Közösségi média trendek és gyakorlatok – MIBE-klub, Stex Ház, 2024. január 17.
A címben szereplő rendezvényen Szabó Edit Ditte digitális marketing-szakértő elemezte a közösségi média platformokon jelenleg tetten érhető trendeket, illetve adott néhány hasznos tanácsot arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet a trendek figyelembevételével fejlődni, de legalábbis fenntartani a felhasználók érdeklődését.
1. A közelmúlt trendjei a közösségi platformok világában itthon és globálisan
A közösségi médiahasználatra vonatkozó statisztikai adatok önmagukban is beszédesek, amennyiben szeretnénk megérteni az online világ jelenlegi állapotát és fejlődési irányát. Mindenekelőtt fontos látnunk, hogy bár folyamatosan erősödnek az újabb platformok, és a felületes szemlélő percepciója is ellentmondhat ennek, valójában még mindig a Facebook rendelkezik a legtöbb felhasználóval (Magyarországon 6-7 millió fő), és miközben kijelenthetjük, hogy a Facebookon inkább a középkorú (40+) és idősebb generáció tagjai aktívak, a Z-generáció tagjai is jelen vannak kisebb aktivitással, leginkább megfigyelőként. A Facebook dominanciája valószínűsíthetően a következő néhány évben még biztosan megmarad, aminek az oka nem annyira a Facebook népszerűsége, hanem a vállalható és használható alternatíva hiánya.
A Facebookhoz hasonló felhasználószámmal rendelkezik a YouTube is, de ez esetben ez a szám csalóka, hiszen ott minden gmail-felhasználó automatikusan rendelkezik fiókkal. Valójában a második helyezett hazánkban az Instagram a maga 2-3 millió felhasználójával. Globálisan a kedveltségi listát is vezeti az Insta (azaz több Facebook-felhasználó van számszerűen, de az Instát jobban kedvelik a felhasználók). Egyébként a statisztikák szerint míg legtöbbször a Facebookot és az Instát nyitják meg a felhasználók, a legtöbb időt a TikTokon töltik. Az előrejelzések szerint azonban a közeljövőben a LinkedIn fog erőteljesebben növekedni a felhasználók száma tekintetében.
A közelmúltban a Facebook is csatlakozott azon platformokhoz, melyek tiltják a külső linkek használatát a bejegyzésekben (ezért egyre elterjedtebb kommentben elhelyezni a linkeket, bár hamarosan azt is letilthatják). Ennek az az oka, hogy a platformoknak nem áll érdekükben „kiengedni” a felhasználókat az alkalmazásból. Ennek megfelelően a kattintásos elérések száma folyamatosan csökken, ezzel párhuzamosan a fizetett kattintások aránya növekszik, miután fizetés esetén engedélyezett a linkelés is.
A felhasználók számát, preferenciáit, közösségi média-használati szokásait jól nyomon lehet követni a Data Reportal oldalon, amelyen a magyar statisztika negyedévente frissül (ez azért is érdekes, mert részletes statisztikákat a Facebookon csak fizetés ellenében lehet lekérdezni). Az előfizetéses Statista adatbázisban a hirdetési és árstatisztikákat lehet elérni (social media statisztikák). Ez alapján az előadó példálózó jelleggel említett egy körülbelüli kalkulációt is: ha egy posztot 4 napig futtatunk 8500 forintos költéssel, azzal 5-10 ezer emberhez tudunk eljutni (bár az elérés bázisfüggő is). Egyébként a figyelem fenntartásához, ahhoz, hogy legalább a célcsoporthoz eljussunk és egyáltalán legyen értelme üzemeltetni az oldalt) legalább heti egy posztot érdemes kiemelni, ami havonta 30-40 ezer forintos költést jelent, az pedig stratégiai kérdés, hogy melyik legyen az a heti egy poszt.
Minden közösségi oldal üzemeltető számára napi tapasztalat, hogy az egyes platformok algoritmusai is folyamatosan változnak, alakulnak az épp aktuális trendeknek megfelelően. Az ezek mögött meghúzódó szempontrendszerről azonban általában keveset tudunk. Az algoritmusok működési elve csak az Insta esetében nyilvános, a Facebookon már kevésbé feltárható, a TikTokon egyáltalán nem ismert, de akad néhány, a felhasználók számának alakulásában és az online előforduló tartalmak mintázataiban tetten érhető tendencia, melyből következtethetünk az algoritmusok viselkedésére.
Az organikusan (fizetett hirdetések és kiemelések nélkül) közzétett tartalmakkal már nem igazán lehet labdába rúgni a közösségi médiában, növekedni pedig egyáltalán nem lehetséges. Ez alól csak a rendkívül specifikus témák kivételek. Egyértelműen érzékelhető, hogy a platformok előnyben részesítik a videós tartalmakat, és előnyt jelent a következetes tartalomszolgáltatás is (ez mind a gyakoriságra, mind a tartalom jellegére, hangnemére érvényes). Komolyabban vehetőnek tartja az algoritmus azokat az oldalakat, amelyek mindig hasonló témákkal foglalkoznak. Sokat számít a rangsorolásnál, hogy hogyan alakul a poszt teljesítménye a közzététel utáni első pár órában, napban (ennek kalibrálásához hasznos tudni, mikor aktívak a felhasználóink, azaz, hogy mikor érdemes posztolni, illetve emiatt van jelentősége, hogy a barátok, ismerősök, kollégák mennyire hajlandók megosztani, kommentelni a posztjainkat. A like-ok és a követőszám nem irányadó mérőszámok, a platformok az „engagementet” díjazzák, azaz az aktivitást. Olyannyira, hogy az oldal passzív követését bünteti az algoritmus.
