Mezőgazdasági könyvtárak útközben – a Mezőgazdasági Szervezet szekcióülése

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete 52. vándorgyűlésén a Mezőgazdasági Szervezet Mezőgazdasági Könyvtárak útközben címmel tartotta szekcióülését. Az ülésen négy előadásra került sor. Az első, melyet a szervezet elnöke Horváth Tamás (Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár főkönyvtáros) tartott Agrárkönyvtárak a Covid-19 idején címmel, általános képet próbált adni arról hogyan hatott az agrárkönyvtárak életére a Covid-19 világjárvány. Bikádi Katalin (Állatorvostudományi Egyetem Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum könyvtáros) Felhőbe fel! című előadása az Állatorvostudományi Egyetemen folyó felhasználóképzést és annak járvány miatti átalakulását mutatta be. Darabosné Maczkó Beáta (MATE Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár mb. könyvtárvezető) Egy felsőoktatási könyvtár rendezvényszervezési tapasztalatai címmel tartott előadást, melyben a MATE Budai Campus Entz Ferenc Könyvtárában az utóbbi években szervezett rendezvényeket mutatta be. Végül Lükőné Örsi Gabriella (Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár könyvtári főigazgató-helyettes) Égig érő mezőgazdaság. Innováció és digitalizáció az agráriumban című előadásában a fenntartható mezőgazdaságról és a digitális gazdálkodásról beszélt.

Agrárkönyvtárak a Covid-19 idején című előadásomban azt néztem meg, hogyan reagáltak az agrárágazat könyvtárai a Covid-19 járványra? Mi történt könyvtárainkkal 2020 tavasza és 2021 tavasza között? A vizsgálathoz egy kérdőívet készítettem, amely 18 kérdésből állt. Ezt 34 könyvtárnak küldtem ki. A könyvtárak címei a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár Mezőgazdasági Könyvtár honlapján található Magyar agrárkönyvtárak adatai című jegyzékből lettek kigyűjtve. (A jegyzék 14 felsőoktatási és 20 kutatóhelyi, múzeumi, egyesületi könyvtárat sorol fel, melyek fele Budapesten, másik fele vidéken található. A könyvtárak közül 14 nyilvános, 20 félig nyilvános, zárt.) A kérdőívet végül 12 könyvtárban töltötték ki és küldték vissza. A visszaküldő könyvtárak közül 6 Budapesten, 3 megyeszékhelyen és 3 egyéb településen található. 6 felsőoktatási könyvtár, 3 kutatóhelyi és 3 egyéb könyvtár. 7 nyilvános, 4 korlátozottan nyilvános és 1 zárt könyvtár. A kérdőívből kiderült, hogy a könyvtári munkatársak száma 2020 tavaszán 3 (1 felsőoktatási, 1 kutatóintézeti, 1 egyéb könyvtár) könyvtárban volt 20 fő felett, 2 könyvtárban – mindkettő felsőoktatási könyvtár – 11-15 fő között, 2 könyvtárban 6-10 és 5 könyvtárban 1-5 fő között. Arra kérdésre, hogy volt-e koronavírusos kolléga? 8 helyről érkezett igen, 3 helyről nem és 1 helyről talán válasz. A könyvtárak döntő többsége, 12-ből 11, jogszabályt követve reagált a járványhelyzetre.1 válaszadó könyvtár a 3. hullámnál már az országos korlátozás előtt zárt. Erről a könyvtár vezetője döntött. És végül 1 zárt könyvtár a kutatóintézet munkatársai számára végig elérhető volt. Otthoni munkavégzést az 1. hullám alatt 8 könyvtárnál, a 2. hullám alatt 8 könyvtárnál és a 3. hullám alatt 10 könyvtárnál rendeltek el. 1 (felsőoktatási) könyvtárnál nem rendeltek el otthoni munkavégzést. Ahol otthoni munkavégzést rendeltek el, ott 6 helyen mindenki számára elrendelték az otthoni munkavégzést. 1 könyvtárnál az 1. és 3. hullám alatt, 1 könyvtárnál a 2. hullám alatt mindenki, a 3. hullám alatt a kisgyerekesek számára rendelték el az otthoni munkavégzést. 3 könyvtárnál nem rendelték el mindenki számára otthoni munkát és 1 könyvtárnál lehetőség és nem kötelező volt az otthoni munka. Az otthoni munkavégzés alatt a könyvtárosok változatos feladatokat végeztek. A klasszikus háttérfeladatok – leltárba vétel, katalogizálás, katalógusrekordok javítása, folyóirat érkeztetés, irodalomkutatás – mellett Facebook bejegyzéseket, ismeretterjesztő előadást készítettek, adatokat vittek be az MTMT-be, MATARKA-ba, online tréninget tartottak kutatástámogatás témában. A könyvtárak többségében nem halasztottak el feladatokat a járvány miatt, de volt, ahol feladat (rendezvény ill. állományellenőrzés) csúszott az első hullám miatt. A nyilvános könyvtárakban a járvány alatt a kölcsönzés a könyvtár épülete előtt történt.

