Baba-mama szakmai nap Szegeden
Országszerte számos könyvtárban – a vármegyei könyvtáraktól egészen az apró kistelepülési könyvtárakig – sikerrel működnek baba-mama klubok. Ezekre a klubfoglalkozásokra a könyvtárosok invitálják általában havi rendszerességgel a kisgyermekes szülőket, hogy közösen játsszanak, mondókázzanak, ringassák gyermekükkel. Gyakori, hogy szakembereket hívnak ezen alkalmakra, védőnőt, fejlesztőpedagógust, gyermekorvost, hogy a kisgyermekgondozással kapcsolatos kérdéseikre választ kapjanak. Nekünk, könyvtárosoknak az a célunk, hogy már pici korban hozzászokjanak a babák a könyvekhez, otthonosan mozogjanak a könyvtárban, a szülők pedig egy komfortos közegben tudjanak kikapcsolódni, minőségi időt tölteni gyermekeikkel.
Szegeden a Somogyi-könyvtárban is kiemelt figyelmet fordítunk a babaolvasóinkra és szüleikre, már négy fiókkönyvtárunkban vehetnek részt a szülők ringató foglalkozásokon.
Nagy örömmel mondtunk igent az Informatikai és Könyvtári Szövetség felkérésére, így 2024. február 22-én megrendezésre kerülhetett a Baba-mamai szakmai nap a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtárban.
A szakmai nap programja:
- 10 – 10.15 Köszöntő – Tőzsér Istvánné Géczi Andrea – az IKSZ elnöke és Sikaláné Sánta Ildikó, igazgató – Somogyi-könyvtár
- 10.15 – 10.45 – Hagyományaink átörökítése generációról generációra – Sándor Ildikó, Hagyományok Háza
- 10.45 – 11.15 – Okosító torna Szegeden babakortól iskoláskorig – Szuck Mónika – TSMT terapeuta
- 11.15 – 11.45 –. Baba-mama klubokhoz kapcsolódó partneri lehetőségek – Gesztes Olympia – Három Királyfi, Három királylány Mozgalom
- 11.45 – 12.10 Kávészünet
- 12.10 – 12.40 Olvasóvá nevelés a születéstől – Kovács Zsanett – Móra Könyvkiadó
- 12.40 – 13.00 Mese babáknak és mamáknak – Molnár Györgyné gyermekkönyvtáros, Somogyi-könyvtár
- 13.00 – 13. 20 Baba-mama foglalkozások hagyománya a maroslelei szolgáltatóhelyen – Horváth-Rózsa Anikó könyvtáros
- 13.20 Szendvicsebéd
Kísérő program: A Móra Könyvkiadó Babageometria kiállítása megtekinthető a Somogyi-könyvtár gyermekkönyvtárában
Elsőként Sikaláné Sánta Ildikó, a Somogyi-könyvtár igazgatója köszöntötte a vendégeket, majd Tőzsér Istvánné Géczi Andrea, az IKSZ elnöke köszöntőjét hallhattuk. Mindketten kihangsúlyozták, hogy szakmánkban fontos terület a babaolvasók és szüleik igényeinek figyelése és kielégítése. A könyvtárak igyekeznek megfelelő környezetet, eszközöket, játékokat és persze könyveket biztosítani ezekhez a közösségi alkalmakhoz. Végezetül Tőzsér Istvánné a jelen lévő vármegyei könyvtáraknak ajándékcsomagot adott át, amely számos fejlesztő játékokat tartalmazott a foglalkozások színesítéséhez.
Szakmai napunk első előadója dr. Sándor Ildikó néprajzkutató volt, aki Budapestről a Hagyományok házából érkezett. Ildikó évek óra tart ringató foglalkozásokat, és két könyve is megjelent ebben a témában Tücsökringató és Kerekecske, kutacska…címmel. Rendkívül lebilincselő előadásában arról beszélt, hogy mennyire fontos a kultúra átadása, amikor ez apáról fiúra, anyáról leányra szájhagyomány útján, szülői minta követésével valósul meg. Az első olyan dolog, amikor a gyermek találkozik a művészettel és az neki szól, amikor az anyukája ölében mondókázik, játszik.
