Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál 2023 – Könyvtáros Klub

Posted by Oros Sándor - november 8th, 2023

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) hosszú évek óta résztvevője a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválnak. Az MKE szokás szerint ebben az évben is megnyitotta Könyvtáros Klubját a nagyszabású könyves találkozón.  Programjainkat Budapest egységesítésének 150. évfordulójához kapcsolódva szerveztük. 2023-ban egyes rendezvényeink a Budapest – Könyvfőváros 2023 eseménysorozat részeként valósultak meg.  Idén irodalmi kerekasztal beszélgetésekkel, író-olvasó találkozókkal, gyermekprogramokkal, könyvbemutatóval és izgalmas előadásokkal vártuk szeptember végén látogatóinkat a Millenáris „D” épületében, az Osztovits teremben. Pénteken a felnőtteké, szombaton a gyerekeké volt a főszerep. A két nap alatt összesen 11 rendezvényünkön vehettek részt a Klub látogatói. A száz főt befogadó Osztovits terem csaknem teltházzal működött mindkét nap.

A programok

A nyitó napon, szeptember 29-én Irodalmi kávéházak régen és ma címmel idéztük fel a magyar irodalom múltját s jelenét, fókuszba állítva a kávéházi alkotóműhelyeket, melyek mellett új formációként jelen vannak a 21. században a romkocsmák is. Vannak-e még és működnek-e ezek a műhelyek? Meghívott vendégeinkkel, kortárs alkotókkal, szerkesztőkkel, szakemberekkel – a kerekasztal beszélgető társai voltak: a Magvető Café képviseletében a szféra kiváló ismerője, Nyáry Krisztián író, Nagy Bernadette, az Írók Boltja korábbi vezetője, Wilhelm Droste műfordító, író, aki a  Három Holló tulajdonosa, Horváth Sándor Domonkos a Győri Könyvszalon képviseletében volt jelen, Karafiáth Orsolya író, Finta Laci, a Nyitott Műhely vezetője és Vajna Balázs, a Slam Poetry Magyarország Egyesület elnöke) – beszélgettünk közösen arról, hogyan hatnak a változások az irodalomra, például: képes lesz-e jelentős eredményeket elérni a mesterséges intelligencia a jövőben ezen a területen?  Hogyan hathatnak a változások magára az alkotás folyamatára, illetve az olvasói szokásokra? Mi változott az irodalmi kávéházak életében a XIX-XX. századi kávéházi alkotóműhelyekhez képest? A papírt, a jegyzetfüzetet többnyire felváltotta a laptop, a számítógép, az alkotó elmét a mesterséges intelligencia. Mit tapasztalnak a jelenlévők: továbbra is alkotó műhelyek az irodalmi kávéházak? A társalgást a kiváló felkészültségű Szegő János szerkesztő moderálta és tette rendkívül dinamikussá. Ritkán jut az ember ennyire kellemes, intellektuális élményhez, mint ezen beszélgetés során. Sikerült a kávéházak hangulatát a hallgatóság elé varázsolni, beleláttatni az irodalmi kávéházak világába, a múltjukon túl hallani a jelenkori működésükről. A hallgatóság láthatóan jól érezte magát a kétórás időtartamú beszélgetést hallgatván. Elmondható, hogy ez a program jó kezdete volt a Klub 2 napjának.

A Könyvfővároshoz kapcsolódó egyik – pályázati támogatásból megvalósuló – MKE program a „Könyvespolc – és minden, ami mögötte van. Pódiumbeszélgetés Budapesthez köthető kortárs szerzőkkel” címet viselte. Budapest egyesítésének 150. évfordulójához kapcsolódva kortárs szerzőket láttunk vendégül, akik a fővároshoz való kötődésükről, irodalomról, alkotásról beszéltek, meséltek. Elmondták, hogyan hat rájuk, mint alkotókra a város, annak alkotóműhelyei, az elmúlt évek, évtizedek változásai. A karakterválasztásban, a történetszövésben mennyiben befolyásolta őket a környezet, a helyi pletykák, események. Az aktuális témák közül szóba került többek között a klímakatasztrófa, a Covid-járvány. Vendégeink voltak Zoltán Gábor, Krusovszky Dénes, Fábián Janka és Havas Juli. A beszélgetés moderátora Istók Anna író, a Gödöllői Városi Könyvtár igazgatóhelyettese, egyben az MKE főtitkára volt. Kérdései nem hagytak kétséget afelől, hogy az irodalom területén otthonosan mozgó, a meghívott írók világát jól ismerő beszélgetőpartner. Nem volt tolakodó, de amire kíváncsi volt egy-egy szerző munkássága, gondolkodása kapcsán, azt nem hagyta annyiban, valamennyi érdeklődő örömére. Jól gazdálkodott az idővel, a szerzőnkénti fél órában igyekezett a meghívott vendégek legjellemzőbb írói jegyeit bemutatni. A beszélgetések után dedikálásokra is sor került. Az írók közül többen a teljes programon részt vettek. A beszélgetésfolyam nagy érdeklődés mellett zajlott. A választott négy vendég népszerűsége is garantálta a nagy látogatottságot. Többen érdeklődtek a sorozat folytatásáról.

