Fejlődésben a megye könyvtárai – beszámoló egy tatabányai konferenciáról
Az Országos Könyvtári Napok nyitányaként minden évben szakmai konferenciát rendez a József Attila Megyei és Városi Könyvtár. 2022. október 3-án a tanácskozás témája a könyvtárak fejlődése, fejlesztése volt. Szó esett mindazokról az erőfeszítésekről, melyeket a könyvtárak azért vívnak, hogy a kultúrafogyasztók meghatározó célpontjaivá váljanak, vagy megtartsák ezt a pozíciójukat. Nem kis feladat ez ebben a költségtakarékos és virtuális tér felé elmozduló világban.
Mikolasek Zsófia köszöntője után Popovics György, a megyei közgyűlés elnöke nyitotta meg a konferenciát. Elnök úr részletesen felsorakoztatta mindazokat a programokat, produktumokat, melyeket a JAMK-kal együttműködésben valósított meg a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat. Említésre került a KönyvtárMozi-program, a Megyei Értéktár, számos pályázat, közösen lebonyolított rendezvény.
Dr. Horvát Sándor Domokos, a győri Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér igazgatója előadásában átfogó képet vázolt fel a hazai könyvtárügy szabályozási trendjeiről az 1997. évi CXL. kulturális törvényből kiindulva napjainkig. Előadásában hangsúlyozta: a 90’-es évek végén, 2000’-es évek elején életbe lépett jogszabályok 25 évre biztosítottak jó alapot a könyvtárszakmának. Napjainkban azonban a könyvtárak kötelező feladatainak újragondolása zajlik, a forráscsökkenés ugyanis egzisztenciális fenyegetettséget okoz a könyvtárak számára. Az előadó a „nyilvános könyvtár”, a „megyei könyvtár” és a „könyvtári gyűjtőkör” definíciójának változásáról és a technológiai fejlődés következményeként bekövetkező új könyvtári feladat: a webarchiválás kérdésköréről is beszélt. Az elmúlt 25 év strukturális változásokat is hozott, hiszen létrejöhetett 2012-2013-ban a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer, 2020-ban pedig megszületett a regionális hatókörű könyvtárak működésének jogszabályi háttere. Alapvető trend, hogy az elmúlt bő két évtizedben a jogalkotók igyekeztek anyagi forrásokkal segíteni a könyvtárak működését és együttműködését, miközben fokozatosan erősítették az Országos Széchényi Könyvtár és a Könyvtári Intézet módszertani vezető és –koordináló szerepét.
Mikolasek Zsófia, a József Attila Megyei és Városi Könyvtár igazgatója a könyvtárhasználati szokások alakulásáról készített felmérés eredményeiről számolt be. A JAMK 2022. január 6-tól tette elérhetővé a kérdőívét, mely alapvetően három kérdésre keresi a választ: 1. történt-e változás a könyvtárhasználati szokásokban; 2. ha igen, akkor milyen irányban; végezetül, 3. melyik társadalmi rétegben vagy csoportban történt a legnagyobb változás ezen a téren. A kérdőívet 1036 fő töltötte ki eddig. A szám eléggé magas ahhoz, hogy a kérdésekre megadja a válaszokat, ugyanakkor a vizsgálat nem terjedt ki arra, hogy mekkora lélekszámú település lakója volt a válaszadó, és a felmérésben való részvétel megyék szerint is eléggé szórt képet mutat. Mindez nem árnyalja a kapott eredményeket. Az eddigi adatok szerint a kitöltők 38 %-a változtatott könyvtárhasználati szokásain a járvány után. A 30-54 éves korosztály kevesebbet, a 14-17 évesek saját bevallásuk szerint többet használják a könyvtárat most, mint a járvány előtti időszakban. A megkérdezettek 25%-át tartja vissza a könyvtári programok látogatásától a megbetegedéstől való félelem. A felmérés arra is rámutatott, hogy a legnagyobb változás, – szerencsére pozitív irányban – a 14 éven aluliak körében volt mérhető, mert az ő esetükben 100 %-kal nőtt a könyvtár látogatottsága a koronavírus megjelenése előtti időszakhoz képest. Ami a könyvtárak szolgáltatásaival kapcsolatos elvárásokat illeti, a válaszolók a praktikus információszerzést (pl. oktatási anyagok, adatbázisok elérése) inkább online szeretnék megvalósítani a könyvtáron keresztül. A programokon, rendezvényeken viszont személyesen kívánnak részt venni.
A konferencia harmadik előadója, a lábatlani Gerenday Közösségi Ház intézményvezetője, Szabó Ildikó volt, aki az irányítása alatt álló Vitéz Sághy Antal Városi Könyvtár felújítási munkálatairól számolt be. Képet kaphattunk arról, hogy a település környezeti adottságai, az elmúlt évtizedek városrendezési folyamatai és a covid-járvány miképpen befolyásolták a helyi könyvtár működését, hogyan járultak hozzá mindezek az intézmény fénykorához majd hanyatlásához. Napjainkban újra fellendülőben van a könyvtár látogatottsága, amit nagymértékben segített a 2018-as, teljes körű épületfelújítás a Széchenyi 2020 program keretében, illetve az EMMI-forrásból és a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér, mint regionális hatókörű városi könyvtár koordinálásával megvalósuló bútorkorszerűsítés. Természetesen nem elég a szép és igényes könyvtárépület ahhoz, hogy a látogatók száma emelkedésnek induljon. A könyvtár sokat tesz is azért, hogy igényes programokkal vonzza, várja az olvasókat.
