Fenntarthatóság, felelősség, szemléletformálás – Beszámoló a Bibiliográfiai Szekció és a Helyismereti Könyvtárosok Szervezete szakmai programjáról az MKE 53. vándorgyűlésén

Posted by Oros Sándor - november 7th, 2022

A Bibliográfiai Szekció tagjai nagy örömmel készültek Kaposvárra a 2022. évben, amikor ismét jelenléti Vándorgyűlésen találkozhattunk kollégáinkkal. Különösen ünnepi pont volt a bibliográfusok számára, amikor a Plenáris ülés második részében, a kitüntetett kollégáink között üdvözölhettük a Kertész Gyula emlékérem ez évi díjazottjaként Gazdag Lizát, a BSZ hosszú időkön át hivatalban lévő gazdasági felelősét!

A második, szakmai napon tartott programunkat a helytörténészekkel közösen rendeztük, ennek megfelelően a két levezető elnök Dr. Szőnyi Éva (elnök, MKE Bibliográfiai Szekció) és Mennyeiné Várszegi Judit (elnök, MKE Helyismereti Könyvtárosok) voltak. A két szakmai szervezet részéről végül is összesen kilenc előadó mutatkozott be, így szponzori előadást már nem tudtunk fogadni.

Elsőként Vass Johanna, PhD (könyvtárvezető, Ökológiai Kutatóközpont, Budapest) Az Ökológiai Kutatóközpont Könyvtára címmel tartotta meg előadását, amely inkább az E-Science Az Ökológiai Kutatóközpont Könyvtárában címet viselhette volna. Mára már nem újdonság, amivel közel másfél évtizede még egyrészt prognózis, másrészt külföldi példák és „jó gyakorlatok” megismertetéseként találkoztunk. „A könyvtárlátogatások módjának és a könyvtárakról alkotott képnek és elvárásoknak átalakulása, valamint a könyvtári munkafolyamatok és szolgáltatások változása – egyszóval a külső és belső technikai-társadalmi körülmények átalakulása – olyan helyzetet teremtett, amelyben át kell értékelnünk, és újra kell definiálnunk a könyvtárat […] Az „e-Science” (elektronikus tudomány, e-Tudomány) az együttműködésen alapuló, hálózatosított tudományos munkát biztosító eszközök és technológiák gyűjtő-fogalma. Az e-Science infrastruktúra használatával a tudósok gyorsabban, hatékonyabban, új módon tudnak dolgozni.” A Karácsony Gyöngyitől vett korábbi idézetekben megfogalmazott gondolatok igaznak bizonyultak az Ökológiai Kutatóközpont vonatkozásában is, vélte Vass Johanna. Míg a hagyományos könyvtári szolgáltatások – mint a helyben használat, vagy egyáltalán a könyvtár fizikai állományának használata – szinte teljesen háttérbe szorultak, annál nagyobb igény mutatkozik napi szinten a tudományos kibocsátás, illetve a tudományos hasznosulás (idézettség) hiteles nyilvántartására (MTMT); az Open Access publikálás támogatására (EISZ-előfizetése, kvóták felhasználása); a repozitóriumi elhelyezés szabályoknak megfelelő biztosítására (Sherpa-Romeo adatbázis). Ezek azok az eszközök, amelyeket az „e-Science” (elektronikus tudomány, e-Tudomány) körébe tartozó, hálózatosított tudományos munkát biztosító eszközök és technológiák közül napi szinten hasznosítunk. Mindezek után csak érintőlegesen tért ki az Akadémiai Hálózat átalakítása keretében kialakított Ökológiai Kutatóintézet rövid, tanulságos történetére.
(Idézet forrása: Karácsony Gyöngyi: A könyvtárak szerepe a publikációs folyamatban. In: Könyvtári Figyelő, 2008, 1. pp. 10.)