Az online jelenlét a válaszadó könyvtárak közül 7-nél nem változott. 4 könyvtár sűrűbben frissítette honlapját és 5 a Facebookon lett aktívabb. Az MMgMK Mezőgazdasági könyvtár Zoom előadásokat kezdett tartani. A könyvtári statisztikában kimutatható, hogy 5 könyvtárba (mind nyilvános) kevesebben iratkoztak be, 9 könyvtárban kevesebben használták az olvasótermet és 6 könyvtárban kevesebb kölcsönzés történt. 3 könyvtár azt válaszolta, hogy csökkent a könyvtárközi kölcsönzésük és 3 korlátozottan nyilvános könyvtár semmilyen változást nem észlelt. Takarékossági intézkedést a legtöbb helyen nem kellett hozni. 1-1 helyen viszont létszámleépítésre, ill. folyóirat lemondásra került sor.

Az előadásom második felében a könyvtárak online jelenlétének változását tekintettem át hat könyvtáron keresztül. Ez a hat könyvtár: Állatorvostudományi Egyetem Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum, MATE Entz Ferenc Könyvtár, MATE Kaposvári Campus Könyvtár, MATE Kosáry Domokos Könyvtár, MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár és Soproni Egyetem Központi Könyvtár és Levéltár. Mindegyik könyvtár hírt adott a nyitva és zárvatartásának változásáról, és adatbázisok távhasználatáról. Voltak speciális híradások is. A MATE könyvtárai az általuk tartott webináriumokról, a Hutÿra Ferenc könyvtár a MATARKA-ba felkerült Állatorvosi Közlöny tartalomjegyzékéről ill. az agrarlapok.hu-ra feltett Magyar Állatorvosok Lapja számairól, a Mezőgazdasági Könyvtár a digitalizálásokról írt. A hat könyvtár között egy sincs, melyet több mint 1000 ember kedvelt volna nyáron a Facebookon. Az MMgMK Mezőgazdasági Könyvtárat 859 ember, az Állatorvostudományi Egyetem Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeumot 763 ember, a MATE Kaposvári Campus Könyvtárát 533 ember, a MATE Entz Ferenc Könyvtárát 400 ember, a Soproni Egyetem Központi Könyvtár és Levéltárát 182 ember, míg a MATE Kosáry Domokos Könyvtárát mindössze 92 ember kedveli. Minél több kedvelője van egy könyvtárnak, annál több Facebook bejegyzést tett közzé. Facebook bejegyzések szempontjából 2019 3. negyedévétől 2021 2. negyedévéig vizsgáltam a hat könyvtár Facebook oldalát. Ebben a 2 évben a MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár 461, az Állatorvostudományi Egyetem Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum 315, a MATE Kaposvári Campus Könyvtár 210, a MATE Entz Ferenc Könyvtár 207, a Soproni Egyetem Központi Könyvtár és Levéltár 129, míg a MATE Kosáry Domokos Könyvtár 99 bejegyzést, megosztást tett közzé.

