Bemutatkozik Bodnár Róbert, a Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár digitális műhelyének irodavezetője

Erdélyben, Marosvásárhelyen születtem 1983-ban. A gyermekkoromat az említett várostól 12 kilométerre fekvő Sáromberkén töltöttem. Ez a közepes méretű falu barokk Teleki-kastélyáról ismert, melyet gr. Teleki Sámuel erdélyi kancellár építtetett, illetve híres a település az itt megtelepült gólyapopulációról is.

Az általános iskola befejezése után a tanulmányaimat a kolozsvári Református Kollégiumban folytattam, bentlakásos rendszerben. Ez egy nagy változás volt, de megismertette velem a nagyváros előnyeit és hátrányait is. Egy ösztöndíj pedig lehetőséget adott arra is, hogy fél évig Budapesten, a Baár-Madas Református Gimnáziumban is tanulhassak cserediákként.

A középiskola befejezésével, mivel már Kolozsváron éltem, fel sem merült, hogy más városba mennék egyetemre. Így a Babeș-Bolyai Tudományegyetem két szakára is felvételiztem: az egyik közgazdaságtan, a másik meg történelem volt. A sors úgy hozta, hogy a közgazdaságtanon, ahol mindig nagy túljelentkezés volt, épp az első lettem a tandíjas helyeken. Így a történelmet választottam, és 2001-ben kezdtem meg az egyetemi tanulmányaimat. Mivel úgy gondoltam, hogy jó volna nem csak egy, hanem két szakot is elvégezni egyszerre, ezért a történelem mellé még a könyvtártant választottam (ekkor még lehetséges volt dupla szakot végezni a 4 év alapképzés alatt). Ezekhez a választásokhoz hozzájárult, hogy nagyon szerettem Egyiptom történelmét, illetve sokat is szerettem olvasni gyermekként.

Az egyetem második évének végén, 2003-ban gyakorlati képzésen kellett részt vennünk egy intézmény keretén belül. Ekkor kerültem belsőbb kapcsolatba a Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtárral, ugyanis a nyári gyakorlatot a kötelespéldányok folyóiratrészét feldolgozó irodában végeztük el.

Az itt lévő kolléganőtől tudtuk meg, hogy a könyvtár gyakran alkalmaz ideiglenes helyettesítő kollégákat, azok helyett, akik valamilyen okból nem dolgoznak hosszabb ideig. Ehhez mindössze egy kérést kellett leadni és várni az esetleges jelzést, ha szükség lenne ránk.

Erre pár hónap után került sor és 2003 decemberétől lettem helyettesítő könyvtáros a raktári részében a könyvtárnak. A munkám ebben a pozícióban nem volt túl bonyolult, a könyveket kellett az olvasótermekbe szállítani és szétosztani az olvasóknak. Itt, kis megszakítással, majdnem másfél évet töltöttem el.

2005-ben egy kolléganőnk hosszabb szabadságra ment a nemzetközi cserekapcsolatok osztályáról és szűkség volt valakire, aki átveszi, egyelőre ideiglenesen, a munkáját. Mivel Magyarország volt azon országok egyike, melyet le kellett fedni, így kerültem át magyar anyanyelvűként erre az osztályra.

Magyarországi intézményeken felül németországi, ausztriai és olaszországi partnereinkkel kellett tartani a kapcsolatot. Az adminisztrációs részeken kívül ez a munka magába foglalta a csomagok előkészítését, címkézését, bélyegek ragasztását, a beérkező csomagok osztályozását, a kiadványok regisztrálását az adatbázisunkban stb., és természetesen a partnereinkkel a folyamatos kapcsolatottartást. Mi főleg a Babeș-Bolyai Tudományegyetem kiadványait küldtük szét a nagyvilágba, de ezen kívül elő is fizettünk külföldi partnereink számára kiadványokat.

Ebben a periódusban lettem aktív tagja a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének is, melynek majdnem minden vándorgyűlésére elmentünk pár kollégával, illetve igyekeztem aktívan is részt venni az egyesület életében, amennyire tehettem.