Majd következett Székelyné Török Tünde (osztályvezető, ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, Gyűjteményszervezési osztály, Budapest), aki a Szerzeményezés és fenntarthatóság? Néhány példa az ELTE Egyetemi Könyvtár gyakorlatából címmel adott szakmai információkat. Az előadó arra keresett választ, hogy a könyvtáros szakma szűkebb területein, például a szerzeményezés, a feldolgozó munka vonatkozásában melyek azok a tevékenységek, amelyek a fenntarthatóság céljait szolgálhatják. AZ ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai közül a 4. cél az exkluzív és méltányos minőségi oktatás lehetőségének mindenki számára történő biztosítását fogalmazza meg. Ehhez és a vonatkozó jogszabályokhoz kapcsolódva három intézmény – az Országos Széchényi Könyvtár, a Könyvtári Intézet és az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár – az olvasási képességet érintő fogyatékossággal élő személyek érdekeit szem előtt tartva, 2021-ben egy ajánlást dolgozott ki a könyvtárak számára. Ez a dokumentum azokat az adatokat, adatelemeket sorolja fel mind MARC21, mind HUNMARC környezetben, melyek feltüntetése a hozzáférhető formátumú példánnyal rendelkező rekordokban javasolt. A fenntartható fogyasztási és termelési minták biztosítása magába fogalja a természeti erőforrásokkal való kíméletes bánásmódot, beleértve a papírfelhasználás csökkentését is. E törekvés megvalósításához a könyvtárak több tevékenységük körültekintő megtervezésével is hozzá tudnak járulni. Például a digitalizálással (sok egyéb szempont mellett) biztosítják az eredeti dokumentumok védelmét, hosszútávú megőrzését; az online elérhető kiadványok linkjének a megfelelő rekordban való feltüntetésével csökkenthető a papíralapú példányok beszerzése; az egyedi leltárnapló elektronikus vezetésével szintén mérsékelhető a papírfelhasználás. Ez utóbbi kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy a 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról jogszabály módosítása többek között ezért is sürgető.

Majd két fiatal kollégánk érkezett Debrecenből. A Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár munkatársainak két előadása azt tűzte ki célul, hogy bemutassa, hogyan értelmezi a DEENK elvi szinten és a mindennapi munka, a gyakorlat szintjén a fenntarthatóság, a felelősség és a szemléletformálás fogalmait. Lakfalviné Szögedi Gabriella (Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár, Oktatás-és kutatástámogatási Osztály): Szaktájékoztatói feladatkörök a 21. században címmel a szaktájékoztatói feladatok sokrétűségét járta körül, a Csűry István által létrehozott szakreferensi munkakör (1967-1980) elveit alapul véve és a 21. századi információs társadalmunk kihívásait a középpontba állítva. A DEENK-ben zajló szaktájékoztatói munka négy nagyobb gyakorlati feladatkörét mutatta be: a tudományos kommunikációhoz, a konkrét szaktájékoztatáshoz, az oktatási tevékenységekhez és a gyűjtemények gondozásához kapcsolódó feladatokat részletezte. A négy részterület bemutatásán keresztül képet adott arról, hogyan válik a könyvtár korunk szükségleteihez alkalmazkodva a tudományos kommunikatív tevékenységeknek az érdemi kutatási és oktatási tevékenységekbe integrálódó rendszerévé, hogyan érvényesíti az értékelő válogatást, a tudatos szelektálást a szaktájékoztatás során és a fizikai, ill. digitális gyűjtemények gondozásában, s milyen formában erősíti működésének tartalmi oldalát. Emellett kitért azokra a kompetenciákra, amelyek megléte a biztosítéka a bemutatott tevékenységek minél magasabb szintű művelésének: a szakterületi jártasság és a szakmai újdonságok ismerete mellett jelentőssé válnak az ügyfél- és partnerközpontúság, az együttműködés, a csapatmunka és a felelősségvállalás.

Ezt az előadást kiegészítette a digitális gyűjteményszervezés lépéseit és összetett folyamatát bemutató előadás, amelyet Jakab Emese (Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár Gyűjteménykezelési osztály) Digitalizált tartalmak megőrzése és szolgáltatása a DEENK-ben címmel tartott. A Debreceni Egyetem Könyvtárában a jelenleg napi munkában zajló digitalizálási munkafolyamatok kialakításához a KDS-K pályázat, az ehhez kapcsolódó pilot projektek és több év tapasztalata járult hozzá. A digitalizálás főként az oktatás-és kutatástámogatáson, az unikális értékeink láthatóvá, kutathatóvá tételén, a helyi, egyetemi igényekhez, pályázatokhoz való igazodáson nyugszik. A digitális szolgáltatás és a tartalmaik megőrzésének fő eszköze a repozitórium, a Debreceni Egyetem elektronikus Archívuma (DEA). A DEA-ból egy másik, Omeka S alapú, szintén repozitórumi szoftver veszi át a metaadatokat, a szolgáltatási fájlokat, amelyet adatszinkronizációval, fejlesztők segítségével tesznek lehetővé. Mind a DEA-ban, mind a Galériában a Dublin Core metaadat-rendszert használják. Az adatok megfelelő megjelenéséhez a központi katalógus MARC leírásait és a Dublin Core elemeket és minősítőket hangolták össze metaadat megfeleltetéssel. A könnyebb, felhasználóbarátabb kereshetőség miatt adattisztítási munkát végeztek a Metaadat-menedzsment osztállyal együttműködve. Az adattisztításhoz a Szolgáltatásfejlesztés és minőségmenedzsment osztályon dolgozó kolléga saját fejlesztésű listagenerálóját használják, gyűjteményenként, az adattisztításhoz szükséges oszlopokat és szűrési feltételeket lehet definiálni. A szaktájékoztatókkal közösen egyszerűsített tárgyszó- és hierarchikus kategória rendszert hoztak létre szintén gyűjteményenként, amely az Online Galériában való keresést, böngészést könnyíti meg a felhasználók számára. Szintén a szaktájékoztatói munkának köszönhetően érdekességekkel egészülnek ki például a DEA-ban tárolt térképek, amelyeket a Kommunikációs és marketing osztály közvetít a felhasználók felé egy-egy eseményhez kapcsolódóan. A Gyűjteménykezelési osztályon a fizikai és a digitális gyűjtemények kezelői dolgoznak össze, ezen kívül két digitális gyűjteményszervező fogja össze a fent említett munkafolyamatokat.

