„Könyvek” fából
Tudjuk, hogy a könyvek valójában fából készülnek, még ha ez elsőre nem is látszik rajtuk. A könyvtörténetből ismert fatáblás könyvek azért már többet sejtetnek ebből. Végül pedig vannak olyan könyvek – talán nem is igazi könyvek – amelyeknél a fa kerül a középpontba.
Készítő: Tanja Sova
Forrás: tumblr / Fuck Yeah, Book Arts!
A tumblr Fuck Yeah, Book Arts! című blogján (a blog elnevezésért mi kérünk elnézést!) egy blogbejegyzésben olyan „könyveket” láthatunk, amelyeknek a borítója a kérget is tartalmazó fából készült.
Az alkotások készítője egy eredetileg biológus végzettségű művész, Tanja Sova.
Készítő: Tanja Sova
Forrás: tumblr / Fuck Yeah, Book Arts!
Ha fa könyvekről beszélünk, meg kell említeni a xilotékákat. Itt sem valódi könyvekről van szó, mert ezek a „könyvtárak” hitelesített faminta gyűjtemények, ahol a fából készült „könyvek” (valójában könyv alakú dobozok) mindegyike egy adott fafajtából készült, és a megfelelő növény különböző részeinek mintáit tartalmazza.
Ilyen például az alnarpi fakönyvtár: minden „könyv” egy bizonyos fafajt ír le, a „borítók” az adott fafajtából készültek. A „gerincet” az ebből a fából származó kéreg fedi, rajta az ugyanarról a fáról gyűjtött mohák és zuzmók helyezkednek el. A „könyvben” szárított levelek, virágok, gyümölcsök, palánták, egy darab gyökér, levágott ágak, magvak vannak, minden “könyvben” hasonlóan elrendezve. A gerinc belsejében található rekeszben pedig egy leírás található a fáról, biológiájáról és gyakorlati felhasználásáról.
Fotó: Mikeal Risedal
Forrás: The Wooden Library in Alnarp / Swedish Library of Agricultural Scienes
A kollekciót a 19. század első évtizedében a németországi Nürnbergben készítette Friedrich Alexander von Schlümbach és Johann Goller, a gyűjtemény 1952-ben került a könyvtárba, Per August Sandgren, kertész adományaként.
A gyűjtemény és a fakönyvtárak történetéről egy angol nyelvű videó is található a Swedish Library of Agricultural Scienes oldalán.
A kasseli Természettudományi Múzeum Schildbach xilotékája 530 ilyen fa- és cserjemintákat őrző „könyvet” tartalmaz.
Kép forrása: Xylothek Schildbach
Kép forrása: Xylothek Schildbach
A Codex Silenda viszont igazi könyv! Igaz, mindössze 5 „lapja” van, azonban az olvasóknak először meg kell oldaniuk az egyes oldalak rejtvényét, hogy a szöveghez hozzájussanak.
A könyv készítője: Brady Whitney
Forrás: Brady Whitney ipari formatervező / Codex Silenda
Nem egyszerű szójátékokról és matematikai feladatokról van szó, hanem bonyolult, lézerrel vágott fából készült mechanikus feladványokról. Az egyes rejtvények megoldása fizikailag nyitja ki a következő oldalt. Ahogy az olvasó a könyvben halad, egy novella is feltárul, amelyet a rejtvényekkel szemközti oldalakra véstek.
A könyv készítője: Brady Whitney
Forrás: Brady Whitney ipari formatervező / Codex Silenda
Összeállította: Leitgéb Mária
BME Építészmérnöki Kar – Építészettörténeti és Műemléki Tanszék Könyvtára