Összefoglalva elmondható, az előadás nem mutatta be a teljességet. De már ennyiből is lehetett látni, hogy a zárt, illetve korlátozottan nyilvános könyvtárak munkáját a járvány kevésbé befolyásolta, mint a nyilvánosokét. Utóbbiaknál jól látható a zárva tartás hatása. Online térben minden könyvtár törekedett az olvasók megtartására, honlapjukon rendszeresen hírt adtak nyitásról, zárásról, elősegítették, hogy használóik ne szakadjanak el a könyvtártól és az EISZ-en keresztül előfizetett adatbázisokat távolról is elérhetők legyenek. Közösségi média és mezőgazdasági könyvtár kapcsolatáról elmondható minél több kedvelője van egy könyvtárnak, annál több tartalmat állít elő, oszt meg.

Bikádi Katalin Felhőbe fel! Szakirodalmazás oktatása az Állatorvostudományi Egyetemen COVID-19 előtt és alatt című előadása az Állatorvostudományi Egyetemen folyó szakirodalom-kereséssel, – használattal és publikációírással foglalkozó könyvtári oktatású tárgyak tanításának változását mutatta be. A COVID-járvány előtt és kezdetén e-learning támogatású kontaktoktatás folyt az ÁTE-n, amit a járvány alatt hibrid, majd 100% online oktatás követett. Az Állatorvostudományi Egyetemen 11 féléves osztatlan állatorvosképzés, valamint biológusképzés (3 éves alap és 2 éves mesterképzés) folyik. Emellett posztgraduális képzéseket (szakmai továbbképzés, Phd iskola) is tartanak. Mindegyik képzési formában van szakirodalomkeresést, -használatot oktató tantárgy vagy előadás. Az állatorvosnak tanulók 70%-a külföldi. Részükre német és angol nyelven folyik az oktatás. Az állatorvosi képzésben résztvevők a Könyvtári informatika, A tudományos közlés alapjai és a Szakdolgozatírás tárgyakat, míg a biológus hallgatók a Könyvtári informatika, a Publikálási ismereteket és a Szakirodalmazás tárgyakat veszik fel. Ezek kötelező, kötelezően választható vagy fakultatív tárgyak, egy félévben 10-30 órával. A magyar nyelvű fakultatív tárgyak problémája a kis érdeklődés és a tömbösítés, ami miatt gyengébb a teljesítmény, míg az angol nyelvű fakultatív óráknál erős az érdeklődés, de magas a lemorzsolódás. Az órákon szakdolgozatírást előkészítő, támogató ismereteket nyújtanak. A tárgyak több modulból állnak: webes információ-keresés, -validálás, forrásismeret, adatbázis-használat, hivatkozás (MSc-n és PhD-n: hivatkozáskezelők) és a tudományos közlés szabályai. Az Msc és a PhD hallgatóknak tudománymetria modult is tartanak. A Publikálási ismeretek tárgy ezen modulokból csak az utóbbi kettőt tartalmazza, és egyéb publikálási ismereteket. Az órákra a géptermekben változatos időpontban (reggeltől estig) kerül sor. A covid járvány előtt folyamatos jelenléti oktatás és e-learning számonkérés folyt. A kötelező tárgyak tanulmányi átlaga négyes és ötös között volt. Ugyanez az átlag jellemezte a fakultatív magyar nyelvű tárgyakat is, míg az angol nyelvűek átlaga hármas és ötös között volt.