Mennyeiné Várszegi Judit HKSZ elnök jelentette be a következő előadást és Károly Nóra csoportvezetőt (a Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény, Olvasószolgálati Osztály, Helyismereti és Digitalizáló Csoport éléről). Előadásának a Köz(ös) kincs és közösség. A Szolnok topotéka bemutatása címet adta. Elmondta, hogy Magyarországon 2016-ban indult útjára a topotéka. Napjainkban 13 ilyen virtuális dokumentum-gyűjtemény épül hazánkban, amelyek működését a Budapest Főváros Levéltára koordinálja. A Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény 2019-ben kapcsolódott be ebbe a munkába, hogy a két évtizede folyamatosan digitalizált gyűjteményét közreadja ezen a felhasználóbarát és interaktív platformon is. Az előadásban kiemelte, hogy milyen szakmai szempontok alapján döntöttek a topotéka mellett és milyen megyei vonatkozású tartalmakkal építik. Kitért arra is, hogy milyen módon igyekeznek bevonni a helyi közösséget, hogy megosszák velük magángyűjteményüket, illetve önkéntesként is járuljanak hozzá a helyismereti archívum gyarapításához.

A második, rendkívül érdekes, helytörténeti indíttatású előadást Nász János főkönyvtárostól hallhattuk A hely-ismerete-dokumentumfeltárás-fenntarthatóság sajátos találkozása a József Attila Megyei és Városi Könyvtárban címmel. Könyvtárzöldítés a Vándorgyűlésen, Kaposváron is, írta későbbi összefoglalójának élére, s mondanivalóját öt pontban közelítette meg. Az elsőben bemutatta a megújult könyvtárukat és kiemelte azt, hogy az intézményük szakmai prioritásai közé tartoznak a helyismereti, ökológiai és bibliográfiai munkáik. Éppen ezért volt érdekes e három szál összefűzése és azok gyakorlatban való, mások számára is használható példáinak bemutatása. A csaknem kétszeresére bővült könyvtáruk helyismereti részlege a védett és múzeális könyvektől (amelyek már a megyei értéktárba is bekerültek) eltekintve szinte mindenki számára közvetlenül elérhetőek. Nyomatékosította azt, hogy a helytörténettel, helyismerettel való könyvtári szolgáltatások nélkülözhetetlen elemei a magyar és egyetemes történettudomány számára. A közel 15.000 dokumentum és 1500 múzeális állomány mellett négy helytörténész és kutatóterem áll az érdeklődők rendelkezésére. Harmadik pontként, bemutatta a már közel ötven éves sajtófigyelésen alapuló helyismereti cikk-, valamint a képzőművészeti kiállítások és a közelmúltban a helyi sajtóban megjelent szépirodalmi írások bibliográfiáit, repertóriumat. Napjainkban várható a megyeszékhely 75. évfordulójára megjelentetett várotörténeti kronológia bemutatója is, amely e műhely hathatós munkája alapján jött létre. Ezt követően kitért vázlatosan pontokba szedve a 2018-ban nemzetközi zöldkönyvtári elismerésben részesült ökológiai részlegük könyvtári szolgáltatásaira, mely középpontjában a saját gyűjtemény, és annak sokcélú feltárása és holisztikus szemlélete szerepel ebben is hangsúlyozva a helytörténeti, helyismereti elhivatottságukat. Az öko-cikk adatbázisukat már többen is hasznosnak ítélték meg és használják a visszajelzések szerint.

A két helytörténész kollléga után ismét a BSZ kedves, visszatérő vendég-előadója, Sóron Ildikó régióigazgató (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár) következett Bizalom a virtuális térben: az online biblioterápia előnyei, hátrányai című beszámolójával. Az előadás fókuszában az a kérdés állott, hogy megteremthető-e a biblioterápiás foglalkozásokhoz elengedhetetlen bizalmi légkör az online beszélgetésekben, illetve hogy mi okoz nehézséget a terapeutának és a csoporttagoknak egyaránt a virtuális térben megvalósuló foglalkozás során. Az előadó egy, az általa vezetett online csoport körében lefolytatott kérdőíves vizsgálat tapasztalatait is megosztotta a hallgatósággal. Saját véleménye és a csoporttagok visszajelzései szerint a technika okozza a legnagyobb kihívást a foglalkozások során, hiszen nemcsak eltérőek a bekapcsolódó csoporttagok készségei e téren, de sokszor a helyi internetes hálózat gyengesége is problémát okozhat. Nagy előnye viszont az így megszervezett foglalkozásoknak, hogy térben nincsenek korlátok, így az ország távolabbi pontján (de akár külföldön) élők is összekapcsolódhatnak egy-egy önismeret-mélyítő beszélgetésre a virtuális térben. A terapeuta szerint a bizalom e fórumon is megteremthető, s ehhez megfelelően szert is tesznek a képzés során a biblioterapeuták. Ezt természetesen folyamatosan fejleszteni szükséges, amit a foglalkozásokra való előkészületek során és egyéb önképzési lehetőségek igénybevételével meg is tesznek a szakemberek.

Közös rendezvényünket a helytörténészek által közvetítve, de mindannyiunk legnagyobb örömére a Felvidékről érkezett kedves kollégánk, Roncz Melinda (igazgató, Bibliotheca Hunkarica) A múlt nagy mesélői – Helytörténeti kiadványok és cikkek a Bibliotheca Hungaricában című előadásával zárta. Elmondotta, hogy a Fórum Kisebbségkutató Intézet szakkönyvtára, a Bibliotheca Hungarica, alapítása óta fő feladatának tekinti az 1918-tól (Cseh)szlovákia területén kiadott magyar nyelvű kiadványok: folyóiratok és egyéb dokumentumok gyűjtését, archiválását és hozzáférhetővé tételét. Ennek a gyűjteménynek fontos részét képezi a Szlovákia magyarlakta településeinek helytörténetével

foglalkozó irodalom is. A helyismereti irodalom szakszerű feldolgozása és reprezentálása az utóbbi években kiemelt feladatává vált a könyvtárnak. A helytörténeti kutatás segítése céljából online elérhető bibliográfiák készültek az adatbank.sk felületén, a könyvtárosok helytörténeti cikkadatbázis kialakításába kezdtek az online katalógusban (forum.opac3.monguz.hu), illetve több ezer oldalnyi helytörténeti jelentőségű kiadvány és folyóirat vált hozzáférhetővé a világhálón (szintén az adatbank.sk oldalról érhető el). A fenntarthatóság érdekében a könyvtárosok a papíralapú, nyomtatott bibliográfiák helyett, online építhető és frissíthető adatbázisokat hoznak létre, akár a könyvtári katalógus lehetőségeit is kihasználva. A szemléletformálás jegyében az Intézet digitalizálási stratégiájának egyik fontos szempontja a helyi, kis közösségek történetének megismertetése a mai kor emberével. Tóth Károly (a Fórum Intézet alapító igazgatója) szavaival élve: „…akár könyvekről, információkról, folyóiratról van szó, az elsődleges szempontunk az, hogy azok minél szélesebb körbe jussanak el, hiszen így tudnak hatékonyan hasznosulni. Egyébként csak önmagunkért lennénk” – zárta rendkívül nagy érdeklődést kiváltó előadását Roncz Melinda.

Örömmel nyugtázhattuk, hogy a már szakmai területen oly régen együttműködő Bibliográfiai Szekció és a Helyismereti Könyvtárosok Szervezete, közös vándorgyűlés – programot is sikeresen mutatott be, kedves kollégáink igen nagy, kitüntető figyelme által kísérve!

Szőnyi Éva, a Bibiliográfiai Szekció elnöke

Comments are closed.

Blog Home