A kollaboráció jelentősége megnőtt. A partnerekkel közös co-creator tartalmak, a kölcsönös megosztások hasonló profilú vagy éppen csak lazán kapcsolódó intézmények/cégek között javítja a láthatóságot. Ezzel együtt a közösségi SEO (search engine optimization, keresőoptimalizálás) jelentősége folyamatosan nő (úgy, mint a weboldalak SEO-ja esetében, itt is egyre inkább számít, hogy mennyire használunk a célcsoporthoz, tevékenységhez illő szavakat, hashtageket). Ehhez kapcsolódóan a rendszer a szemantikus képneveket is díjazza (azaz pl. file223 helyett, gyori-csoport-202401 néven érdemes feltölteni egy csoport fotóját).
Az algoritmus újabban a kevés poszt, sok-sok sztori paradigmát értékeli, a sztorik organikus elérése magasabb, mint a posztoké. Bár az algoritmus nem rangsorolja rosszul az Instára való átosztást, ehhez képest viszont még előnyösebb, ha az adott tartalmat mindkét platformon az annak megfelelő hangnemben előállítjuk, közzétesszük.
Azt látjuk, hogy a követőbázis 1-1,5%-os aktivitásának elérése már hatékony teljesítménynek számít a közösségi média világában, legalább ezt a szintet hoznunk kell, ha életben akarunk maradni.
2. Ötletek jótanácsok az online láthatóság növeléséhez
A beszélgetés második részében elhangzott néhány jó gyakorlat és hasznos tanács, melynek segítségével az oldal üzemeltetői javíthatják teljesítményüket. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy az a leghatékonyabb marketingstratégia az online világban, ha egy platformra fókuszálunk, és annak a lehetőségeit próbáljuk legoptimálisabban kiaknázni. Csak akkor érdemes továbblépni, ha azon az egy platformon már nem tudunk tovább fejlődni.
Mivel az algoritmusok az aktivitást díjazzák, egyáltalán nem ördögtől való újra és újra publikálni egy tartalmat, megosztani több helyen, vagy épp létrehozni több helyen. De mindenképpen alapvető, hogy napi szinten foglalkozzunk az oldalunkkal. Az automatikus megosztást ugyanakkor nem szeretik az algoritmusok, mindent kézi vezérléssel érdemes csinálni. A tagelés használata javasolt, más oldalakra is érdemes utalni (ahogy fent már utaltunk rá, ez kölcsönösen hasznos az utaló és az utalt oldalnak is). A hashtagek használatának különösen az Instán és a TikTokon van jelentősége. A TikTok algoritmusa még a hashtagek sorrendjét is figyeli, ott mindenképp a legszűkebb, a tevékenységünkhöz legközelebb álló kifejezés felől kell az általánosabb kifejezések felé haladni. Az Instán ez nem elvárás, de ott is érdemes ezt tartani. És olyan nyelven kell hashtagelni, amilyen nyelven az adott poszt készült (akár ékezeteket is lehet használni).
A like-vadászat helyett az oldalaktivitás növelése az elsődleges feladat (komment, megosztás, sztori), a posztok terjedelmével kapcsolatban pedig az a tapasztalat, hogy a saját közönségünk igényeinek legmegfelelőbb tartalomtípust érdemes választani. Ha népszerűek a hosszabb írásaink, nyugodtan lehet hosszabban írni. Példaként Nyári Krisztián oldalát említette, ahol notóriusan hosszú írások találhatók, mégis szeretik a követői az oldalt.
A fizetett tartalmak esetében az az ökölszabály, hogy egy posztot csak 2-3 nap után érdemes megnyomni pénzzel, addig figyelni kell, hogy hogyan teljesít, van-e értelme belefektetni az adott tartalomba. Érdekes trende, hogy a gigainfluenszerek felől egyre inkább eltolódik a hangsúly egy adott szűkebb témával foglalkozó mikro- és nanoinfluenszerek irányába. Utóbbiak – természetesen a profilunkba illeszkedő személyiségek – együttműködését érdemes ezért keresnünk.
3. Tartalomtrendek
Végül elhangzott néhány közeljövőben várható trend az online tartalmak vonatkozásában is, melyek valószínűsíthetően uralni fogják a közbeszédet a közösségi platformok világában. Ilyenek például a Be real tartalmak, azaz a való élet, a hétköznapok megjelenítése, nem profi képek/videók közzététele által. Az egyes társadalmi ügyek felkarolása (cause-driven content) is egyre inkább értékké válik. A felhasználók és az influenszerek számára mind fontosabb a kiállás bizonyos értékek, ügyek mellett, a társadalmi felelősségvállalás felértékelődik. Emellett a napi rutin bemutatása lesz még egy érzékelhető trend, melynek során közzétesszük, hogy mi minden történik velünk egy nap.
Utolsóként érdemes szót ejteni a mesterséges intelligencia terén várható fejleményekről is, hiszen az a tartalomfejlesztésben is egyre nagyobb teret nyer. Bizonyos kép- és videószerkesztők már rutinszerűen használják a MI. lehetőségeit (pl. Canva), ám azt látjuk, hogy egyelőre inkább a hibrid tartalmak létrejöttére lehet számítani, a teljes egészében MI. generált content elterjedése még nem reális.
Perjési Vera, Országgyűlési Könyvtár