Az Állatorvostudományi Egyetemen a „Covid üzemmódra” átállás 2020. március 27-én történt meg. Ekkor csak a biológus Msc szakirodalmazás tárgy volt érintett. Megtörtént az átállás a 100%-os e-learning oktatásra. Az e-learning felület videókkal, segédanyagokkal és olvasmányokkal egészült ki. Az oktatás informatikai háttere frissült. A nagy előadótermek videorendszere automatikus felvételre állt át. Hardver bővítés történt Office 365 online oktatási alkalmazásokhoz. Teams, Stream stb. online felületek lettek beüzemelve, gyorstalpalókat tartottak e-learning és Office 365 online oktatási alkalmazásokhoz. Nem Windowsos alkalmazások, pl. Zoom használatát engedélyezték, a Neptunba kötelező lett a tananyagfeltöltés. Engedélyezték a fakultatív tárgyak távoktatását, a Moodlet frissítették és a Neptunhoz illesztették. Mindezeknek semmilyen hatása nem volt a tanulmányi átlagra, az ugyanolyan jó maradt. 2020. szeptember-októberben hibrid oktatás folyt. A csoport egyik fele jelenléti, másik fele online oktatáson vett részt. Az online órákat az oktatók videochat alkalmazással (MS Teams vagy Zoom) közvetítik, a nagyelőadókból Teams-zel felvétel készül(het). A fakultatív tárgyak működhetnek 100% online oktatással. Az órákat az egyetemről kell közvetíteni, de karanténból, betegágyból is lehet oktatni, tanulni. Ebben az időszakban diplomamunka-előkészítő és könyvtárbemutató órák voltak. Az órákat a tanulócsoportok órarendjéhez igazították. A Diplomamunka előkészítőhöz komplett e-learning kurzus készült megoldott gyakorló feladatokkal és gyakorló tesztekkel, hallgatók automatikus hozzárendelésével. A Könyvtárbemutató órához előzetes online könyvtári regisztráció kellett. A hibrid oktatásra átállásnak a tanulmányi átlagban számottevő következménye nem volt. Következtetésként levontató, az átállás az online/digitális oktatásra zökkenőmentesen zajlott le. A járványhullámok hatása a létszám- és lemorzsolódási adatokra csak a 2020. őszi 2. hullám alatti angol fakultatív tárgyban mérhető. A 100% online/digitális oktatás pozitívan hat az oktatási létszámokra. Az otthonról vagy munkahelyről történő online/digitális oktatás hatékonysága között nincs mérhető különbség. A 100% online/digitális oktatás hatása a tanulmányi átlagokra nem mérhető – túl kicsi eltérés és ellentmondásos adatok: a magyar javult, az angol romlott.

