A jogtudományi kutatás és kutatástámogatás hagyományos és 21. századi lehetőségei – Magyarországi körkép

Immáron ötödik alkalommal kerülhetett sor 2021. október 7-én „A megújuló Országos Bírósági Könyvtári Rendszer: együttműködés a hazai szakkönyvtári hálózattal” című szakmai konferenciára több mint 70 fő részvételével. Az idei évben is a virtuális térben találkozhattak az előadókkal az érdeklődők. A mostanra hagyománnyá váló szakmai programot az Országos Bírósági Hivatal, a Kúria, a Fővárosi Törvényszék, valamint a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Jogi Szekciója szervezte. Az eseményhez a technikai hátteret a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont biztosította – a tavalyihoz hasonló kimagasló színvonalon.

Idén „A jogtudományi kutatás és kutatástámogatás hagyományos és 21. századi lehetőségei – magyarországi körkép” volt a rendezvény címe. A célja pedig: átfogó képet nyújtani a jogtudományi kutatás és kutatástámogatás lehetőségeiről, magyarországi intézményeiről; ennek hagyományos és modern módszereiről – különös tekintettel a pandémia erre gyakorolt hatásairól. A szervezők kiemelt jelentőségűnek tartották bemutatni a szakkönyvtárak és a jogtudomány közötti kapcsolódást hazai és nemzetközi vetületben. Ennek érdekében a jogi hivatásrendek, valamint a hazai jogtudományi könyvtárak kiemelkedő és kiváló szakértőit kérték fel arra, hogy osszák meg tapasztalataikat tudásukat, javaslataikat a konferencia résztvevőivel. A nap egészére jellemző volt a dinamizmus, hiszen az előadók 10-15 percben foglalhatták össze a témájukat, ami a konferenciát élővé, koncentrálttá és lendületessé tette.

A szakmai tanácskozáson kívül az Országos Bírósági Könyvtári rendszer 15., a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Jogi Szekciójának pedig 10. születésnapját is ezen a napon ünnepelték a résztvevők.

A konferenciát – a tőle megszokott kedvességgel és szakavatottsággal – Gerencsér Judit, az Országos Széchényi Könyvtár általános főigazgatóhelyettese moderálta. Dr. Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal elnöke köszöntötte a virtuális térben egybegyűlteket. A korunkat elárasztó és sokszor ellenőrizhetetlen forrásból származó információáradatban a könyvtárakat a hitelesség fő hordozóiként, a hiteles jogi tájékoztatás, a jogi adtabázisok „pecsétőreiként” említette. Mint mondta: tevékenységével maga is a XXI századi modern könyvtári hálózat kimunkálását igyekszik támogatni és bízik abban, hogy a konferencia elmélyíti a szakmai együttműködést ezen a téren is.

Prof. dr.Varga Zs. András, a Kúria elnöke „A jogtudományi kutatás jelentősége” címmel tartott előadást. Ebben arra kereste a választ, hogy hol ér véget a joggyakorlat, hol kezdődik a jogtudomány és vajon különválasztható -e a kettő? Az egyedi ügyekre adandó egyedi választ a tények, a jogszabályok vizsgálatával lehet megadni. Adott jogszabálycsomagból kell megtalálni azt a mintát, ami az adott helyzetre alkalmazható lesz: azaz minden ügyben elméleti, tudományos kutatást kell végezni. Bármelyik irányba is indul az egyén, az eddig leírtak hatni fognak a jelenre és döntésére – így a könyvtár, a korábbi ismeretek nem megkerülhetők. A könyvtár: meglévő szövegek rendszerezett gyűjteménye. Ezt a rendszerezést pedig kizárólag könyvtárosok adhatják meg.

A „Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet”-et a hivatalvezető Prof. dr. Szilágyi János Ede mutatta be. A közel 40 fős intézetet a kormányzati szereplők és a minisztériumok jogszabályelőkészítése során felmerült kérdések egy részének megválaszolására hozták létre 2019-ben. Elsősorban nemzetközi összehasonlításban vizsgálják, hogy egy adott kérdést máshol hogyan szabályoznak, arra milyen válaszokat ad a külföldi joggyakorlat. Ezen felül számos új kihívás is érte az intézetet. 2020-ban létrehozták a Közép-európai Professzori Hálózatot, mely Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia részvételével átfogó nemzetközi tudományos tevékenységet folytat olyan témakörökben, mint például a „Családok védelme a jogban”, az „Alapjogok értelmezése Európában”, vagy a „Szociális média és véleménynyilvánítási szabadság”.

Jogászi és könyvtárosi szempontból egyaránt jelentős esemény volt 2021. szeptember 18-án a Magyar Jogászegylet és az Alkotmánybíróság által szervezett „Első Magyar Jogi Könyvszalon”. A szervezésről, a várakozásaikról, az elért eredményekről Dr. Dobrotka-Mayer Annamária, az első Magyar Jogi Könyvszalonért felelős projekt menedzser tartott előadást. A több mint ötven előadót és közel ötszáz főt befogadó rendezvényt hagyományteremtő szándékkal hozták létre.