Utalt Melville J. Herskovits, amerikai antropológus gondolataira, miszerint a kultúra átadása nem ösztönös, hanem tanult folyamat, hiszen a gyermekek komplex magatartási mintát követnek. A 20. század közepéig általános volt a magatartási mintán alapuló kultúraátadási mód (apáról fiúra), akkor ez még nem intézményi keretek közt folyt. Később, az I. világháború után az iskolaalapú oktatás elindulása után a szájhagyomány háttérbe szorult, a mintakövetés is kevesebb lett. Magyarországon alapvetően szerencsések vagyunk, hogy a néphagyomány nagy teret nyert az oktatásban és a közművelődésben – nincs ez minden országban így. Szomorú adatokkal is szolgált az előadó, száz év alatt generációról generációra harmadolódott az anyák által ismert mondókák száma, míg az I. világháború idején átlagosan 30 ölbeli játékot tudtak az anyák, a 60-as években ez a szám már csak 10 volt, manapság pedig lecsökkent 3-ra.
A második előadó a szegedi Szuck Mónika, óvodapedagógus, fejlesztő pedagógus az Okosító Torna a Gyermekekért Alapítvány munkatársa. Előadásának címe „Okosító torna Szegeden babakortól iskoláskorig” volt. Mónika bemutatta, hogy alapítványuk fennállása óta milyen kiemelkedő eredményeket ért el a gyermekek fejlesztése során. Fő célunk, hogy a hozzájuk bizalommal forduló szülőknek széleskörű támogatást nyújtsanak gyermekük képességeinek kibontakoztatásához. Foglalkoznak beszédfejlesztéssel, olvasásfejlesztéssel, szívesen adnak tanácsot a szülőknek, és a helyben szervezett baba-mama klubokban is részt vesznek szakértő előadóként. Mónika is beszélt arról, hogy a szülői minta követéseként, a könyvek használata már kisgyerekkorban meghatározó lehet az olvasóvá válás során.
A következő előadó Gesztes Olympia volt a Három Királyfi Három Királylány Egyesület képviseletében, a Baba-mama klubokhoz kapcsolódó partneri lehetőségekről beszélt a kollégáknak. Az egyesület célja, hogy megszülessenek a kívánt gyermekek, mindenkinek annyi gyermeke legyen, amennyit szeretne. Az egyesülettel több év óta partneri viszonyban van a Somogyi-könyvtár, az első közös projekt egy szakmai nap volt, amit Csongrád-Csanád vármegye könyvtárosainak tartott Olympia a baba-mama klubok elindításának, lebonyolításának módszertanáról a könyvtárosoknak. Ehhez a képzéshez egy módszertani segédlet is készült. Az előadó felvázolta, miért is nagyszerű, ha könyvtárban kerülnek megrendezésre ezek a klubfoglalkozások: barátságos a környezet, általában jól megközelíthető helyen van a könyvtár, felkészültek, sokoldalúak a könyvtárosok, akik nagy kapcsolatrendszerrel rendelkeznek, közvetlen kapcsolatban vannak az olvasókkal, és elérhető közelségben van a szakirodalom is.
Az egyesülettel való együttműködés számos közös babás program megvalósítására ad lehetőséget, mint pl. közös rajzverseny, házasság heti előadások, kisgyermekeseknek tréning, Gyereket a magasba! – kampány, Muti hol dolgozol! – kampány, Vándorbölcső átadás, Bababarát könyvtár cím megpályázása.
Kávészünet után folytatódtak ez előadások.