2008-2010 között elvégeztem egy informatikai, posztgraduális képzést, mely nagyban befolyásolta, hogy a könyvtáron belül a nemzetközi cserekapcsolatok osztályáról átkerültem az előtte nemrégiben alakult digitalizáló műhelybe. Az első évben még megosztva, a régi állásomban is, és az új helyen is dolgoztam, fele-fele arányban, majd egy év után végleg a digitalizálásnál maradtam. Jelenleg is ezen az osztályon dolgozom. Egy pár év után pedig irodavezető is lettem ebben a kis közösségben.

A Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtárnak hatalmas gyűjteménye van, melyből azóta is igyekszünk minél több értékes és érdekes kiadványt digitálisan közzétenni a digitális könyvtárunkban.

Felállítottunk pár kritériumot, melyeket követni próbálunk a kiválasztási folyamat során. Elsősorban Erdélyhez kapcsolódó kiadványokat szeretnénk áttenni digitális formába: Erdélyben jelent meg, vagy erdélyi a szerző, illetve ha Erdélyre vonatkozik a kiadvány. Ezen felül fontos szempont az állománymegőrzés, így prioritást élveznek azon kiadványok, melyek fizikai állapota már nagyon rossz. E két fontos szempont mellett még vesszük azt is, hogy bizonyos kiadványok mennyire használtak, illetve bizonyos projektek keretén belül más prioritásokat is felállíthatunk.

Amikor a digitalizáló műhelybe kerültem, akkor már elkezdődött egy új digitális könyvtár szoftver tesztelése, melyet végül 2010-ben mutattunk be. Ez a Dspace, mely most is digitális könyvtárunk alapja. Ebbe a digitális tárba felkerül minden általunk digitalizált anyag, illetve digitális formában érkező adomány is. Mivel ez teljesen nyitott gyűjtemény, az itt lévő dokumentumoknak lejárt már a szerzői törvény által biztosított védettsége, vagy pedig a jogtulajdonos megadta a digitalizáláshoz való jogot.

A gyűjtemény nagyrészt periodikából áll, de ezen felül megtalálható egy kisebb kéziratgyűjtemény is benne, illetve régi és ritka könyvek is elérhetőek olvasásra. A nagyobb csoportokon kívül még vizuális anyagok is vannak, kisebb számban.

A teljes gyűjtemény jelenleg meghaladja a 180000 darabot (meg kell jegyezni, hogy a folyóiratszámok külön vannak feltüntetve). Ennek egy kisebb része megtalálható az Europeana adatbázisban is.

Az évek során több együttműködésünk volt az Országos Széchényi Könyvtárral, a Magyar Tudományos Akadémiai Könyvtárral, illetve több más intézménnyel is digitalizálási feladatokban, projektekben.

A pandémia alatt kialakítottunk egy különálló digitális gyűjteményt az egyetemi bibliográfiáknak, mely munkában majdnem a könyvtár összes könyvtárosa részt vett valamilyen formában. Ez azonban csak zárt informatikai rendszerben (könyvtári belépő alapján) érhető el a szerzői jogi kérdések miatt.

2011-ben sikerült elnyernem az Országgyűlési Könyvtár újonnan alapított ösztöndíját, melynek keretében határon túli könyvtárosok egy hónapig az OGYK-ban, illetve más budapesti könyvtárakban tanulhattak. Ez egy nagyon meghatározó szép élmény volt, melynek talán legnagyobb előnye, hogy a résztvevő kollégákkal továbbra is tartjuk a kapcsolatot, szükség esetén tudjuk, kihez lehet fordulni.

Nagyon jó alkalom ezeknek a kapcsolatoknak a felfrissítésére, illetve újabb kapcsolatok kötésére a csongrádi Kárpát-medencei könyvtárosok konferenciája, ahol sok alkalommal részt vettem 2006-tól kezdődően.

2018-tól részt veszek a Könyvtárak Nemzeti Bizottságának (Comisia Națională a Bibliotecilor) munkájában a RMKE küldöttjeként.