A Jogi Szekció Tatabányán, programjaink a vándorgyűlésen
2023. július 13-án, csütörtök délelőtt 11 órakor a Jogi Szekció szűk csapata meglátogatta a Tatabányai Törvényszéket. Dr. Andirkó Péter, a Törvényszék könyvtárosa, a Tatabányai Városi Bíróság munkatársa nagy szeretettel és finom falatokkal várt minket. Bemutatta az épületet és mesélt a könyvtár állományáról, szolgáltatásairól, gyarapítási gyakorlatáról. Megtudtuk, hogy még a káptalantóti piacon is értékes könyveket szerzett a gyűjteményükbe. Minden alkalmat megragad, hogy felkutassa, fellelje a könyv-kincseket. A szolgáltatások kapcsán érdemes kiemelni Péter ismertetőjéből, hogy a tájékoztatásban és a szakirodalom megszerzésében tulajdonképpen az egész megyéből fordulnak hozzá az állami szervek, a felsőoktatási hallgatók, így mintegy megyei mini jogi szakkönyvtárként tölti be küldetését.
Július 14-én, pénteken 13 és 15 óra között került sor a szekció szakmai programjára az Edutus Egyetem Tatabányai Tagozat “B” épület 212-es termében. A délutáni időpont és a kánikulában a klíma nélküli terem ellenére 44 fő érdeklődött a programunk iránt. Nagyon tartalmas és élvezetes előadásokat hallhattunk felkészült kollégáktól.
Dr. Aczél-Partos Adrienn könyvtárvezető és infokommunikációs szakjogász, 2017 nyarától a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Könyvtára és a Jogi Informatika Oktatási Csoport vezetője, a „A közösség által vezérelt jogtudományi tudásforrás a 21. században (IJOTEN)” címmel tartott bemutatót. Előadásában a 21. századi közösség által vezérelt jogtudományi tudásforrások helyzetét járta körül, azon belül is egy internetes jogtudományi enciklopédia, az Ijoten került bemutatásra. A hazai jogtudomány ezen a tudásbázison keresztül pár kattintással bárki számára ingyenesen hozzáférhetővé válik szócikkek (lektorált tanulmányok) formájában.
Dr. Gosztonyi Gergely (PhD) jogász, habilitált egyetemi docens, médiakutató. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán végzett, azóta ugyanazon a helyen tanít. Különböző médiajogi, alkotmányjogi, jogtörténeti kurzusokat tart BA, MA és PhD szinteken. Kutatási területei a közösségi média világszintű szabályozása, a cenzúra, az alternatív média és a közvetítő szolgáltatók felelőssége. A European Communication Research and Education Association és a Community Media Forum Europe tagja. 2015 óta a Monroe E. Price Media Law Moot Court Competition csapat felkészítője. Többször volt az Európa Tanács, a Nemzeti Tehetség Program és a Nemzeti Tehetség Központ szakértője. Több jogi folyóirat szerkesztője. „A Facebook és más közösségi médiás megjelenésekkel kapcsolatos jogi aggályok” címmel lehengerlő előadást tartott. Cenzúra-e, ha a Facebook töröl egy feltöltött tartalmat? Mi alapján szűr az Instagram algoritmusa? Ki lehet-e előre számítani, melyik tartalomnak mi lesz az online sorsa a Twitteren? Mire figyeljünk a kulturális/közgyűjteményi tartalmak megosztásával kapcsolatban? Az előadás ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre kereste a választ.
Czákné Szomor Ildikó 2001 óta dolgozik az Országgyűlési Könyvtárban. A 2001. január 29-én megnyílt Európai Unió Letéti Gyűjtemény szakreferense. Szakmai élete során számos projektben vett részt, szakmai konferenciákon előadásokat tartott. Publikációi jelentek meg könyvtárszakmai lapokban, és meg kell említeni szerepét a szakmai gyakornokok munkájának koordinálásában. A Europe Direct hálózathoz tartozó Európai Dokumentációs Központok szakmai csoportjának aktív tagja.