Schmöltz Margit igazgató, a sajátos helyzetben lévő esztergomi Helischer József Városi Könyvtár megújulásáról beszélt. A sajátos helyzetet az eredményezi, hogy a könyvtárnak nemcsak felújított épülete nincs, de egyáltalán nincs saját épülete. Egy iskolában működik sokadik éve „ideiglenesen”. Ez a helyzet azonban nem akadályozza meg a könyvtár munkatársait abban, hogy érdekes vagy éppenséggel meghökkentő programokkal szólítsák meg a város lakosságát. Az előadó bemutatta a Mesekosár, a Rejtélyek labirintusa, a Titkos felhő, a Vigyázó közösség és a Vidám vakáció akció című programokat. Schmöltz Margit hangsúlyozta az intézményi együttműködésben rejlő lehetőségek fontosságát, melynek révén Esztergomban jól működik a városi kulturális kerekasztal, a Balassi Múzeummal közösen megvalósított Írjunk történelmet! című program, és a könyvtároscsere a dorogi városi könyvtárral karöltve.
Rövid ebédszünetet követően a tatai Móricz Zsigmond Városi Könyvtár igazgatója, Sinkó Ildikó számolt be a megújuló könyvtárépület jelenleg is folyó munkálatairól. Az építkezés előzményeinek bemutatása után képes összefoglalót láthattunk az eddig elkészült munkáról. Az elhúzódó felújítás sajnos, nem valószínű, hogy a tervezett időpontban be fog fejeződni. A nehézségek ellenére a könyvtárosok rendíthetetlenül szolgáltatnak és szervezik a rendezvényeiket. A titkuk az előadás mottójául választott mondatban rejlik: „Egy csapatként lüktetünk.” Sinkó Ildikó kollégái helytállását és együttműködő magatartását dicsérte, és minden munkatársát személy szerint bemutatta a konferencia résztvevőinek.
Dudás Judit, a komáromi Jókai Mór Városi Könyvtár épületrekonstrukciójáról beszélt előadásában. Egy rövid történeti áttekintés után, – mely során kiemelte a 70 éves könyvtár életének legnagyobb mérföldköveit és legmeghatározóbb munkatársait -, bemutatta a megújult épület tereit, az igazgatósága fél éve alatt megvalósított programokat. Végezetül a könyvtár tervezett rendezvényeivel és bevezetésre váró szolgáltatásaival is megismertette a hallgatóságot.
Pósa Andrea egy kis, községi könyvtár mindennapjaiba engedett betekintést előadásában. Korcsoportos bontásban vonultatta fel a bajnai községi könyvtár rendezvényeit, klubfoglalkozásait, a könyvtár által meghirdetett pályázati lehetőségeket. Kiemelte a helyi intézményekkel és civil szervezetekkel való együttműködés fontosságát.
Végezetül, a konferenciát záró, sodró lendületű előadásban Hidasiné Nánási Nikolett mutatta be, mit is jelent szívvel-lélekkel a könyvtárért, a helyi közösségért élni. Az annavölgyi Erkel Ferenc Kultúrotthon könyvtárosaként, Kucsera Imre, néhai községi népművelő nyomdokaiba lépve, minden nap azon dolgozik, hogy Annavölgy közösségi és kulturális élete virágozzon. Ebben nagy segítséget kap a polgármestertől és a helyi óvoda és iskola pedagógusaitól. A könyvtár és egyben művelődési ház rendezvényei – azon túl, hogy generációk között képeznek hidat -, erősítik a lakosságban a helyi értékek felfedezését és megbecsülését. Mindemellett személyes fejlődési lehetőséget is biztosítanak: az előadó elmesélte, hogy a „Menőmolyok” ifjúsági csapatának tagjaként hogyan vált egy funkcionális analfabéta fiatalból rendszeresen olvasó, a tanulmányi jegyein javító, lelkes könyvtártag.
A szakmai konferencia átfogó képet nyújtott a hazai könyvtárak és könyvtárosok fáradhatatlan tevékenységéről olvasóik szolgálatában. A szerencsésebb helyzetben lévő könyvtárak megújult épületben tehetik mindezt. Mások számára még csak elérendő cél lehet a szép épületben való működés. Az ötletekben bővelkedő, lelkes, fáradhatatlan könyvtáros azonban önmaga képes a mindennapi megújulásra a könyvtár épületének állapotától és a személyes megbecsültség mértékétől függetlenül. Véleményem szerint ennek van nagy szerepe abban, hogy fejlődnek, folyamatosan fejlesztenek nemcsak Komárom-Esztergom megye, hanem az ország könyvtárai.
Fotók: Kari-Székely Karola
Feketsné Kisvarga Anita
osztályvezető
József Attila Megyei és Városi Könyvtár (Tatabánya)
feketsne.anita@jamk.hu