Fitz-díjak 2019 és 2020
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete javaslata alapján a 2019-ben és 2020-ban megjelent könyvekből a könyvtáros szakma javaslatára a következő 6 könyvet jutalmazta Fitz József-díjjal az Emberi Erőforrások Minisztériuma:
Peres Zsuzsanna – Révész T. Mihály (szerk.): I. Mátyás és az igazságszolgáltatás. Az Országos Bírósági Hivatal tudományos konferenciája – Országos Bírói Hivatal, 2019
A kötet az Országos Bírói Hivatal és a Magyar Igazságügyi Akadémia szervezésében, 2018-ban megrendezett bíróságtörténeti konferencia eladásainak gyűjteménye. A reprezentatív kötet I. Mátyás igazságszolgáltatással kapcsolatos törvényalkotói szerepét és tevékenységét mutatja be neves jogtörténészek előadásain keresztül. Mátyás uralkodásának időszaka igazságszolgáltatásunk történetének egyik kiemelkedő korszaka. Az 1486-ban kiadott Decretum Maius örök érvényűnek szánt törvénykönyv, amely új fejezetet teremtett a magyar jogtörténetben, hiszen a szokásjogot általános érvényű, írott normák váltották fel, így kiszámíthatóvá vált a jogi élet. Mátyás Dekrétuma a kodifikáció első tudatos hazai kísérletének tekinthető. A kötetben megjelenő tanulmányok rendkívül széles spektrumot fognak át. Nemcsak Mátyás király és az igazságosság témája jelenik meg, hanem a krónikaírás, Mátyás törvényei, dekrétuma, a dekrétum magánjogi társadalomképe, Mátyás igazságszolgáltatása a populáris kultúrában, a levélíró Mátyás, a visegrádi palota.
Rozsondai Marianne: A magyar könyvkötés története a gótikától a művészkönyvekig – MTA Könyvtár és Információs Központ és Kossuth Kiadó Zrt., 2019
Rozsondai Marianne gazdagon illusztrált könyvében a fennmaradt eredeti kötések részletes vizsgálata alapján mutatja be a magyarországi könyvkötés fél évezredének alakulását. A díszített kötésekkel, a díszítés elemeivel és kompozíciójával foglalkozik, amelyek követik a képzőművészeti stíluskorszakokat. A 19. századig a könyvkötés kézműipari termék, minden darab egyedi példány. A könyv a korai, gótikus és reneszánsz műhelyek lehetőleg minden ismert kötését számba veszi, a díszítőszerszámok levonatát bélyegzőtáblákba foglalja. Az Alpoktól északra Magyarországon jelentkezett először az itáliai reneszánsz hatása, amely aztán Mátyás király alatt érte el csúcspontját, a könyves kultúra terén a corvinakódexekben. A későbbi korokban jelentősen nőtt a könyvtermés, változtak az igények, s velük változott a könyvkötés és díszítésének technikája is. A könyvben a barokk, a rokokó, a klasszicista kor kötéseiből és a modern korból csak jellemző példák szerepelnek.
Víg Károly: A rovartani kutatások története Magyarországon. A kezdetektől a Magyar Entomológiai Társaság alapításáig – Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum. 2019
A magyarországi rovartan történetének átfogó és szinte minden részletre kiterjedő ismertetése jelent meg a szombathelyi Savaria Múzeum gondozásában. A nagyalakú, 727 oldal terjedelmű könyv az 1637 – az első magyar szerző által írt rovartani munka (Horváth András: Disputatio Physica de Insectis) – és 1910 – Magyar Entomológiai Társaság megalapítása – közötti csaknem 300 évet tekinti át. A hiánypótló könyv 28 fejezetben mutatja be a hazai rovartani kutatások történetét. A többnyire időrendi sorrendet követő fejezetek valójában önálló műveknek tekinthetők. A részek önállóságát, lezártságát az összes fejezet végén található irodalomjegyzék is hangsúlyozza. Az irodalomjegyzék nemcsak az adott fejezet szereplőiről írt forrásmunkákat öleli fel a teljesség igényével, hanem rendszerint a bemutatott szakemberek irodalmi munkásságát is. A fejezetek függetlenségének köszönhetően, a kötet akár lexikonként is használható.