Előadásának címe „Az Európai Dokumentációs Hálózatok működése a kapcsolatrendszer és a nyílt tudomány dimenziójában” volt. A kutatástámogatás területén egyértelműen kimondható az Open Science aktív használata, a nyílt tudomány előtérbe kerülése. Az Európai Unió már a kétezres évek elejétől nagy hangsúlyt fektetett a transzparenciára, rengeteget tett az ingyenes, teljes szövegű adatbázisok elérése terén. A különböző uniós információt szolgáltató irodák és intézmények létrehozása már az 1960-as évekre datálható. Az Országgyűlési Könyvtár gyűjtőköréhez szorosan kapcsolódik a nemzetközi szervezetek kiadványainak beszerzése és szolgáltatása. Az Európai Közösséggel kapcsolatos történeti, jogi és szakpolitikai kiadványokat már az 1970-es évektől gyűjtötte a könyvtár és nagy elköteleződést mutatott a 2001-ben megnyílt Európai Unió Letéti Gyűjtemény létrehozása iránt. Az Európai dokumentációs intézmények és hálózatok egyre növekvő száma azt mutatja, hogy az uniós kiadványokra, projektekre, támogatásokra és lehetőségekre nagy igény mutatkozik a magyar lakosság részéről is. Ezen intézmények bemutatása azért fontos, mert valós tapasztalat az, hogy sokan nem tudnak ezekről az irodákról vagy akár az online térben kialakított problémamegoldó hálózatokról. A Magyarországon működő uniós irodák kapcsolatrendszere nagyon aktív, amire az évente megrendezésre kerülő uniós intézmények találkozóján tartott beszámolók is utalnak.
Kardos Helga húsz éven keresztül volt az Országgyűlési Könyvtár munkatársa, tájékoztató könyvtáros, majd a nemzetközi szervezetek (ENSZ, OECD) szakirodalmi tájékoztatásáért felelős szakreferens. 2021 márciusa óta a Pázmány Jogi kari könyvtárának könyvtárvezető-helyettese és megbízott oktatója. Emellett 2022-től a Könyvtártudományi Doktori Program hallgatója az ELTE-n.
Nagyon érdekes kultúrtörténeti előadásban „Egy ország képessé tétele az ismeretek megszerzésére – avagy a XIX. századi “kultúrafogyasztás” lehetőségei” -t ismertette. 1870-ben Magyarország hat éven felüli lakosságának közel 70%-a írástudatlan volt. Az Eötvös-féle népoktatási törvény hatására a helyzet lassan javulni kezdett: az írástudatlanság 1910-re 31%-ra, 1940- re pedig 6%-ra csökkent. A tanítók két emberöltő alatt tették képessé az ország lakosságának túlnyomó részét az írás-olvasásra, és ezzel együtt alkalmassá a szerzői művek potenciális “fogyasztására”. Az alfabetizációt segítették a könyvtárak, különösen a középiskolai és az egyetemi könyvtárak, amelyekről György Aladár széleskörű felmérést végzett 1884/85-ben, melynek eredményét könyvalakban publikálta. Az olvasóközönség létszámával arányosan gyarapodott a megjelenő művek száma. A könyvkiadás és a sajtó berkeiben megnövekedett a szerzői alkotások felhasználása. Érdekes, bár véletlen egybeesés, hogy a könyvtári statisztikai felméréssel szinte egy időben jelent meg az első magyar szerzői jogi törvény, amely már nemcsak a szöveges, de a zenei műveket, továbbá a színpadi előadásokat, fényképeket szintén védelme alá helyezte. Az előadó a doktori program keretében folytatott kutatásai részeként azt is megvizsgálta, hogy a XIX. század végétől napjainkig a lakosság hányad része lehetett “kultúrafogyasztó” és/vagy könyvtárhasználó, illetve a szerzői jogi törvény szempontjából hány százalékuk volt felhasználó.
Összeállította: Kardos Helga és Urai-Tóth Éva