A nap egyik várva várt programja az MI-hez kötődött. A Mesterséges Intelligencia napjaink kurrens témája. Hogy elfogadjuk-e a mindennapjainkban játszott szerepét, ill. aggaszt a jelenléte, vagy üdvözöljük, bizonyos szempontból mindegy: már itt van velünk. Lényeg, hogy megismerjük természetrajzát, okosan bánjunk vele és az élet minél több területén, a jobb boldogulásunk érdekében fordítsuk saját hasznunkra. MI és a könyv címmel az MKE Jogi Szervezete örömmel befogadta és a Könyvtáros Klub programjába vette a Mesterséges Intelligencia témáját. A felkért vendégek kerekasztalbeszélgetés keretében foglalkoztak az MI kihívásaival, osztottak meg dilemmákat elsősorban a könyvszakmában már zajló, vagy „előkészületben lévő” eseményekről. Szerzők, kiadók és könyvtárak szemszögéből vizsgálták a kérdéskört. Meghívott vendégek voltak: dr. Aczél-Partos Adrienn, infokommunikációs szakjogász, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog-és Államtudományi Kar könyvtárának vezetője, Galántai Zoltán, író, jövőkutató, dr. Krizsán Brigitta, a Wolters Kluwer Hungary Kft. jogi üzletágának vezetője és Mihály Eszter, OSZK, Digitális Bölcsészeti Központ igazgatóhelyettese. A rendezvény moderátora Takács Dániel, az ELTE Jogtudományi Kari Könyvtárának vezetője 3 kérdéskör köré csoportosította a témát: Ki honnan jött és mit gondol az MI-ről. – A saját szakterületén milyen lehetőséget lát az MI-ben, hol/miben/ mennyiben látja elfogadhatónak az MI használatát?  –  Kialakulhat-e egy MI eszközkészlet, ami elfogadható a könyves szakmában, vagy nem? Bár a rendelkezésre álló egy óra nem adott   lehetőséget egy-egy témakör bőséges kifejtésére, a vendégek láthatóan mindhárom kérdéshez igyekeztek hozzászólni. Alapvetően pozitívan viszonyultak az MI-hez és valamennyi szakmai terület képviselője konkrét példákat is mondott az MI hasznosulási lehetőségéről. A beszélgetés elsődleges célja egy közös gondolkodás elindításának kezdete volt, annak megvizsgálása, hogy a könyvekkel foglalkozó szakmák, hivatások ki tudnak-e alakítani egy platformot a mesterséges intelligenciáról, amely alkalmas lehet a későbbi együttműködés megalapozására. Termékeny beszélgetés indult meg a beszélgetőpartnerek között, és kifejezték abbéli szándékukat, hogy más fórumon folytatni kívánják a Könyvtáros Klubban kialakult párbeszédet. (Az MKE Jogi Szervezetének szervezésében.)

 

A Műszaki Könyvtáros Szekció idén is követte határon túli missziójának bemutatását. Programjában izgalmas területre kalauzolta a téma szépszámú érdeklődőit, akik a Délvidéki magyar sajtó “embermentő” hatása az olvasóira című könyvbemutatón ismerkedhettek meg Mák Ferenc Cicelle virágoskertjének díszei – irodalom és nemzeti újjászületés a Délvidéken 1867 – 1920 című munkájával. A kötetet Mgr. Pastyik László irodalomtörténész mutatta be. A beszélgetés házigazdája Nagy Zoltán, a Szekció tiszteletbeli elnöke volt.

A szerző elmondta, hogy végig a teljességre törekedett munkája során, műve a tárgyalt időszakban a Délvidék páratlanul gazdag kulturális életéről ad lenyomatot. Mák Ferenc elárulta a bemutatón, hogy éppen száz helyi szerző munkásságát dolgozta fel. Munkájának alapjául szolgált a korabeli helyi sajtó és az iskolai évkönyvek is; a területen akkoriban létező kultúrák jótékony kölcsönhatásait is kiemelte, a történelemhamisítást pedig igyekezett partvonalra szorítani.

