Könyvtárak és a hiteles tájékoztatás, avagy mit tehetünk az álhírek terjedése ellen
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete szakmai konferenciát és interaktív gyakorlati workshopot szervezett 2023. december 13-án az Országos Széchényi Könyvtárban.
Gerencsér Judit MKE elnök köszöntőjével indult a konferencia, melyen kb. 40 könyvtáros vett részt, ugyanakkor száznál is többen voltak, akik online módon hallgatták az előadásokat. Elnök asszony szólt arról, hogy miért fontos, hogy a könyvtárosok tudják, hogy hogyan különböztessék meg az álhíreket, a dezinformációt a valós hírektől. Egyáltalán mi is az az álhír, dezinformáció? Erről szóltak a délelőtti előadások, és a délutáni workshop.
Dr. Nyakas Levente intézetvezető (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatudományi Intézet) Információs krízis? – az Európai Unió válaszai a dezinformáció jelenségére, különös tekintettel a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódexre című előadásában az információs krízisről beszélt, és annak lehetséges okait elemezte. Globális méretű információszennyezés zajlik a világban, ezért az állampolgárok egyre bizalmatlanabbak a médiával, a harminc év alattiak pedig már teljesen más típusú médiafogyasztással élnek. Az előadó rámutatott, hogy a tradicionális sajtó és a média elveszítette napjainkra a hatalmát a tájékoztatás területén, és ezt átvették a közösségi média felületei, ahol nincs szerkesztői felelősség. Korlátlan mennyiségű információ ömlik ránk, de egyre kevesebb a közös társadalmi ismeret, ennek eredménye, hogy egyénenként alternatív valóságot alakítunk ki. A helyzet kezelésére az EU Dezinformációs Kódexet (Code of Practice on Dizinformation 2018, 2022) hozott létre, ennek szabályozási területeit is ismertette a konferencia résztvevőivel.
Dr. habil Szűts Zoltán dékán, tanszékvezető (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Neveléstudományi Intézet Oktatási Innovációs Tanszék) Sok vélemény közt elvész az információ – hírfogyasztás az interneten a 21. században, a közösségi média és az álhírek című előadásában elmondta, hogy a tapasztalati tanulás hiányában szenvedünk, sokszor csak a közösségi médiából tájékozódunk. És mi jellemzi a medializált világunkat? Mesterséges intelligenciával bármit szerkeszthetünk és közzé tehetünk az interneten, ehhez ő is mutatott általa szerkesztett valótlan képes történelmi, és biológiai példákat. Ugyanakkor szembe állította ezzel, hogy a polcon lévő könyvek tudományos valóságát bizonyítják a rigorózus szerkesztők munkája. A világháló élményekhez, felfedezésekhez juttat bennünket, néhány kattintással gyors információszerzéshez is jutunk, de az már romboló hatású, ahogy befolyásolják az életünket az algoritmusok, amelyek által mi is hatunk a gazdasági környezetünkre is. A figyelem alapú üzleti modellben mi vagyunk a termék, a közösségi média figyelemkufár, a valós idejűségben a technológia irányít bennünket. Rámutatott, hogy mennyire a külsőségek vezérelnek minket az információk megszerzése során, ha valami elég jól néz ki, elhisszük, hogy úgy van. A vélemény fontosabbá vált a tényeknél, így könnyen elhisszük az álhíreket is. Mit tehetnek a könyvtárosok? A könyvtár nem lehet zárt hely, közösségi térként is működjék. Írjunk izgalmas hírlevelet, jó blogot, érdekfeszítően meséljük a történeteket.
Dr. Kenyeres Attila Zoltán egyetemi adjunktus (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Neveléstudományi Intézet Oktatási Innovációs Tanszék) Álhírek és adathalász átverések hálójában – hogyan törjünk ki belőle? című előadásában adathalász csalásokat mutatott be a saját gyűjteményéből (amit 2010 óta gyűjt, és már több mint 1000 darab). Melyek lehetnek az adathalászat felismerését segítő jelek? Milyen linkre mutat, vagy milyen emailcímről, milyen hosszú telefonszámról jön? Nevemen szólít-e a bankom nevében, mikor az adataimat kell megadni? A nagy számok törvénye alapján mindenkinek kiküldi, és mindig van, aki horogra akad. Tegez vagy magáz, vagy egy levélben mindkettő? Mennyire van magyarul írva, megfogalmazva? Hol van benne kisbetű, nagybetű? Mindenkiben tudatosítani kellene, hogy mi a dezinformáció, a felvilágosításban szerinte a könyvtáraknak nagy szerepe lehetne. Az álhíreket és átveréseket segítő tényezők: gyorsan terjednek, a megszokásra építenek (pl. elfelejtjük időre befizetni a számlánkat, vagy a feladott csomagunkkal van valami fennforgás), érzelmet keltenek (hogy kikapcsolják bennünk a tényfelismerést, a kritikai érzékünket). Mivel operálnak az álhírek terjesztői? Például érzelemkeltéssel (szánalom, részvét, együttérzés felkeltésével: kamu gyászhírek terjesztése). Kenyeres Attila mintákat mutatott az álhír és csalás fajtákból, azt tanácsolta, ha valami túl szép, túl szerencsés ahhoz, hogy igaz legyen, abban kételkedjünk. Mi lehet a jó tanács? Érjünk magunkon tetten az érzelemkeltést, gyanakodjunk egészséges kritikával, fejlesszük magunkban is a médiatudatosságot.
