Beszámoló a Helyben vagyunk! – avagy a közkönyvtárak szerepe a helyi közösségek jólétében és jóllétében című konferenciáról – FSZEK, 2023. május 31.

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a Nemzeti Kulturális Alap Közgyűjteményi Kuratóriumának támogatásával, hagyományteremtő céllal először 2016. április 19-én szervezte meg a 3i. Informálni, integrálni, inspirálni. Közkönyvtárak a XXI. században című, nagy szakmai visszhangot kiváltó szakmai konferenciáját.  A konferencia programjának szerkezetét a FSZEK 2014-2020 közötti időszakra készített stratégiai tervében megjelenő, a közkönyvtárak XXI. századi fő funkcióit leíró 3i szlogen határozta meg.  A nagy érdeklődés mellett, mintegy 180 szakember részvételével lezajlott konferencia célja az volt, hogy

• azonosítsa a jelen közkönyvtárainak működését meghatározó kihívásokat, trendeket;
• segítse meghatározni a közkönyvtárak új funkcióit, s számba venni az azokból következő, a gyűjteményt, a szolgáltatásokat és a könyvtári tereket érintő következményeket;
• bemutasson modellértékű hazai és külföldi projekteket, kezdeményezéseket;
• erősítse a közkönyvtárak szakmai együttműködését, partnerkapcsolatait; valamint
• ráirányítsa a figyelmet a közkönyvtárak hagyományos kultúra- és értékközvetítő, valamint a szociális befogadás, a digitális írástudás, az élethosszig tartó tanulás megvalósításában, illetve a közösségépítésben játszott, játszható szerepére.

A 2017. május 25-én, szintén NKA támogatással megszervezett könyvtárszakmai konferencia címe HírÉrtékTár. Közkönyvtárak a XXI. században – 2017 volt.  A nagy érdeklődés mellett, mintegy 160 szakember részvételével lezajlott esemény célja az volt, hogy kommunikációs szakértők és gyakorló könyvtárosok segítségével feltérképezze a kulturális szektor kommunikációs tevékenységének sajátosságait; feltárja a közgyűjteményi, könyvtári marketingtevékenység specifikumait, nehézségeit és egyedi lehetőségeit; szóljon a kulturális brandépítés kívánalmairól, céljairól és lehetőségeiről; segítse a kulturális szponzoráció könyvtárakban való megjelenését; s bemutasson néhány jó gyakorlatot a hazai közkönyvtárak kommunikációs projektjeiből.

A konferencia-sorozat következő rendezvénye a 2018. május 24-én Könyvek tára – Használók tere. Közkönyvtárak a XXI. században – 2018 címmel megrendezett esemény volt. A mintegy 160 szakember részvételével lezajlott konferencia célja az volt, hogy szakértők, kutatók és könyvtárosok segítségével megpróbálja körüljárni a közösségi tér fogalmát. Az előadások foglalkoztak a közösség és kultúra szerepével az egyén életében; a közösségi terek jelentőségével a modern társadalmakban és a könyvtárak közösségfejlesztő tevékenységével egyaránt – az elméleti kontextus felvázolása után jó hazai gyakorlatokat mutatva be.

2019. június 5-én Partnerségben a digitális világgal. Közkönyvtárak a XXI. században 2019 tartottuk meg kb. 130 fő részvételével a következő szakmai fórumot, melynek célja az volt, hogy a résztvevő könyvtári és könyvtár-informatikai szakemberek együtt számba vegyék, végiggondolják a digitális világ és a XXI. századi könyvtár kapcsolatát. A konferencián többek között a következő témákban hangoztak el előadások: az információ-technológia hatása az emberi közösségekre, az ember társas kapcsolataira; a különböző generációk és az információs technológiák kapcsolata; a könyvtárak szerepe a digitális kompetencia-fejlesztésben.

A Covid-19 vírushoz kötődő járványhelyzet, illetve a FSZEK-ben ezzel kapcsolatosan 2020. március 12-vel elrendelt és 2021. július végéig tartó rendezvényszervezési tilalom miatt sem 2020-ban, sem 2021-ben nem tudtunk konferenciát szervezni. 2022-ben pályázati támogatás hiányában, anyagi okok miatt kellett lemondanunk a konferencia megszervezéséről.

A 2023. évi országos közkönyvtári konferenciának különleges aktualitást adott a FSZEK 2021-2027. közötti időszakra elkészített új stratégiai terve, melynek jelmondata: A mi városunk. A mi könyvtárunk. A közös történetünk. FSZEK. Budapest könyvtára. Az új mottó egy modern, a szolgált közösséggel együtt gondolkodó, együtt működő könyvtár képét közvetíti. Kifejezi, hogy a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest főváros könyvtáraként minden fővárosi könyvtára kíván lenni, s egy kulturális értékközösséget jelenít meg a könyvtári szolgáltatások használói és a szolgáltató könyvtár között. Hangsúlyosan jelenik meg stratégiánkban a könyvtár oktatást, képzést, élethosszig tartó tanulást segítő funkciója; a könyvtár közösségépítő és közösségfejlesztő szerepe; a fenntarthatóság és az élhető város szempontrendszere; az intelligens eszközök, megoldások alkalmazása, valamint az, hogy hogyan tud a könyvtár működésével, szolgáltatásaival hozzájárulni a város fejlődéséhez, a városlakók jólétéhez és jóllétéhez.

A Helyben vagyunk!, avagy a közkönyvtárak szerepe a helyi közösségek jólétében és jóllétében címmel 2023. május 31-én megrendezett közkönyvtári konferencia központi témája a könyvtár és az általa szolgált helyi közösség kapcsolata volt. A konferencián arra kerestük a választ, hogy a közkönyvtárak működésükkel, szolgáltatásaikkal, programjaikkal, a közösségfejlesztés módszereinek és eszközeinek könyvtári alkalmazásával hogyan tudják segíteni a közösséget, annak igényeit és szükségleteit, hogyan tudnak hozzájárulni a közösség és benne ez egyén fejlődéséhez, jólétéhez és jóllétéhez. Az előadásokban ehhez kapcsolódóan hazai és külföldi jó példákat, jó gyakorlatokat is bemutattunk.

A konferencián vendégül láthattuk Datner Katalint, Budapest Főváros Kulturális, Turisztikai, Sport és Ifjúságpolitikai Főosztályának osztályvezetőjét; Szóllás Pétert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium Könyvtári és Levéltári Főosztályának vezetőjét; Agnieszka Staniszewska-Mól igazgató asszonyt és Jan Brodowski nemzetközi referenst a Krakkói Városi Könyvtár képviseletében, valamint Visna Cej és Ismena Meic igazgató asszonyokat a Zágrábi Városi Könyvtárból. A krakkói és a zágrábi kollégák részvételének különös apropót adott, hogy előző nap, 2023. május 30-án a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója együttműködési megállapodást írt alá a Krakkói Városi Könyvtárral és a Zágrábi Városi Könyvtárral. A megállapodások célja a könyvtárak közötti szakmai együttműködés megerősítése, egymás helytörténeti gyűjteményeinek kölcsönös gazdagítása, valamint a kulturális együttműködés keretében a partnerek közös rendezvényekkel népszerűsítik egymás kultúráját, tudományos, zenei és irodalmi programokkal, kiállításokkal.

A konferencián az alábbi előadások hangoztak el:

1. Ahogy a FSZEK új stratégiai tervében is hangsúlyosan jelenik meg a fenntarthatóság és az élhető város szempontrendszere, úgy egyre több külföldi és hazai közkönyvtár is mind gyakrabban foglalkozik azzal, hogyan tudna szerepet játszani egy egészséges, demokratikus, környezetbarát és fenntartható világ felépítésében. Ehhez adott ötleteket, segítséget Takács-Sánta András humánökológus, egyetemi docens Ökológia, egészség, demokrácia – A könyvtárak szerepe egy új világ fölépítésében című előadása.

A jelenkor civilizációs válságának összetevői az ökológiai válság; a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek erőteljes növekedése; az életkörülményeink eltávolodása az evolúciósan megszokottól, ami egészségromláshoz vezet; illetve a diktatúrák és totalitárius rendszerek és az általuk indított háborúk. Mindezek összessége mindez komolyan rontja az életkörülményeinket és további romlással fenyeget. Egy válság ugyanakkor nemcsak veszély, hanem lehetőség is valami újra, jobbra. A megoldás fő kulcsa: a hatalom szétterítése egyrészt a „helyibb” és „részvételibb” demokrácia, másrészt pedig egy új világ felépítése, egy minél békésebb civilizációs átmenet megvalósítása lehet, alulról indulva, a közösségek, civil kezdeményezések és hálózataik által.

A könyvtárak, könyvtárosok szerepe ebben főleg egy új gondolkodásmód közvetítése lehet. Takács-Sánta András ugyanakkor néhány konkrét ötletet is megnevezett, nevezetesen: „világváltoztató” polcok (a világváltoztató irodalommal); a könyvtár mint a világváltoztatók találkozóhelye; gyerekfoglalkozások leendő világváltoztatóknak; magkönyvtárak létesítése; példamutató, fenntartható, zöld könyvtárépületek és könyvtárkertek létrehozása.

2. Mivel az elmúlt években itthon is egyre több könyvtár helyezett már ki ilyen könyvautomatát könyvtárai mellé vagy gondolkodik ilyenek bevezetéséről, a konferencia szervezése során úgy gondoltuk, sokaknak fog segítséget jelenteni egy ezzel kapcsolatos, már a tapasztalatokat is bemutató előadás. A témában Agnieszka Staniszewska-Mól, a Krakkói Városi Könyvtár igazgatójának előadása hangzott el Automata könyvboxok Lengyelországban – napos és árnyoldalak címmel.

A csomagautomatákhoz hasonlóan működő első automata könyvbox (locker) 2017-ben jelent meg Tychy város könyvtárában és még a Covid járvány előtt felbukkant más városokban, köztük Krakkóban is. Az első krakkói locker hamar nagyon népszerű lett, így az olvasók a város közösségi költségvetési kezdeményezésének keretében kérték további létesítését. A harmadik krakkói locker lengyel Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium támogatásával került megvételére; beüzemelése a Stanisław Lem Emlékévben történt, ezért díszítése a science-fiction világát idézi. Az első, 43 rekeszes szekrényeket a továbbiakban nagyobb, 72 rekeszes könyvboxot váltották fel. Krakkóban minden locker az adott fiókkönyvtár mellett működik, így annak a könyvtárnak az állományából tudnak kölcsönözni az olvasók, s ugyanabba a boxba tehetik be a visszahozott dokumentumokat. A könyvszekrényeket a fiókkönyvtár könyvtárosai kezelik, így, bár egyre több locker jelenik meg a városban, nincs szükség több alkalmazottra. Plusz költségként jelenik meg ugyanakkor a működéshez szükséges áram- és internetdíj, ezek mértéke azonban nem jelentős.

A főbb nehézségek a következők:

• Az olvasók néha éjszaka jegyzik elő a könyvet és meglepődnek, amikor másnap kora reggel még nincs ott a könyv a könyvszekrényben. Mivel a boksz folyamatosan működik, sokan azt gondolják, hogy amint ráklikkelnek az előjegyzésre, a könyv varázslatos módon „berepül” a rekeszbe. Nem mindenkiben tudatosult még, hogy a könyvtárnak nyitva kell lennie ahhoz, hogy a könyvtáros elhelyezhesse a rekeszbe a kért könyvet.
• Télen és a tartósan esős, párás időszakokban a könyvszekrényekbe helyezett könyvek megszívják magukat nedvességgel, esetleg meggyűrődnek. A dokumentumok védelme érdekében a közeljövőben védőfóliákba tervezik csomagolni a könyveket.
• A Krakkói Könyvtárból nemcsak könyveket, de társasjátékokat is lehet kölcsönözni. A jelenlegi szabályzat szerint társasjátékot nem lehet az automata könyvboxba visszatenni, de sajnos mindig akad valaki, aki nem tartja be ezt a szabályt.

Összességében elmondható, hogy az olvasók nagy örömmel fogadták a könyvszekrényeket; dicsérik azok könnyű használatát, illetve a nyitvatartási időn kívüli átvétel és visszavétel lehetőségét is. 2022-ben több mint 20 ezer alkalommal használták a krakkóiak a könyvboxokat, noha a teljes évben csak 3 gép volt használatban, a negyediket csak ősszel üzemelték be.

Nyugat-Lengyelországban, Poznań-ban egy másfajta megoldás jelent meg: itt a boxok nem a fiókkönyvtáraknál vagy azok közelében találhatók, hanem olyan területein a városnak, ahol nincs a közelben könyvtár. Ezekbe csak egy szűkített katalóguskínálatból kérhetnek könyvet az olvasók. A 11 db könyvszekrény EU-s támogatással érkezett a városba.

Lengyelországban egyre több automata könyvbox található, amelyek a modernitás szimbólumává váltak. A boxokat díszítő ábrák, rajzok és szlogenek megjelennek táskákon, hűtőmágneseken és egyéb promóciós termékeinken is. Mivel sok lengyel városban – így Krakkóban is – törvény tiltja a nagy felületeken, óriásplakátokon való hirdetést, a könyvszekrények lehetőséget adnak a könyvtáraknak arra is, hogy magukat reklámozzák.

3. Ma már itthon sem ismeretlen a placemaking fogalma, hiszen az elmúlt években a hazai könyvtári szakirodalomban és a mindennapi könyvtári gyakorlatban, fejlesztésekben is egyre többet foglalkozunk azzal, hogy hogyan tudnánk a szolgált helyi közösség, a könyvtárhasználók bevonásával úgy alakítani az épületeinket és a könyvtári tereket, hogy azok megfeleljenek a 21. századi elvárásoknak, s egyben a valós és potenciális könyvtárhasználók igényeinek és szükségleteinek is. Ehhez a témához kapcsolódott Bardóczi Sándor, tájépítész, Budapest Főváros Várostervezési Főosztályának osztályvezetője, aki A kultúra szerepe a fővárosi zöld területeken című előadásában olyan nevezetes fővárosi helyek kulturális kapcsolatairól beszélt, mint a Városliget, a Margitsziget, a Normafa, vagy a legújabbak közül a Bikás-park. Szólt a Budapest Tuning kezdeményezésről, melynek célja, hogy a városlakók kreatív ötletei alapján töltsék meg élettel, újfajta aktivitásokkal, közösségi programokkal a főváros köztereit, parkjait; valamint ismertette a Fővárosi Önkormányzat elképzeléseit a Városháza Park és a Népliget fejlesztése kapcsán.

4. Ahogy Budapesten, Horvátországban is fontos településfejlesztési szempont a kultúra, a helyi közösségek erősítése és támogatása különböző kulturális szolgáltatások, programok által. Zágráb önkormányzatának 2020. évi stratégiai tervében szerepel egy új, zöld és fenntartható városi könyvtár megépítése. A folyamatról, illetve arról, hogy milyen könyvtárat álmodtak meg maguknak a zágrábiak, beszélt előadásában Ismena Meic, a Zágrábi Városi Könyvtár igazgatója.

A zágrábi könyvtár a horvát közkönyvtárak legnagyobb hálózata: 2 központi könyvtár, 12 kerületi könyvtár és 2 fiókkönyvtár alkotja. Emellett mozgókönyvtár szolgáltatással is rendelkezik, egy könyvtárbusz jár körbe Zágrábban és vonzáskörzetében; 48 megállója van. A könyvtár csaknem 550 alkalmazottat foglalkoztat; közel 2.400.000 könyv, audiovizuális anyag és egyéb könyvtári dokumentum jelenti a könyvtár állományát; a beiratkozott olvasók száma 220.000 fő. A könyvtár a 2021-2025 közötti időszakra új Stratégiai Tervet dolgozott ki, melyben azt a cél tűzték ki, hogy a már létező szolgáltatások mellé az új technológiák alkalmazásával új, minden korosztály igényeit kielégítő szolgáltatásokat vezessenek be. Szeretnék, ha az olvasók együtt „fejlődnének a könyvtárral”; ehhez a technikai eszközökön túl megfelelő szakember gárdát és inspiráló kulturális környezetet is biztosítanak számukra.

A Zágrábi Városi Könyvtár, mely a város egyik legrégebbi kulturális intézménye, 1907-ben a Kamenita vrata toronynál nyílt meg. Az évek során többször is költöznie kellett: 1937-ben az „Újságíró Otthon” épületébe, 1995-ben pedig a “Starčević Házba”, jelenlegi otthonába került. Az 1895-ben épült épületet a városlakók adományaiból húzták fel. A Központi Könyvtár ma is ebben a régi épületben van, a gyűjtemény kétharmada pedig az más épületben található.

A könyvtár 2010-ben kezdett kampányba egy új könyvtárépület érdekében, mely az 1907-ben épült, mára elhanyagolt ipari műemlék, a Paromlin gőzmalom és ipari építészeti területen fog elhelyezkedni, Zágráb központjában, a vasúttól délre, s csak 1 kilométerre a főtértől. A Városi Könyvtár új lokációja megmentheti a Paromlin épületegyüttest.  A tervek szerint az építkezés 2025-ben fejeződik be; megújul az öreg malomépület és egy új, modern épületet is csatolnak a régihez.

Az új Városi Könyvtár Zágráb új szimbóluma lesz. Ez lesz a város nappalija, amely könnyen elérhető és minden közlekedési eszközzel megközelíthető. A cél egy olyan központ megteremtése, amely oktatási és kulturális központ, a főváros kommunikációs és társasági központja, s egyben egy nyilvános hely is, mely a tudást, a tapasztalatot és Zágráb különlegességeit szimbolizálja. Ugyanakkor egy olyan hely is, ahol minden lakó közvetlenül hozzáfér különféle információkhoz, eseményekhez és szolgáltatásokhoz. Így is mondhatjuk: „Paromlin (a malom) táplálta eddig a Várost, ezután is Paromlin fogja táplálni a Várost”.

5. Zachary P. Neel szociológus (Michigan Egyetem) szerint a közkönyvtárak is közterek, azaz olyan helyek, amelyek nyitottak és elérhetőek a társadalom minden tagja számára. Köztérként a közkönyvtárak alapvető egyéni és közösségi igényeket elégítenek ki, s lehetővé teszik az egyén részvételét a közéletben, a közösség életében. A közkönyvtár – jó köztérként – érzékeny, mert használói igényeire válaszol, demokratikus, mert minden ember számára elérhető és jelentéssel teli, mert az emberek, a használók kapcsolatot tudnak vele kialakítani. Hogy hogyan lehet a közösségi tereket, köztük akár a könyvtárakat, jó közösségi terekké alakítani, erről szólt Péterfi Ferenc A közösségek kitüntetett szerepe a szomszédságok életében című előadása, melyben a közösségfejlesztő a helybeliség szerepéről, a szomszédság fogalmáról, a szomszédsági viszonyokról, valamint a helyi nyilvánosság fontosságáról beszélt. Péterfi Ferenc előadása végén a könyvtárak fő feladatául a következőt jelölte meg: tetőt kínálni a közösség által kezdeményezett együttlét fölé.

6. „A könyvtárosaink körében népszerű „dolgozószoba” eszményét – amely természetesen továbbra is érvényes, összhangban a könyvtár információs és nevelési funkciójával – ezekben a tömegigényeket fogadó és kiszolgáló könyvtárakban a „nappali szoba” képe váltja fel.” – írta Papp István már 1988-ban az ún. családi könyvtárak kapcsán. Mára azt látjuk, hogy a közkönyvtárak a hagyományos funkciók – az információhoz, a tudáshoz és a kultúrához való hozzáférés biztosítása, illetve, „a hagyományos hármas funkció: nevelés, tájékoztatás, szórakoztatás” feladatainak ellátása – mellett a tanulás, az alkotás, az inspiráció és a találkozások helyévé, az emberek dolgozószobájából valóban az emberek második nappalijává váltak. Olyan helyekké, ahol az emberek jól érzik magukat, ahol különböző jó élmények érik őket, ahol találkozhatnak a barátaikkal, megihatnak egy kávét, vagy éppen csak egy kényelmes fotelban hátradőlve elmerülhetnek egy jó könyvben… Hogy hogyan teremtenek hasonló, az otthoni nappalit idéző körülményeket a szolnoki megyei könyvtárban, erről szólt Czakóné Gacov Katalin Szolnok nappalija című előadása.

A könyvtár gondolkodását, fejlesztési terveit alapvetően meghatározza Szolnok város 2020-2035 közötti időszakra szóló kulturális koncepciója, amely központi szerepet szán a városi közösségeknek. A könyvtár 28 közösséget működtet az olvasóklubtól az életöröm klubon át a hölgyklubig. 2010-től várják a kismamákat is ismeretterjesztéssel, életmód-tanácsadással, mentális támogatással, valamint olvasásfejlesztő programokkal. A baba-mama foglalkozások a közös játék örömén túl a könyvek és könyvtári környezet megszerettetését is célul tűzték ki. A játszó-kuckóban 5 éves korig várják a kicsiket. A kifejezetten női tematikájú Lady’s Klub 2017 óta működik a könyvtárban. Tematikáját a közösség alakítja; az egyes témákhoz könyvajánlóval készülnek a könyvtárosok. Az elmúlt évek egyik legnagyobb beruházása a könyvtárban a 30 milliós fejlesztési támogatásból megvalósult ifjúsági részleg kialakítása volt – a fiatalok bevonásával, önkéntes, aktív közreműködésével. A közösségi tervezés módszertana alapján megvalósult fejlesztésben többféle eszközt kipróbáltak a könyvtárosok: a kérdőívezés mellett a fókuszcsoportos interjút; s road show szerűen rövid ismertetőket, beszélgetéseket, játékokat szerveztek az osztályfőnöki órákon a fiatalok véleményének, elvárásainak megismerésére.

A szolnoki kollégák közösségfejlesztési módszertanának főbb elemei, jellemzői a következők: a szolgáltatásfejlesztés alapja a célcsoportra alapozott, rendszeres használói igényfelmérés, elégedettségmérés, fókuszcsoportos beszélgetések; a könyvtár adja a teret, a közösség tölti meg tartalommal; a partnerség: közös a tervezés, folyamatos a személyes kapcsolat; a trendek követése; a rugalmasság és a gyors reagálás; megfelelő könyvtáros a megfelelő feladatra; a könyvtári környezet kihasználása – árukapcsolás; a fenntarthatóság és a gazdaságosság.

7. A Vasas Szakszervezeti Szövetség VIII. kerületi Magdolna utcai székházában működő, mindenki által látogatható nagy múltú könyvtára közkönyvtárként működik. Mátraházi Zsuzsanna KÖZ-könyvtár-TÉR című előadásában a Vasas Központi Könyvtár Alapítvány múltját és jelenét, programjait és közösségfejlesztő szerepét mutatta be. A könyvtár mintegy 116.000 kötetnyi gazdag szak- és szépirodalmi állománnyal, valamint egyre gyarapodó hangoskönyv gyűjteménnyel rendelkezik. Közművelődési jellegéből adódóan gyűjteményében megtalálhatók a magyar és külföldi klasszikus és kortárs írók szépirodalmi és szakirodalmi művei, kiemelten a szépirodalom, valamint filozófiai, pszichológiai, szociológiai, közgazdaság- és történettudományi művek. Az ide járó olvasók kézikönyvekhez és folyóiratokhoz is hozzáférhetnek. A könyvtár kéttucatnyi napi- és hetilap, folyóirat, továbbá internetes tartalomszolgáltató előfizetője is.

8. A konferencia ezt követően a 2022-ban Minősített Könyvtár címet elnyert, bonyhádi Solymár Imre Városi Könyvtárról szóló előadással folytatódott. Schnell-Nagy Erika Egy mindenkiért – a Solymár Imre Városi Könyvtár szerepe Bonyhád életében című előadásában a könyvtár közösségépítő tevékenységéről, programjairól, klubjairól beszélt. A mindössze hat főt számláló kis szervezetben igazi csapatmunka folyik. Az elmúlt évek könyvtári munkáját számos innováció kísérte: továbbfejlesztett könyvtári programok (Mesebőrönd, Baba-Mama Klub), új programok (Tojáskeresés a könyvtárban, online kvízek), új szolgáltatások (Csere-bere könyves szekrény), Perczel emlékszoba kialakítása, gyermekkönyvtári Facebook csoport stb. A könyvtár rendszeresen részt vesz a város nagy kulturális és közösségi rendezvényein, köztük a hagyományőrzők napján, a nemzetközi folklór találkozón, és a Tarka Marhafesztiválon. Saját programjai közül, a hagyományos könyvtári programokon túl, kiemelkedik a Völgységi Könyvfesztivál, a különböző versenyek, vetélkedők, pályázatok, valamint a nyári táborok, amelyek minden évben jelentős közösségszervező értékkel bírnak.

9. Könyvtár és találkahely a körúton – jól jellemzi ez a két szó a FSZEK 2021 augusztusában megnyílt Körúti Könyvtárát. A VI. és VII. kerület, sőt, egész Budapest olvasóit kiszolgáló könyvtár kiváló elhelyezkedésével, modern tereivel és korszerű eszközparkjával hamar a budapestiek kedvenc helye lett. Hogy mi mindent tesz még a fővárosiakért a Körúti Könyvtár, erről mesélt Kuczkó Andrea könyvtárvezető előadásában. A 2021. szeptember 1-jén megnyílt könyvtár 700 m²-en, három szinten, heti 50 órában várja a látogatókat. A könyvtár állománya több, mint 27 ezer dokumentum, javarészt kortárs szépirodalmi művek, kurrens szakirodalom, idegennyelvi állomány, helytörténeti kiadványok, 500 DVD, 33 féle periodika. Az informatikai újdonságok közül az RFID rendszert, a lockert és az önkiszolgáló kölcsönzőt kell megemlíteni. A körúti villamosról is jól látható, vonzó, modern könyvtári térben könyvtárshop, tanuló boxok, kiállító- és rendezvényterem is helyet kapott. A nyitás óta 7439 fő iratkozott be a könyvtárba, jelenleg 3202 érvényes tagsággal rendelkező olvasójuk van. A gazdag rendezvénykínálatban felnőtt olvasóklub, ifjúsági könyvklub, irodalomterápiás foglalkozás, író-olvasó találkozók, könyvbemutatók, helytörténeti előadások, komolyzenei koncertek, képzőművészeti kiállítások, művészettörténeti előadások, ismeretterjesztő előadások, sőt, még színházi előadások (kamaradarabok) is megtalálhatók.

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár közkönyvtári konferenciáinak megvalósítását a Nemzeti Kulturális Alap mellett a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Közkönyvtári Egylete is támogatja.

Kovácsné Koreny Ágnes, FSZEK általános főigazgató-helyettes