„Sem a táj sem a lélek, sem az alkotókedv nem sekélyebb a Délvidéken más kultúrtájak megőrzött, megbecsült és évszázadok múltán hagyományként tisztelt értékeinél. És a megalkotott világ tágassága is ugyanazzal a jószándékkal mérhető, mint a magyar haza mindig és folyton újrateremtett égtájainak mindegyike”. Szép gesztus volt a szervezettől a Fórum Könyvkiadó képviselőjének meghívása Újvidékről, annál is inkább, mert küllemében is igazán szép, elegáns munkát tart a kezében a mű tartalmával megismerkedni kívánó olvasó. (Részletes beszámoló a Szervezeti élet rovatban.)

 

A szombati nap a gyerekeké volt. 10 és 12 óra között játszóházat szerveztünk, ahol az ország különböző részéről érkező gyerekkönyvtárosok játszottak a gyerekekkel. Mesével, játékkal, kézműves foglalkozással és persze apró ajándékkal vártuk a kicsiket. A gyerekprogram mindig nyerő még akkor is, ha a termünkhöz közel lévő kiadók mindent felvonultatnak, ami csak vonzó lehet egy gyerek számára. Ingyen mesekönyvek, ráadásul a szerző által dedikálva, üres terek megvásárlása színpad kialakítására zenei programokhoz stb. De ha a gyerek meghallja, hogy Nyisd fel a mesék feneketlen kincsesládáját, akkor a figyelmébe beveszi ez a mondat magát és kíváncsi lesz, mi is történik amott, a Könyvtáros Klubban.  Bekukkant és máris ott van a posztómesék világában.  A könyvtárosok által készített, kivágott sok színes posztófigurák világa: a rókák, a baglyok és társaik elkápráztatják őket és indulhat a mese. Főleg érdekes az egész, ha maguk is alkothatnak valamit, persze a könyvtárosok segítségével. Itt a szolnoki Verseghy könyvtár munkatársai épp posztófigurákat tettek föl egy táblára a gyerekek instrukciói alapján, amott a Gyermekkönyvtáros Szekció könyvtárosai – Budavári Klári óriási türelmével – kézműveskednek a vállalkozó szellemű kicsikkel (és nagyokkal), sajátíttatnak el mindennapi praktikákat, közben mesélnek könyvmanókról és varázspálcával gyönyörű művek születnek.  Van gyermekkönyvkiállítás és közben az egész roppant dinamikus, jöhetnek- mehetnek a gyerekek, ha már végeztek valamivel. Majd jön a Ceglédberceli Művelődési Ház és Könyvtár munkatársa, Tóth Andi, hogy tovább kápráztassa a gyerekeket és terelje szeretetüket a könyv és olvasás világa felé. Hogy a jelenlévő szülők is kapjanak hazavihető muníciót, meghallgathatták Péterfi Rita nagyon figyelemre méltó előadását, kéz a kézben – a szülő és könyvtáros együttműködésének fontosságáról. (A Pest Megyei Szervezet támogatásával) Varázslat zajlott ezen a napon a szemünk előtt, igazi varázslat. A gyerekprogramra iskolai könyvtárosok és közkönyvtárban dolgozók jelentkeztek be nagy számban és természetesen egész nap maradtak a gyermekkönyvtárosok is. Ünnep volt mindenki számára, jól éreztük magunkat.

 

Az idei Nemzetközi Budapesti Könyvfesztiváltra egyesületünk számos nagyszerű szakmai programmal készült és a Könyvtáros Klub rendezvényén adta át egyesületünk elnöke az MKE Elnöksége által idén alapított Könyvtáros Klub Nívódíjat is. 1989 óta kerül kiosztásra a Fitz József-könyvdíj a Kulturális és Innovációs Minisztérium kiemelt támogatásával, amelyet a könyvtárosok szavazatai alapján ítélnek oda az előző évben megjelent, a könyvtáros szakma által legértékesebbnek, legszebbnek tartott könyveknek. Egyesületünk 2023-ban úgy döntött, hogy a Fitz József-könyvdíjjal azonos kiválasztási folyamatban egy kiadót saját hatókörben is jutalmaz, s az intézményt Könyvtáros Klub Nívódíjban részesíti.  2023-ban a Culinaria Hungarica könyvsorozat egyik első kötete, Fehér Béla – Gálffy Zsuzsanna: Kakastaréj című műve nyerte el a díjat. A díjátadó ünnepségen a szerzők előadásukban beszéltek a magyar gasztronómia történeti és irodalmi vonatkozásairól. Horváth Bence szerkesztő kifejtette, hogy a gasztrobiznisz virágzása közepette elfelejtődnek a témában jelentős művek, mint például Gundel Károly szakácskönyve. A kötet szerzői fontosnak tartják a magyar konyha hagyományainak ismeretét. Szükségesnek tartják visszanyúlni hagyományainkhoz, mint ahogy azt más nemzet is teszi, mert így tudjuk megőrizni konyhánk nemzeti jellegét.

