Helyismeret és oktatás – a Helyismereti Könyvtárosok Szervezete és a Könyvtárostanárok Egyesülete közös szekciója az LII. MKE Vándorgyűlésen

A műhelymunka eredménye a célok rendszerezéséről

A 2021-es online vándorgyűlésen a Helyismeret és oktatás címmel megtartott programjában a két szakterület számos kapcsolódási területét villantották fel az előadók.

Bár a NAT csak elvétve említi meg a könyvtár, a múzeum és levéltár intézményét, ha a pedagógus elkötelezett a helyi múlt, a család történetének feltárásában, akkor számtalan program, online eszköz és tartalom segítheti munkáját. Ezeket a lehetőségeket mutatta be Miklósi László, egyben felhívta a figyelmet arra, hogy nőjünk fel a fiatalok digitális tudásához, legyenek játékosak a könyvtárak, „kapják el a labdát!”

Ezt a jelképes labdát sikeresen kapták el a Berzsenyi Dániel Könyvtárban, hiszen Szalainé Bodor Edit előadásának címe is erre utal: Szombat(hely) történet játékosan, avagy hogyan legyünk trendik. A Szombathelyi Elsők címet viselő helytörténeti foglalkozás több mint tíz éves karrierjén keresztül vezette végig a tematikát kitaláló előadó, hogyan változott a több témát felölelő, kezdetben középiskolásoknak szóló program mára elektronikus tananyagként mindenki számára online elérhetővé.

Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájával (DOS) összhangban, a digitális helyismereti gyűjtemények oktatáshoz kapcsolódó lehetőségeiről számolt be Szűts Etele, bemutatva a jó gyakorlatokat is: Digipédia, Jeles napok portál. A néhány ezertől a közel kétszázezres tagot számláló Facebook csoportok között szó esett a kevésbé ismertekről is, mint például az Azopan Fotóarchívum, Régi fotók Erdélyből, vagy a Fotóbutik.

A Budai Nagy Antal Gimnázium könyvtárának történeti feldolgozásáról adott módszertani tájékoztatót a kiadvány egyik szerzője, Szakmári Klára. Miért fontos az iskola, az iskolai könyvtár történetének dokumentálása? Ezekről a kérdésekről, a kutatás nehézségeiről és szépségeiről egyaránt szólt az előadó, példát mutatva sokévnyi gyűjtőmunkájával a kollégák számára.

Az előadások után az online formában is módot találtunk arra, hogy műhely keretében közösen is dolgozzunk. Tóth Viktória és Dömsödy Andrea irányításával együtt gondolkodtunk azon, hogy a könyvtár és az iskola együttműködésében milyen lehetőségek és korlátok merülhetnek fel egy helyismereti program megvalósítása során. A sikeres programok megvalósításának egyik kulcsa, ha az érdekeltek céljai találkozni tudnak, így kiindulópontként a résztvevők összegyűjtötték és rendszerezték a tanulók, a szülők, az iskola és a könyvtárak céljait. Az így összeállított halmazábra biztosan nem teljes, de jól mutatja, hogy vannak területek, amelyeken könnyen találunk közös célokat és vannak, amelyekre még jobban kell figyelnünk. És természetesen az is ól látható, hogy a lakóhely megismerésének vágyát, és az idő hasznos eltöltésének igényét minden csoport jellemzőjeként el tudtuk képzelni. Ez jó kiindulási alap! Ezekre építve egyéb célok megvalósítása is sikeres lehet.

A műhely további részében egy tanulástámogatási formákat is tartalmazó helytörténeti vetélkedő vázát ismerhették meg a résztvevők, majd a kommunikációs és együttműködési problémákat felismerendő csoportbontásban az iskola és a könyvtár kérdéseit és ajánlatait gyűjtötték össze.

A szekcióprogramon túl a KTE a vándorgyűlés keretében szervezett helyismereti sétákat az OPKM munkatársainak vezetésével és online iskolai könyvtárlátogatást is. Közelíthettünk a budapesti Veres Pálné Gimnázium nagy múltú könyvtárába, ahol Korompay Bálint igazgató köszöntője után Cserlakiné Hagymássy Krisztina, Murányi Adrienn és Gráberné Bősze Klára könyvtárostanárok mutatták be színes iskolatörténeti és könyvtári munkájukat.

A Helyismeret és oktatás témájáról hallgattunk előadásokat és folyt diskurzus interaktív módon a Helyismereti Könyvtárosok Szervezete és a Könyvtárostanárok Egyesülete együttműködésében megtartott online szekcióprogramon, melynek prezentációi és munkatankönyve elérhető a KTE honlapján. Az együttműködés különböző szereplőinek nézőpontját ismertük meg, majd közelítettük a szempontokat a műhelymunka során. Megtudhattuk többek között, hogy számtalan program, online eszköz és tartalom segíti a pedagógusok munkáját, ha elkötelezettek a helyi múlt, a család történetének feltárásában, annak ellenére, hogy a NAT csak elvétve említi meg a könyvtár, a múzeum és levéltár intézményét. Továbbá együtt gondolkodhattunk azon, hogy egy helyismereti program, milyen típusú együttműködéseknek nyithat utat könyvtár, iskola, civil szervezetek között.

Összegzésként megállapíthatjuk: A helyismerettel foglalkozó könyvtárosok, az iskolai könyvtárosok a pedagógusokkal együtt képesek újabb és újabb formai eszközökkel közvetíteni múltunk értékeit a diákság és a szülők számára. Használjuk ehhez a folyamatosan bővülő digitális adatbázisokat, virtuális tartalmakat, vegyük át egymástól a jó gyakorlatokat! Útravaló: legyünk játékosak, nyitottak, nőjünk fel a fiatalok digitális tudásához!

Mennyeiné Várszegi Judit – Dömsödy Andrea