Beszámoló a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Helyismereti Könyvtárosok Szervezete XXIV. Országos Konferenciájáról

2023. augusztus 2. és augusztus 4. között Székesfehérváron a Vörösmarty Mihály Könyvtárral együttműködve rendezte meg a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Helyismereti Könyvtárosok Szervezete 24. Országos Konferenciáját, amelyet Szalainé Bodor Edit, a szervezet elnöke nyitott meg. A „Jó szóval oktasd, játszani is engedd…” című tanácskozás középpontjában a nevelés- és színjátszástörténet, valamint – emlékév lévén – a Petőfi-kultusz helyi vonatkozásai álltak.

 

Buriánné Tarró Editnek, a székesfehérvári Vörösmarty könyvtár igazgatójának és Lehrner Zsolt alpolgármesternek a köszöntője után Dr. Tóth Máté, a szentendrei Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár igazgatója tartott előadást. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a közkönyvtár egy olyan nyitott, sokdimenziós kulturális közösségi tér, amely lehetőséget teremt inspiráló találkozásokra a társadalom legkülönbözőbb szegmenseihez tartozó emberek között, akik a könyvtárban együtt definiálhatják azokat az értékeket, amelyek összekötnek minket.

Melyek ezek a közös értékek? Felbermann Judit főosztályvezető (Budapest Történeti Múzeum) mutatott rá Múzeumi tanulás – Interaktív kiállítási elemekkel egy új látogatói attitűdért című előadásában. Prezentációjában a megváltozott múzeumlátogatási szokásokra adott intézményi „válaszról”, a szórakoztatva tanulás/tanítás gyakorlatáról beszélt.

Dr. Praznovszky Mihály irodalomtörténész a tőle megszokott intellektuális humorral frissítette fel a közönséget és figyelmeztetett mindenkit, hogy bizony színház az egész világ – még a könyvtár is. Irodalom- és kultúrtörténeti sétájában jelentős, múltbéli kiállításokat, könyvtári konferenciákat élhettünk át újra, amelyeknek megálmodója, rendezője, producere ő maga volt. A közért tenni, a múltat élményszerű eszközökkel megmutatni, erre volt kiváló gyakorlat Praznovszky Mihály munkássága.

A székesfehérvári tanítóképző a Ferenc József Nőnevelő Intézetben kapott helyet, amelyet a Szatmári Irgalmas Nővérek Rendje működtetett. Az intézmény fennállásának 29 éve alatt 997 tanítói oklevelet állítottak ki. A képző történetét, fájó hiányát személyes hangvételű előadásában idézte fel dr. Gulyás Antal neveléstörténész.

Az első nap kiemelkedő eseménye volt a Kertész Gyula Emlékérem átadása. A kitüntetést Mennyeiné Várszegi Judit, a HKSZ egykori elnöke vehette át. Köszönő szavaiban rávilágított a könyvtári hivatás szép, ám időnként nehéz küzdelmekkel járó, értékteremtő mivoltára. Biztatott minket, hogy érdemes kitartani, érdemes könyvtárosnak lenni.

 

A háromnapos konferencia második napján, a Régi könyves és a Dévay-gyűjtemény megtekintése után, a városháza impozáns termében folytatódott a szakmai program. A nap levezető elnöke Buriánné Tarró Edit könyvtárigazgató volt. Széman Richárd fotográfus, helytörténeti kutató (Kertvárosi Helytörténeti Gyűjtemény, Budapest) gazdagon illusztrált előadásában Rákosszentmihály település szerveződését segítő, amatőr színjátszó csoport működését mutatta be, amelynek tagjai között gyógyszerészek, városi elöljárók és tehetős vállalkozók is szerepeltek. Az előadás alapja egy fennmaradt, majd digitalizált csodálatosan szép fotóalbum volt, amelynek képein visszaköszön az alulról szerveződő közösségi lét rövid időszakának becsülendő formája.

Dr. Nagy Veronika, a Moskovszky-gyűjtemény gondozója és tudományos kutatója, a Hetedhét Játékmúzeum szakmai vezetője az egykor a városban működő javítóintézet két világháború közötti játékipari tevékenységét mutatta be. Kardos Jenő irányítása mellett az intézet növendékei 1911-től kezdve csaknem negyedszázadon keresztül állítottak elő játékokat (babákat, hintalovakat és egyéb játékszereket). Termékeik folyamatosan jelen voltak a magyarországi játékkereskedelemben.