Minden percet kihasználva hívta meg egyesületünk a Lampion kiadó vezetőjét, Balázs Esztert, aki a rendelkezésére álló fél órában beszélt a kiadó portfóliójáról, ismertette a kiadói terveket és nem utolsó sorban a kiadó kínálatában lévő sok-sok kötettel megajándékozta a jelenlévőket, majd korábban felkért beszélgetőpartnerként bekapcsolódott a következő, A Könyv HÍD – avagy olvasó gyerekből olvasó felnőtt című programba.

 

A Könyvfővároshoz kapcsolódó másik, pályázati pénzből megvalósult programja a Könyvtáros Klubnak A Könyv HÍD – avagy olvasó gyerekből olvasó felnőtt címmel az olvasás mindennapi szükségességének fontosságát, a kamaszkori olvasási viszonyulásokat járta körbe a meghívott vendégekkel.  Olvasnak, vagy nem olvasnak a kamaszok?! Rejts el egy könyvet a kamasz hátizsákjába. Talán beleolvas. A program keretében kérdések sokasága merült fel: Mit és hogyan olvas a tini (12-18 éves) korosztály? Mi jellemzi a “Z” generáció olvasási szokásait a technikai túlfűtöttség korában? Kell e nekik a mese, a történet, a “story”? Vagy ez „csak “mese habbal”?! Mi érdekli őket? Mi alapján választanak olvasmányt? Hogyan lehet megszólítani őket? Milyen műfajokat, témákat részesítenek előnyben? Hogyan lehet(ne) bevonzani őket? Ezekre és hasonló kérdésekre kerestük a választ a kerekasztal beszélgetés során. Dienes Éva, a FSZEK Sárkányos gyermekkönyvtárának vezetője beszélgetett a témáról Balázs Eszter Annával, a Lampion Kiadó főszerkesztőjével, Péczely Dóra szerkesztővel és Miklya-Luzsányi Mónika íróval. Hallhattunk a népmesék és a kamaszok viszonyáról, a képregények hatásáról, a humor és a nyelvezet fontosságáról, a szorongások feloldásáról. Szó esett a hatmásodperces figyelemről, a tiltott gyümölcs effektusról és a fóliázásról is. A beszélgetésre nem csak felnőttek, hanem kamaszok is érkeztek, akik a program végén elmondták véleményüket. A közönség soraiban ülő fiataloktól megtudtuk, mi a kedvenc olvasmányuk és milyen témák foglalkoztatják most őket. Ötletek, jógyakorlatok, tapasztalatok hangzottak el, s ahogy reméltük, a közönség is aktívan bekapcsolódott a beszélgetésbe. A hallottak a résztvevők számára útmutatást adtak arról, milyen könyveket érdemes a kamaszok számára ajánlani, kézbe adni. A beszélgetés, mint ahogy azt a cím is jelezte, nem pusztán a kamaszkori olvasási szokásokra, gátló tényezőkre, motivációkra, azaz természetére adott rálátást, hanem az olvasásnak, a könyvnek a felnőtté válás folyamatában betöltött meghatározó szerepét is megmutatta, azaz egy fontos kívánalmat: az olvasó gyerekből kritikusan gondolkodó, olvasó felnőtté válást.

 

Alaposan átgondolt koncepcióval érkeztek a könyvtárostanárok a rendelkezésükre álló egy órás előadásra és egy órán belül két blokkot is tartottak Cserlakiné Hagymássy Krisztina KTE elnök és Dömsödy Andrea alelnök moderálásával. Tematikusan mindkét blokk a diákok MI-hez való viszonyához kapcsolódott. Az „Információzz velünk, hogy az MI partner legyen, ne ellenfél! – Az iskolai könyvtárban segítünk, hogy te irányítsd az MI-t és ne az téged” volt a kulcsmondata az első blokknak.