Darabosné Maczkó Beáta Egy felsőoktatási könyvtár rendezvényszervezési tapasztalatai című előadása az Entz Ferenc Könyvtár utóbbi 11 évének rendezvényszervezési gyakorlatát mutatta be. Előadása elején megismertük a jelenleg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Budai Campus és annak könyvtára rövid történetét. A könyvtárat 1861-ben alapították és 2010-ben költözött jelenlegi helyére, a Budai Campus felső részére. Ekkor, új modern épületet kaptak, de nagyobb lett a távolság a központi épületektől. 2015-ben és 2021-ben egyetemváltást is átéltek, a Corvinus Egyetemtől visszakerültek a Szent István Egyetemhez, majd az MATE-vé alakult. Emellett folyamatosan csökkent a könyvtáros létszám. Pozitívum volt, hogy a könyvtár 2018-ban megkapta a minősített könyvtár címet. Mivel a központi épületek – az egyetemi élet fő helyszínei – és a könyvtár között nagyobb lett a távolság, be kellett vonzani a diákokat és az oktatókat. A könyvtárosok az utóbbi években rengetek programot szerveztek. Maczkó Beáta felsorolta azokat a rendezvénytípusokat, amiknek helyt adott a könyvtár. Kutatásmódszertani tréningek, adatbázis bemutatók, szakmai rendezvények, kiállítás, jubileumi visszaemlékezés, könyvbemutató, alumni beszélgetés, tudományos konferencia, hallgatói minikonferencia, könyvtár- és szolgáltatás bemutató séta, tankönyvbörze, filmvetítés, egyéb, hallgatói közreműködésen alapuló program (rajzverseny, kertrendezés). A különféle rendezvényeket az előadó képekkel illusztrálta. Maczkó Beáta fontosnak tartotta elmondani, hogy a hallgatói önkormányzatokkal közösen is szervezett programokat a Könyvtár. Ilyen volt a „Tanintézettől az Akadémiáig” című állandó intézménytörténeti kiállítás, melyet a Rerrich Béla Tájépítész Szakkollégiummal közösen szerveztek és kiviteleztek, valamint a 2017 novemberében az Európai Hulladékcsökkentési Héten rendezett élelmiszer-pazarlás témájú minikonferencia. Az Entz Ferenc Könyvtár programjai közül kettő vált sorozattá. Az első az Ő is itt végzett! volt, melyben 11, a kertészeti karokon végzett, a maga szakterületén kiemelkedőt alkotó szakemberrel – pl. Bardóczi Sándor Budapest főtájépítésze vagy dr. Orlóci László c. egyetemi docens, az ELTE Füvészkert igazgatója – beszélgettek. A második a 2016-ban indult Kertek, földi egek volt, melyben 12 egyetemi tanárral beszélgettek, de ebben a programban kapott helyett a Bálint Györggyel folytatott beszélgetés is. Mindkét programra kb. ¼ évente került sor. Nagyon fontos volt a tanárok szerepe, hiszen sokszor ők hívták fel a diákok figyelmét egy rendezvényre. A rendezvények látogatottsága változó volt. 2011-ben 573 fő vett részt rajtuk, 2012-ben 750, majd a résztvevők száma visszaesett és 2013 óta 133 és 371 között szóródott a résztvevők éves száma. Népszerűbb előadónál – pl. Mőcsényi Mihály, Bálint György – természetesen többen jöttek el. Összefoglalóan elmondható, hogy az Entz Ferenc Könyvtár 2010 óta 14 kamarakiállítást, 6 könyvbemutatót, 29 beszélgetést (ebből 26 alumni előadóval), 2 filmvetítést és 4 tudományos emlékülést, konferenciát szervezett. 2011-ben 2, 2013 és 2015 között 4-4, 2016-ban 8, 2017-ben 11, 2018-2019-ben 6-6 rendezvény volt. Hogy ez hogyan folytatódott volna 2020-ban, az nem derült ki, hiszen a járvány okozta korlátozások minden rendezvényt elsöpörtek. Viszont 9-10 év tapasztalata alapján elmondható, a rendezvényszervezés kiegészítő marketing eszköz. A rendezvények példát mutatnak és értéket teremtenek.

Lükőné Örsi Gabriella Égig érő mezőgazdaság. Innováció és digitalizáció az agráriumban című előadása kakukktojás volt, hiszen nem könyvtári témáról, hanem a mezőgazdaság – ezen régmúltba nyúló tevékenység – legújabb tendenciáiról beszélt. A mezőgazdaság olyan folyamatok összessége, amelyek során a bioszférát hasznosítjuk. Biztosítja az emberek élelmezését. A gazdasági élet alapvető ága, mert élelmiszert és nyersanyagot állít elő. A mezőgazdasági nyersanyagtermelés kapcsolatban áll a természettel, tájjal, környezettel, valamint be van ágyazódva a társadalomba és a kultúrába. A nyersanyagtermeléshez egyfelől ellátó ágazatok kapcsolódnak, másfelől a feldolgozás, amely a kereskedelmen keresztül juttatja el a fogyasztóhoz a termékeket. Az iparszerű növénytermesztés a nagytáblás monokultúrás termesztést támogatja, csak a vegyszeres növényvédelmet és a műtrágyákat alkalmazza, célja a teljes kártevőmentesség elérése, előnyben részesíti a hosszú hatástartamú és az általános hatású szereket, a környezet esetleges szennyeződését nem tekinti problémának. Jellemzője a nagy környezetterhelés; alkalmazása olykor új kártevők megjelenéséhez vezet. Ezzel szemben a fenntartható mezőgazdaság célja az élelmiszer- és nyersanyagigény kielégítése a jelenben úgy, hogy a jövő nemzedékek számára is biztosítva legyen a lehetőség majdani igényeik kielégítésére. A legfontosabb fenntarthatósági célok: egészséges környezet, gazdasági megtérülés, jövedelmezőség, társadalmi és gazdasági egyenlőség. A fenntartható mezőgazdaság rendszerében a termelőnek, feldolgozónak, nagy- és kiskereskedőnek, fogyasztónak és hulladékgazdálkodónak egyaránt fontos szerepe van. A földművelés, gazdálkodás már nem egy „apáról fiúra” szálló mesterség, hanem – a gépek, növényvédő szerek, műtrágyák és gyógyszerek széles körű elterjedésének köszönhetően komoly elméleti hátteret igénylő szakma, melynél fontos, hogy az információhoz való hozzáférés egyenlő esélyekkel történjen.