Kovács Zsanett A Móra könyvkiadó munkatársának az Olvasóvá nevelés a születéstől című előadásában ugyanaz a gondolat fogalmazódott meg, mint az előző előadásokban, miszerint az kultúra közvetítése, az olvasás nem genetikai örökség, hanem mintakövetés, utánzás, a sokszor ismételt folyamatok belső mintákká válása. Az olvasás fejleszti a memóriát, képzelőerőt, ritmusérzéket, kreativitást, az érzelmi gazdagságot. A szövegértés alap a tanuláshoz és ezáltal a teljes társadalmi beilleszkedéshez. A korai tapasztalatoknak – születéstől hároméves korig – döntő hatása van a gyerekek érzelmi és intellektuális fejlődésére. Ekkor képződnek a gondolkodás, a nyelv, a látás, a viselkedés és más tulajdonságok alapjai. Már az anyaméhben lehet mesélni a babának, a sokszor hallott szöveget felismerik a babák, és a későbbiekben nyugtató hatásuk van. Zsanett arról is beszélt, mit adhat a mese a gyermekeknek: minőségi idő a szülővel, krízishelyzetek oldására szolgálhat, fontos szerepe van az érzelmi nevelésben, segít a szorongásoldásban. Zsanett előadásában kiválóan összefoglalta, hogy melyik korkorcsoportnak milyen típusú, tipológiájú, szövegű könyvek olvasását ajánlja a kiadó. A Móra Kiadó kínálatából egy színes könyvajánló válogatást is kaptunk korcsoportonkénti lebontásban.
A következő előadó a Somogyi-könyvtár munkatársa, Molnár Györgyné, az Agora Gyermekkuckó könyvtárosa volt. Az Szent-Györgyi Albert Agora közművelődési intézményben helyet kapott 30 m2-es kis fiókkönyvtárban 2016 óta folynak baba-mama foglalkozások. Ahogy Ildikó, a könyvtáros fogalmazott, számos akadályon és kihíváson keresztül kellett átverekednie magát, akárcsak a mesebeli szőke hercegnek, hogy elnyerje jutalmát, „a királykisasszony kezét”. Előadásában elmesélte, hogyan szervezi a klubfoglalkozásokat, milyen szakemberekkel vette fel a kapcsolatot, hogyan befolyásolta a pandémia és az energiaválság miatti bezárás a baba-mama klubjának életét, hogyan kellett online térben megrendezni a foglalkozásokat és hogyan találtak vissza az anyukák a könyvtárba az elmúlt évben a viszontagságok után. Az Ildikó által levetített képeken látható, hogy a kis könyvtárhelyiség szinte minden alkalommal tele volt babákkal és a szüleikkel, akik nagyszerűen érezték magukat ezeken a délelőttökön.
Végezetül a maroslelei szolgáltatóhely könyvtárosa, Horváth-Rózsa Anikó előadása zárta a szakmai napot. Előadásában Anikó bemutatta röviden a Szegedtől 20 km-re fekvő 2000 fős kistelepülést, a közösségi élet fő színtereként bemutatta a település könyvtárát. A könyvtárat 2016-ban építette át és újíttatta fel az önkormányzat, NKA pályázatból a bútorzata is kicserélésre került, KSZR támogatásból szőnyegeket, gyermekbútorokat, fejlesztő játékokat vásárolt a vármegyei könyvtár. Kialakításra került egy elkülöníthető előadó/kiállítótér is az épületben, amely nagyszerű helyet biztosít azóta is baba-mama kluboknak. Anikó elmondta, hogy havi egy alkalommal szerveznek délelőttöket a babáknak és főleg az anyukáknak, mert ilyenkor általában egy gyermekneveléssel foglalkozó szakembert is meghívnak a foglalkozásokra, amelyek célja ismeretek, gondolatok átadása, Ez segíti a szülőket a mindennapi gyermek nevelésben, gondozásban, a gyermek egészséges testi, lelki és szociális nevelésében. Tapasztalatuk alapján a Baba-mama klubon résztvevő szülők és gyermekeik nagy része a későbbiekben is rendszeres olvasóként továbbra is látogatja a könyvtárat.
A szakmai nap végén és a délelőtti kávészünetben a vendégeknek lehetőségük adódott a Gyermekkönyvtárban a Móra Kiadó Babageometria kiállításának megtekintésére. Találkozhattak a Somogyi-könyvtár kollégáival, akik a digitális eszközökkel támogatott foglalkozásainkból is ízelítőt nyújtottak az érdeklődőknek.
Nézzétek meg a rendezvényen készült képeket!
Genczinger Ildikó, Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár