Mesterséges intelligencia kerekasztal beszélgetés – rövid és tömör beszámoló

Technology human touch background, modern remake of The Creation of Adam

Takács Dániel, az ELTE ÁJK kari könyvtárának vezetője meghívott vendégeivel azt próbálta körüljárni a 2023.02.22-én szervezett kerekasztal beszélgetésen, hogy vajon érinti-e a mesterséges intelligencia (MI) az életünket, a munkánkat, és ha igen, akkor mennyire. Az MI-n belül is főleg a ChatGPT által megtestesített alkalmazási módra koncentráltak.

 Eredeti meghívottak: 

• Balázs László (BL) – FSZEK
• Mikulás Bence (MB) – automatizálással és adattranszformációval foglalkozó IT szakember
• Varjú Zoltán – természetes nyelvfeldogozási (NLP) szakértő
• Moderátor: Takács Dániel

Varjú Zoltán sajnos lebetegedett, így Balázs László és Mikulás Bence volt jelen Takács Dániel mellett.

Az első kérdés az volt, hogy a ChatGPT valódi MI-e: 

• BL szerint akkor lenne igazi az MI, ha úgy tudna gondolkodni, mint ahogy az ember teszi.
• MB szerint fejlesztői szempontból lehet igazi MI, mivel tanuló adatokból sajátít el tudást. Az egész wikipédia bele van töltve, s úgy működik, hogy szóról szóra megbecsüli a válaszát, mindig kiszámolja, hogy melyik legyen a következő szó, és a legvalószínűbbet teszi a következőnek.
• Ezenkívül nem érzékeny arra, hogy jól van-e megfogalmazva a kérdés.
• Olyat nem tud kitalálni, amit nem mondtak el neki, de hallucinálni tud (a legvalószínűbb válasz nem biztos, hogy értelmes vagy reális).

A beszélgetők összegezték a ChatGPT általános tulajdonságait is:

• Conversational AI – tanulni önállóan tanul, de ez el van választva a beszélgetés tanulásától, amire emberek tanítják, beszélgetésekből tanul.
• Kényes kérdésekről külön kellett tanítani, ebbe hatalmas erőforrásokat fektettek, például a gyerekpornográfia kiszűrésére.
• Azért nehéz megmondani, hogy honnan veszi a forrását az információnak, mert neurális hálózatot használnak, és nem egy kézzel fogható adatbázist.
• Ugyanazt a választ nem adja kétszer.
• Nem lehet megmondani, hogy igaz-e, amit mond. Úgy van programozva, hogy mindig mondjon valamit, akkor is, ha az nem helyes.
• Tudományos tájékoztatásban problémás lenne alkalmazni, mert nem tudjuk, hogy igaz-e, amit ír. Ezzel szemben az ember felelősséget tud vállalni a válaszaiért, az MI nem.

A következő kérdéskör az volt, hogy milyen munkakört veszélyeztet: 

• Programozó – csak bizonyos szintig alkalmazható, mert egy nagyobb programkódban elronthat dolgokat, ha nem ellenőrzik.
• A fejlesztők már használják problémamegoldásra, például megkérik, hogy írjon egy problémára öt megoldást, és az általa javasoltak alapján a fejlesztő kitalál és alkalmaz egy hatodikat.
• Van oktatási célokra használt MI is, például királyok, híres személyek életrajzát tanították meg vele, és E/1 személyben válaszol a kérdésekre, mintha az adott személyként tenné (itt különösen éles etikai kérdések is felmerültek pl. azzal kapcsolatban, hogy a megszemélyesített híres ember hogyan ítéli meg a saját tetteit).
• Hatékonyan felhasználható még nyers fordítások készíttetésére is.

A beszélgetés végén kitértek a könyvtári alkalmazási lehetőségekre is:

• Gyűjteményekben képfelismerés lehetősége.
• Digitalizálás – folyóiratok metaadatolása, tartalomjegyzékek készítése.
• Katalógus-keresés támogatása, hogy olyat is kiadjon az eredménylistában, amire nem kerestünk, de releváns a témához kapcsolódóan.
• BL: Valószínűleg elkéstünk a saját MI rendszer kialakításával, mert a könyvtári rendszerek szállítóinak nincs annyi tőkéje hozzá, hogy meg lehessen valósítani, két lehetőséget lát: vagy sajátot készíteni, vagy odaadni a meglevő MI rendszernek az adatokat.
• Nagy feladatnak látják az adatbázisok megtanítását az MI-nek illetve a könyvtári adatbázisok olvasására képessé tenni is nagy munka lenne.
• Az adat megfelelő előkészítése fontos az értelmezéshez – a wikipédiát is hosszú időbe telt alkalmassá tenni arra, hogy fel tudja dolgozni az MI.
• A könyvtári szakemberek lehetősége, hogy kísérletezik az MI-vel, minél jobban megismeri, megtudja, hogy mik a hátrányai, mit nem tud, hogy kompetens módon legyenek képesek tájékoztatni az olvasókat is.

A beszélgetés felvétele elérhető itt.

 Mátyás Melinda közgyűjteményi szakértő, Mongúz Kft.