A jövő farmja – ami már ma is megvalósítható – kicsi és okos. Az állatokon egyedi azonosítók vannak, a traktorok és egyéb mezőgazdasági gépek adatokat továbbítanak a farm adatközpontjába, ahol azokat elemzik és segítségükkel döntéseket hoznak, a földterület állapotát drónok vizsgálják. Ma már vannak istállók, ahol a takarmányozást etetőrobotok végzik. Ennek előnyei, tökéletes takarmánykeveredés, érkezési sorrendben történő fogyasztás, higiénikus elkészítés, pontos összetétel, veszteségminimalizálás, friss keverésű takarmány, tökéletes kiszolgálás. Az állatok egyedi megfigyelése elősegíti a viselkedési minták érzékelését, a kérődzés, az ivarzás, az ellés és a tejleadás megfigyelését. Mindezek lehetővé teszik a sikeresebb megtermékenyítést, a betegségek korábbi észlelését és a komplikációmentes szülést. Az adatoknak köszönhetően egyedileg lehet fejni és takarmányozni. A jobb takarmányhasznosulást kisebb környezetterhelést jelent.

Az adatokon és előrejelzéseken alapuló integrált növényvédelem nem törekszik a teljes kártevőmentességre, hanem követi, monitorozza a kártevők populációdinamikáját, alkalmazza a nem vegyszeres növényvédelmet, szelektív szereket részesít előnyben és a permetezés során a kártétel helyére fókuszál. A növényvédelmi előrejelzések megfigyelik a károsítókat, adatokat gyűjtenek róluk, ahogy az időjárási és talajviszonyokról is. Feldolgozzák az adatokat és így optimalizálják a beavatkozásokat. A dróntechnológia lehetővé teszi a növény és talajállapot felmérését, segíti a pontos, okszerű technológia alkalmazását, költségcsökkentő és bevételnövelő. Az Egyesült Államokban a gazdálkodók 1/3-a használ drónt és 1/3-a tervezi, hogy használni fog.

A földeken autonóm gépek dolgoznak a nehéz, embert próbáló fizikai munka (gyommentesítés, talajápolás, növényvédelem, betakarítás) kiváltására. A növényházak is automatizáltak. Ezek úgynevezett „vertikális farmok”, ahol megvalósul a szabályozottság a „köbön”. Mesterséges fény (optimális spektrum), többszintes kialakítás, zárt rendszer, szabályozott klíma (légáramlás, levegőminőség). Mindennek növényvédelmi előnyei vannak. A növények nevelése hidropóniás rendszerben történik, vízben és tápoldatban

Az előadó végül feltette a kérdést az integrált vagy ökológiai gazdálkodás szükségszerűség vagy hosszú távú megoldás? Mire jó? A válasz, az ökológiai gazdálkodás elősegíti a károsítók elszaporodásának megelőzését, a megfelelő fajtaválasztást, vetésforgó alkalmazását, a kiegyensúlyozott tápanyagellátást, talaj kímélést, természetes ellenségek védelmét, lehetővé teszi a fenntartható tájhasználatot és az erőforrások kíméletes használatát, a növényvédelmi és állategészségügyi előrejelzést, monitorozást, biztonságos permetszerek, védekező szerek és technológiák alkalmazását, az agrár-erdészeti rendszerek terjesztését és ami a legfontosabb a biológiai sokféleség megőrzését a természetes élőhelyeken.

Horváth Tamás, a Mezőgazdasági Szekció elnöke