védelme helyett az információk hozzáférésének kereskedelmi monopóliumai védelmének a szolgálatában áll, mely azzal fenyeget, hogy a könyvtárak képtelenek lesznek alapfeladataik ellátására a digitális téren, csupán a kommerciális digitális javak egyfajta közvetítő csatornájaként tekintenek rájuk. Széleskörű összefogással lehet szerinte fellépni a kulturális örökség archiválását és hozzáférhetőségét biztosító könyvtárak védelmében.
A nap további részében lehetőség nyílt meglátogatni a Vatikáni Könyvtár digitalizáló műhelyét, ahol megtudhattuk, hogy a régi iratok digitalizálásánál a megfelelő előkészítés és a minőségi munka abszolút elsőbbséget élvez a gyorsasággal szemben. Körülbelül 2026-ra ígérik a Vatikáni Könyvtár régi könyves és régi oklevélállománya digitalizálásának befejezését mintegy 25 év munkáját követően. A szolgáltatási példányokat szabadon közzéteszik.
Az előadók az első nap estéjén még ellátogathattak a Vatikáni Múzeumba is, ahol zárás után exkluzív vezetésen vehettek részt, bejárva olyan ókori szobrokat bemutató gyűjteményrészt is, amelyet múzeumi túrák nem érintenek.
A második nap programjának a római La Salle Intézet adott otthont. Délelőtt Lynn S. Connaway az OCLC kutatási igazgatója bevezető előadásában a könyvtári kutatásmódszertan egyes elemeiből, főként az etnográfiai kutatási módszerek használatából adott ízelítőt. Kifejtette, hogy sokan félnek használni e módszereket, s általában nem is oktatják jól azok használatát, pedig igen hasznosak tudnak lenni a felhasználói szokások, viselkedés különféle elemeit feltáró kutatások során. Ezt követően bemutatásra került egy frissen megjelent kötet, mely a könyvtári kutatás, könyvtárosképzés és a gyakorlat egymásra hatását vizsgálja, főleg észak és dél-amerikai, valamint európai példákon keresztül. (Bridging Research and Library Practice: Global Perspectives on Education and Training).
Ezt követően egy német esettanulmányt hallhattunk berlini kutatóktól arról, hogy a felhasználói szokások és igények felmérését segítendő naplót vezettettek felhasználóikkal a könyvtárral kapcsolatos élményeik, munkájuk, igényeik minél teljesebb feltárása céljából.
Bemutatásra került egy olasz-spanyol összehasonlító felmérés is, a könyvtár és információtudományi kutatások különféle irányairól. Ebből kiderült, hogy Olaszországban a könyvtárosképzésben és kutatási szinten is inkább a rendkívül gazdag könyvtár és művelődéstörténeti örökség hagyományos papíralapú állományaival való foglalkozás élvez prioritást, míg Spanyolországban nagyobb tere van emellett a digitális könyvtári témáknak is.
Délután az IFLA Journal főszerkesztője adott áttekintést arról, hogy egyetemi hallgatók, illetve gyakorló könyvtárosok mire figyeljenek oda, amikor cikkeket kívánnak publikálni nemzetközi folyóiratokban, rámutatott, hogy sokszor jelentéktelennek tűnő apró, megfogalmazási, formázásbéli trükkök nagyban segíthetnek azon, hogy egy cikk végig jusson a lektorálás összes fázisán.
Ezt követően mesterszakos olasz egyetemi hallgatók mutatták be kutatási eredményeiket poszterek segítségével, illetve kerekasztal formátumú ötletbörzét szerveztek arról, hogy a könyvtárosok miként tudnak virtuálisan, globális hatókörrel összefogni a fenntartható fejlődés propagálására. A második napot a rendezvényt szervező különféle szekciók és csoportok szekcióülései zárták le.
Aki még a harmadik napra is maradt, azok ellátogathattak a Róma melletti Frascatiba, ahol a Villa Falconieri történeti épületének falai között mutatták be az ott működő könyvtárat, levéltárat és művészeti gyűjteményeket.
A konferencia részletes programja
Németh Márton webkönyvtáros