Információztass, hogy a diákokat a jövőre készítsd fel – Az iskolai könyvtárak (ezért is) nélkülözhetetlenek” volt a második blokk kulcsmondata. Mit tehet egy iskolai könyvtár és könyvtárostanára annak érdekében, hogy a fiatalok, a jövő felnőttei tudatosan és felelősen irányítsák életüket, életünket, és ne vegyék át felettük a hatalmat a gépi algoritmusok? Információztatás kell az iskolában és a könyvtárban is, az segít felkészíteni az MI által átszőtt világban. Az előadók felkészülten várták azokat az érdeklődő szülőket is, akik velük együtt keresik az utat az értő olvasó és értékeket befogadó mai diákokhoz. Várták továbbá a kíváncsi 11-16 éveseket, akik helyben kipróbálhatták (és ki is próbálták) magukat egy feladat megoldásában a könyvtárostanárok készülőben lévő könyvük segítségével. Az iskolai könyvtárak a jövőért, a kritikai, önálló gondolkodásért dolgoznak, hogy az iskolás korosztály adott időben és helyen sikeres legyen. A diákokat a jövőre készítik fel. Az iskolai könyvtárak (ezért is) nélkülözhetetlenek.

Programjuk a KisKTE köteteire, az Információzz!-ra és a megjelenés előtt álló Információztass!-ra épült. Ezen könyvek bemutatója ügyesen épített elméleti alapvetések megvilágítására, valamint a könyv használatának gyakorlati bemutatására. A kitűnő demonstrációnak részesei lehettek a program szép számú résztvevői, köztük diákok is.

A Könyvtárostanárok Egyesülete említett kiadványai a pedagógusokat és a könyvtárosokat egyaránt segítik abban, hogy a tanítási környezetet és feladatokat a fenti célok érdekében alakítsák.

 

Az Olvasókörök Szövetsége is bejelentkezett a Könyvtáros Klub programjainak sorába. A két szervezet jó kapcsolatot ápol egymással, szívesen láttuk őket a klubban, hiszen van közös célunk, amely az olvasáshoz kapcsolódik.  A kör varázsa – olvasóköri kaleidoszkóp címmel mondhatni fergeteges két órával zárták a klub kétnapos programját. Tagszervezeteik bemutatkozásával ismertették sokszínű tevékenységeiket. Az olvasókörök, olvasóegyletek, társaskörök, egyéb szervezetek életének segítésével igen fontos munkát végez a Szövetség. Nagyszabású programjukkal a klubban is megvillantották a működési területüket. Bemutatták saját kiadványaikat, népi hagyományokra épülő szakácskönyvekkel ismertették meg a jelenlévőket, kézműves foglalkozást tartottak. Kiemelkedő volt a 6 fős citera zenekar rövid népzenei bemutatója és a Nyíregyházáról és Hódmezővásárhelyről érkezett asszonykórus műsora. Népviseleti bemutatójuk színesítette a programot. A gyönyörű női-férfi viselet mindenki elismerését elnyerte. Helyben kreatív foglalkozást vezettek. A látvány teljessé tételéhez hozzájárult a hódmezővásárhelyi festőnő képeinek kiállítása. Ha ez nem lett volna bőségesen elég, óriási beleérzéssel süti kóstolóval gondoskodtak a közönségről is. A címválasztás telitalálat volt. Szép fináléval zártuk a Klub kétnapos programját. Köszönet Dr. Szóró Ilona alelnöknek a gazdag programért, a kitűnő szervezésért.

A Könyvtáros Klub előadásai az előzőekben vázolt programok témáit járták körbe, hangsúlyozottan felhívva a figyelmet az olvasás elmét frissen tartó, gyógyító, közösségépítő szerepére.

Köszönet a szervezőknek, a felkért előadóknak és a kedves látogatóknak! Köszönet továbbá az informatív, áttekinthető és rendkívül vidám plakátok készítőjének, Istók Annának, az MKE főtitkárának.

A MKE következő évi feladatainak és költségvetésének tervezésekor mindig fölmerül a kérdés: tervezzünk-e részvételt a könyvfesztiválra? Kétségtelenül költségigényes tétel. De a tapasztalt fergeteges látogatottság révén a megérdemelt sikert nézve, nagyon is megéri. Fesztiváli programjainkkal nem akármit nyújtunk tagságunknak, a könyvtáros kollégáknak, a civil látogatóknak. Ha forrást keresünk és találunk a megvalósításhoz (lásd a 2022-ben beadott 2 pályázatot), könnyebben élhetjük meg az adott évet.

Jó döntés volt 2022-ben és 2023-ban is!

A szervezés során adódott szövegek felhasználásával összeállította:

Bakos Klára, a rendezvény szervezője

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Comments are closed.

Blog Home