Turay Zoltán helyismereti könyvtáros (Bródy Sándor Könyvtár, Eger) évek óta vezeti Egerben az iskoláskorúak számára meghirdetett honismereti tábort. A hagyományos program szervezéséhez felhasznált kreatív, innovatív ötletek „felsorolását” kollégája, Szécsényi Orsolya is folytatta következő előadóként. Mindketten fontosnak tartják a lokális tudás átadását a fiatalabb generáció képviselőinek, ha kell okostelefonos applikációt, digitális táblát is bevetve. Tapasztalataikról, inspiráló ötleteikről számoltak be a közönségnek.

Dr. Demeter Zsófia történész Székesfehérvár reformkori színháztörténetét elevenítette fel. Előadásához szorosan kapcsolódott dr. Lukács László főmuzeológus, néprajzkutató, egyetemi tanár, aki Petőfi Sándor városhoz kapcsolódó emlékeiről szólt ízesen, lenyűgözően. Bemutatta a házat, amelyben lakott, a színházat, amelyben a költő is fellépett 1842-ben, majd pályatársak visszaemlékezéseiből idézett. Elhangzottak Petőfi Fehérváron írt vagy fehérvári vonatkozású versei is.

A második napi, délutáni programok között szerepelt a Hetedhét Játékmúzeum megtekintése. Aki turisztikai céllal érkezik Székesfehérvárra, bizonyára látogatást tesz a gyűjteményben. Érdemes. Az összeállítás megtekintésére a konferencia résztvevőinek is lehetősége nyílt értő, szakavatott vezetéssel. A martonvásári Óvodamúzeumban Miklós Gergely adott precíz, mindenre kiterjedő óvodatörténeti áttekintést 1828-tól kezdődően, valamint beszélt a Brunszvik családról, a család és Beethoven kapcsolatáról, a Brunszvik-kastély építéstörténetéről.

Az ismertető után a résztvevők sétálhattak a kastélyparkban, illetve megnézhették a Brunszvik-kriptát.

 

A nap utolsó állomásaként a kápolnásnyéki Helytörténeti-, Kovács- és Ásványkiállításban tettek látogatást az ország különböző részeiből érkezett könyvtárosok Kupi László alpolgármester, történész vezetésével.

A konferencia zárónapján lehetőség nyílt a Vörösmarty Mihály Könyvtár tereinek megtekintésére. Ezt követően Sándor Tibor könyvtáros (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény) elnökletével folytatódott a konferencia. Farkas Edit helyismereti könyvtáros (Vörösmarty Mihály Könyvtár, Székesfehérvár) számos jó gyakorlatot prezentált a településtörténet játékos eszközökkel történő népszerűsítésére. Saját fejlesztésű kártyajátékokról, társasjátékokról, online vetélkedőkről és még sok más érdekes ötletről hallhattak az résztvevők a húszperces előadás során.

Varga Bianka Zsuzsanna régész-történész (Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont, Székesfehérvár) Székesfehérvár 1919. évi oktatáspolitikájának alakulását mutatta be, kiemelve Velinszky László Tanácsköztársaság idején betöltött fontos szerepét. A tapasztalatok szerint a középiskolások számára a történelem annál érdekesebb, minél inkább kézelfoghatóbb, személyesebb. Talán ezért is volt igazán különleges dr. Gajda Péter Pál gimnáziumi tanár, irodalomtörténész (Székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola) előadása, amely a Brunszvik-Teleki-de Gerando család pedagógiai reformtörekvéseit tekintette át. Brunszvik Teréz, Teleki Blanka, Teleki Emma, De Gerando Antonina – kiemelkedő női sorsok, amelyekkel a 21. században is tudunk azonosulni.

A szakmai rendezvény szép hagyománnyal, a helyismereti szervezet kódexének (Szalai Katalin kódexíró – oklevélgrafikus munkája) átadásával zárult. Az unikális kötetet a veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtár képviselői vették át Buriánné Tarró Edit „házigazdától”, hiszen 2024-ben ők szervezik a csaknem negyedszázados múltra visszatekintő találkozót.

A koronázóváros kézzel festett oldala – a 2000-es év után – ismételten bekerülhetett a kötetbe.

A tanácskozás utolsó etapjaként várostörténeti sétára került sor Váczi Márk helytörténész vezetésével, valamint Laczkó Gábor intézményvezető (Vasvári Pál Általános Iskola, Székesfehérvár) mutatta be a Siklósi Gyula Pincegalériát.

Spiegler-Kutasi Nikoletta, HKSZ-tag, könyvtáros

(Berzsenyi Dániel Könyvtár, Szombathely)