Kertész Edina: A lány aki szavakkal varázsolt – Naphegy Könyvkiadó Kft., 2020
A lány, aki szavakkal varázsolt Szabó Magda lenyűgöző életútját mutatja be, olvasmányos – a 6-8 éves korosztály számára is könnyedén érthető, élvezetes módon. Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy kislány, aki átjárót talált egy másik világba. Magdának hívták. Ez a történet arról szól, hogyan tanult meg szavakkal varázsolni, és milyen messzire repítették a történetei. Szabó Magda hitt a szavak varázsos erejében. Az írás volt az élete. Összesen 51 könyve jelent meg, és műveiből 11 film is született. Könyveit több, mint 40 nyelvre lefordították, és munkásságát 22 díjjal jutalmazták. Ki volt ő valójában, és hogy mi vezethetett ehhez a halhatatlan sikerhez? Kertész Edina könyvéből a teljes történetet lehet megismerni. A lány, aki szavakkal varázsolt egy szép és inspiráló kötet, amely olvasmányos módon mutatja be a „magyar irodalom nagyasszonyának“ történetét. Szabó Magda életútja példát állíthat a gyerekeknek, hogy higgyenek a szavak, a varázslatok erejében, legyenek hűek önmagukhoz és az álmaiktól soha ne térjenek el. A könyv nagyszerű választás kisiskolásoknak akár önálló olvasásra is. A történetet gyönyörű keretbe foglalják Takács Viktória meseszép illusztrációi.
Kocsis Noémi: Bakancslista Magyarország. 777 lenyűgöző hazai kaland és úti cél – Scolar Kiadó, 2020
777 lenyűgöző és izgalmas hazai utazásra csábít a Bakancslista Magyarország. Páratlan ötletekkel szolgál, ha csak egy rövid kiruccanásra, hétvégi kirándulásra vagy akár hosszabb országnézésre vágynánk családdal, barátokkal vagy a párunkkal, nyugalmas feltöltődésre vagy épp aktív pihenésre áhítozva, bakancsot húzva vagy elegáns ruhába bújva, pazarul elengedett pénztárcával vagy éppen fillérekből kivitelezve a nagy kalandot. Kocsis Noémi bámulatos könyvéből mindenféle variációra bőven kapunk ihletet! Fürdőzzünk és sakkozzunk egyszerre a Széchenyi fürdőben; nézzük meg, hogyan nyilaznak lóhátról Kaposmérőben; tudjuk meg a vácrátóti arborétumban, milyen étel főzhető a liliomfa szirmából; mossunk aranyat Mohácsnál; bálozzunk barokkosan Győrben; evezzünk télen egy gőzölgő csatornán Hévíztől a Balatonig; süssünk hamuban sült pogácsát Kunszálláson; vagy utazzunk az igazi Zsuzsi vonaton!
Petercsák Tivadar: A magyar képeslap története. Látóképek, csókküldemények, ünnepi üdvözletek – Kossuth Kiadó Zrt., 2020
A gazdagon illusztrált kötet a legnagyobb magyarországi képeslapgyűjtemény, a szerencsi Zempléni Múzeum anyagát dolgozza fel, amely kiválóan alkalmas a történeti és tematikai sokszínűség bemutatására. A könyv elsősorban a másfél évszázad magyar képeslapkiadását és a képeslaphasználatot mutatja be, nagy hangsúllyal a korabeli művészetet, az épített és tárgyi örökséget bemutató levelezőlapokra. Európában 1870-ben jelent meg a rövid közlendők és üdvözletek praktikus, a levelezésnél olcsóbb formája, az illusztrált képes levelezőlap, amelyen alapvető tényező a szavak nélkül is üzenetet közvetítő képi ábrázolás. A 19. század második felében a közlekedés gyors fejlődésével kinyílt a világ, az utazók az illusztrált levelezőlapok révén másokkal is megoszthatták élményeiket és a látottakat. A képeslap a tömegkultúra részeként a kis- és középpolgári rétegek számára meggyorsította a világ megismerésének lehetőségét, ugyanakkor nemcsak lehetővé tette, hanem fel is keltette a megismerés iránti igényt. A századfordulótól a városokat, üdülőhelyeket bemutató lapok mellett szélesedett a tematika, üdvözlő lapokat küldtek karácsonyra és más ünnepekre, születésnapra, és továbbra is fontos reklámszerepük volt a képeslapoknak. A kötet részletesen bemutatja a képes levelezőlap történetét, tematikai és képi sokféleségét, az előállítás különféle technikáit, valamint a használat időbeli változásait.
Gratulálunk a díjazottaknak!