A konferencia egyik céljaként megfogalmazott nemzetközi kitekintésre Gerencsér Judit az Országos Széchényi Könyvtár általános főigazgató-helyettese „A jogi tartalmakhoz való hozzáférés támogatása az IFLA Jogi Könyvtári Szekciója tükrében” című előadásával került sor. Előadásának egyik fókusza a 2016-ban kiadott IFLA nyilatkozat – a Nyilvános jogi információk kormányzati biztosításáról a digitális korban című – ismertetésére, az egyes államokban (USA-ban, Indiában és Kamerunban) történő megvalósulására, és a hazai adaptálás, alkalmazás lehetőségeire esett.

Dr. Sándor Viktória, a Győri Törvényszék Csizmadia Andor Jogi Szakkönyvtára vezetője visszatekintőjében felvázolta az „Országos Bírósági Könyvtári Rendszer történeté”-t. A 2006. október 18-i kezdetektől kezdve bemutatta tevékenységüket. Szót ejtett a 2009 óta zajló történt továbbképzésekről, a tananyagfejlesztésekről, a regionális, kiscsoportokban történt oktatásokról, a rangos szakmai konferenciákról. Beszélt a Vándorgyűléseken történt szerepvállalásukról is. Az elmúlt öt évben történt fejlesztések ismertetése után részletesen tájékoztatta a hallgatóságot a Országos Bírósági Könyvtári Rendszer jogi hátterének kialakításáról, a Könyvtári Minerváról, és a központi intranetjükön elérhető könyvtári aloldalról. Előadását az elmúlt 15 évben elvégzett munkát megköszönő szavakkal zárta.

Dr. Urai-Tóth Éva az Országgyűlési Könyvtár osztályvezetője „Tudásmegosztás az Országgyűlési Könyvtárban” című előadásából a pandémia alatti fókuszok változásáról, a járványra az Országgyűlési Könyvtárban tett válaszlépésekről, megoldásokról, az online térbe költözés tendenciáiról, az új formák és platformok kereséséről, és az eduID OGYK általi bevezetéséről is hallhattunk. Befejezésül az olvasói adminisztráció fejlesztésének és az új Ghyczy Ignácz kiállítótérnek a bemutatására került sor.

Rövid bemutatkozó előadásában Nagy Ildikó, könyvtáros az „Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Könyvtárának” tevékenységét ismertette. A hivatal költözésével teljesen új keretek között kellett újjáalakítani a könyvtárat. Erről és a kialakuló szolgáltatásstruktúráról szólt röviden ezt a negy munkát végrehajtó kollégánk.

„Országos Kriminológiai Intézet Kutatásszervezési, Dokumentációs és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya” volt Jónás Irén, könyvtárvezető előadásának címe. Bevezetőjében az Országos Kriminológiai Intézettel ismertette meg a hallgatóságot, majd a Könyvtár tevékenységére tért rá. Munkájáról megtudhattuk, hogy az nem elsősorban és kizárólag könyvtári feladatokat jelent, hanem abba konferenciaszervezések, kiadványszerkesztések, repertoriumok készítése, szakmai kiadványokhoz kapcsolódó tevékenységek is beletartoznak. A könyvtári tevékenységük bemutatásából kiemelte a szakirodalmi támogatást és kutatástámogatást.

A „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, Frecskay János Szakkönyvtárát” Tóth Rita, könyvtárvezető mutatta be. Előadásából megismerhettük a Hivatal egészének működését és a könyvtár elhelyezkedését a hivatali struktúrában. A pandémia alatti tevékenységükről, szolgáltatásaikról, a digitalizálásról, adminisztrációs feladataikról, oktatási tevékenységükről is képet kaphatott a hallgatóság és ismereteket szerezhetett a hatósági tevékenységet támogató könyvtári feladatokról is. A Hungaricana közgyűjteményi portálon megjelenő védjegylajstrom képeivel színessé tett előadását a Hivatal kiadványainak bemutatásával zárta.

A program végén az egyetemi könyvtári világban zajló jogtudományi kutatástámogatási tevékenységről hallhattunk. dr. Aczél Partos Adrienn Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar könyvtárának vezetője „A joghallgatók kutatástámogatásának lehetőségeit” ismertette. Teljesen új megközelítésben arról beszélt, hogy milyen szerves hármas egységet alkot az egyetem – az oktatók – és a könyvtár. Elemezte, hogy hogyan épül egymásra ez a három intézmény, tevékenységi kör és hogyan tudják egymás munkáját támogatni, segíteni. Bemutatta azt a – nálunk nagyon jól működő – gyakorlatot, hogy a három egység közötti éles elhatárolódások lebontásával, az átjárhatóság biztosításával sokkal sikeresebben biztosítható a magas szintű jogtudományi oktatás, a szakirodalommal való ellátás és a kutatástámogatás. Takács Dániel az ELTE Állam-és Jogtudományi Kar Könyvtárának vezetője „Kari könyvtár járványon innen és túl” címmel a járványhelyzethez történő adaptációjukról az együttműködés lehetőségeiről és formáiról és annak rendkívüli lehetőségéről ejtett szót.

A tartalmas napot az MKE Jogi Szekciójának elnöke Dr. Urai-Tóth Éva zárta, a Szekció 10. születésnapjáról megemlékező ünnepi gondolataival. Köszönetét fejezte ki az alapító tagoknak, Sándor Gertrúd első elnökasszonynak és a kezdést segítő sok támogatónak a munkájukért. Invitált minden, a jogtudományi kutatásban, kutatástámogatásban érdekelt, eziránt elkötelezett érdeklődőt, hogy csatlakozzon a szekció munkájához.

dr. Horváth Eszter, a Jogi Szekció titkára