Farkas Ferenc igazgató (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtár) „Egy a valóság, ezer a ruhája” – a könyvtárak információs, edukációs, innovációs gyakorlatai és lehetőségei álhírek terjedése ellen című előadásában az álhírek eredetét és történelmi hátterét ismertette, példákkal bizonyítva, hogy ezek milyen régóta köztünk élnek, és emiatt nagyon fontos az önkritikus gondolkodás és a tanulás! Van bennünk egy elfogultsági vakfolt, mindig olyat keresünk, ami a mi igazunkat bizonyítja. Nagyon nehéz továbblépni, ha már egyszer elfogadtam egy teóriát. Mit tehet a könyvtár, a könyvtárosok? Kommunikálja a könyvtár által előfizetett hiteles, hozzáférhető hírforrásokat, ajánlja hiteles tartalmait, archiválja a gyűjtőkörébe tartozó podcast videótartalmakat, kis befektetéssel megvalósítható, hogy saját maga készítsen hang- és videótartalmakat. Rendezzen könyvtári médiaismereti témafoglalkozásokat, erre jó példák: a Digitális Témahét, vagy a Netrevalók. A Magyar Telekom kereste meg őket, hogy tartsanak közös foglalkozásokat, amivel az időseket és a fiatalokat is bevonzzák a könyvtárakba, hiszen a könyvtárak intézménye iránt még bizalom van. A cél: ne a hírkerülést erősítsük, hanem az immunrendszerünket.
A délutáni időszakban az interaktív gyakorlati workshop szakmai vezetői Szűts Zoltán és Kenyeres Attila Zoltán voltak. A jelenléti konferencia résztvevői izgalmas gyakorlatokon keresztül kaptak betekintést arról, hogy miként ismerhetik fel és kerülhetik el az átveréseket és a hamis híreket.
Az első gyakorlat a Dixit társasjáték kártyáival zajlott, egy tetszőleges kártya tartalmát mesélte el több ember, mindenki másképp. Ez a bevezető gyakorlat is bemutatta, hogy a valóság mindenki számára relatív, egyénenként mást látnak az eseményekben, mást olvasnak – így is mutatva, milyen könnyű lóvá tenni bárkit is az álhírekkel, megtévesztő üzenetekkel.
A második gyakorlatban kivetített álhíreket, megtévesztő, adathalász üzeneteket láttunk, ezek felismerését gyakoroltuk. Ismert áruházak rajongóinak adják ki magukat adathalászok, nyereményjátékot hirdetnek, ezzel 10-20.000 rajongószámot gyűjtenek, majd eladják az oldalt másnak. Többféle példából okulva szűrtük le a tanulságokat. Gyanakodhatunk például a nem magyaros szövegezésre, vagy ha tovább lépünk a megadott linkre, az nem az áruházlánc oldalára mutat. Óvakodjunk, mert ha egy vevő kér tőlünk banki adatokat, az a bankszámlánkat is lepucolhatja. Ránk ijesztenek, hogy fizessünk: érzelmet keltő cím: „utolsó figyelmeztetés”! Milyen viszont az igazi figyelmeztetés? Névre szól, feltételei vannak a nyereménysorsolásnak, konkrétum van az értesítésben, vagy konkrét határidőt, helyet ad (a megrendelt könyv átvételéhez).
A harmadik gyakorlatban álhíreket kellett megadott témában szerkesztenünk. Előtte az előadó felsorolta az álhírek tíz bevett trükkjét: azt mondjuk, amit hallani akarnak, a hír meglévő előítéletre, félelemre épít, képeket, videót hamisít vagy lop el, ijesszük meg, vagy dühítsük fel az olvasót, a hírben lehet szánalomkeltés, vagy jóérzést generálhat, építsünk a segíteni akarás ösztönére, valaki nevében, vagy egy ismert médium nevében járjunk el… Az egyik kidolgozandó téma az volt, hogy Charles Simonyi a vagyonát az óhazában akarja szétosztani, és ehhez a rokonait keresi, a másik álhír azt közli, hogy felfedezték azt a fogyókúrás szert, amivel mozgás és éhezés nélkül lehet rövid idő alatt lefogyni. Különféle megoldások születtek a két témában, felhasználva mindazt, amit az előadásban és a gyakorlati foglalkozáson is hallottunk az álhírek jellemzőiről.
A negyedik gyakorlat a Kahooton keresztül zajlott, Dr. Kenyeres Attila Zoltán kérdőívét tölthettük ki, aki a könyvtárosok körében vizsgálja, hogy mennyire ismerik fel az álhíreket és az adathalász csalásokat, illetve hogyan szűrik ki a hamis információkat, hogyan különböztetik meg a valós megkeresésektől.
Ezt a kérdőívet mindenki kitöltheti a linkre kattintva, érdemes, sokat tanultunk mi is belőle!
Villám Judit (MKE alelnök)