Egy könyvtáros útja a költészethez – In memoriam dr. Kozma László (1949–2021)
Kozma László 1949-ben született Budapesten. Erdélyből 1945-ben áttelepült szülei 1950-ben – az akkor született testvérével, Sándorral együtt – Debrecenbe költöztek. László itt végezte iskoláit is. 1972-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetemen magyar–orosz szakos tanári diplomát szerzett, ami a felsőfokú orosz nyelvvizsga abszolválásával is járt. Ezt követően két évig a Hajdú–Bihar Megyei Könyvtár munkatársaként dolgozott a „cívisváros”-ban.
1974. február 16-án áthelyezéssel került az Országgyűlési Könyvtárba (OGYK), ahol feldolgozó könyvtárosként alkalmazták. Itteni időszakában több könyvtáros tanfolyam elvégzésével gyarapította szakmai tudását. 1976-ban irodalomtörténetből egyetemi doktorrá avatták. Az OGYK Feldolgozási osztályán magyar és idegen nyelvű könyvek szakozását, állományfeltárását végezte. Oroszlánrésze volt a könyvtár nagy szakkatalógus-indexének megszerkesztésében és a földrajzi kötetkatalógus összeállításában. Részt vett idegen nyelvű történelmi és politikai művek annotálásában, dokumentálásában is. Jó munkájával érdemelte ki, hogy a Feldolgozási osztályon osztályvezető-helyettesi beosztásban 1978 augusztusától 1984. június végéig a Szakozói csoportot vezethette. 1981-ben angol középfokú, 1982-ben német felsőfokú nyelvvizsgát tett sikeresen. Kozma László az OGYK fellendülésének kiemelkedő időszakában egy évtizedet töltött az intézményben.
1984. július 1-jén – ugyancsak áthelyezéssel (a rendszerváltásig ez zömmel így működött) – az Országos Vezetőképző Intézetbe (OVK) távozott, amely a már vezető beosztásban lévők és a leendő vezetők továbbképzését, illetve felkészítését végezte, és fő tevékenységét szaktudományi kutatással, könyvtári és dokumentációs szolgáltatásokkal is támogatta. Kozma László az intézmény Tudományos Tájékoztató Szolgálat Könyvtár és Archívum osztályán szakirodalmi dokumentációk és szemlék készítésével, kiadványok szerkesztésével, tematikus bibliográfiák összeállításával foglalkozott. Közben a gazdaság iránt erősödő érdeklődését követve levelező tagozaton, Budapesten beiratkozott a Közgazdaságtudományi Egyetemre. Itt pénz- és hitelügyi szakon 1990-ben kapta kézhez szakközgazdász oklevelét. Ezzel összefüggésben közgazdasági tanulmányainak befejezése és második diplomájának megvédése előtt váltott munkahelyet.
1989-ben lett a Konjunktúra és Piackutató Intézet, valamint a DATORG Külkereskedelmi Adatfeldolgozó és Szervező Rt. összeolvadásából (1987-ben) létrejött Kopint-Datorg Rt. munkatársa a Kiadványszerkesztési osztályon. Feladata volt az Európai Gazdasági Közösség működésével és gazdaságpolitikájával kapcsolatos, rendszeresen megjelenő kiadványok összeállítása, a nemzetközi multinacionális vállalatok történetét, tevékenységét feltáró kiadványok készítése, amelyekhez többrendbeli nyelvtudását is hasznosan kamatoztatta. Pályájának ebben a fél évtizedes időszakában több közgazdasági kiadványa napvilágot látott, és gazdasági, illetve politikai témájú cikkeket is publikált a különböző napilapokban.
Állása 1993 őszén változott ismét, amikor a Művelődési és Közoktatásügyi Minisztérium Tanügyigazgatási Főosztályán alkalmazták. Itt, majd a jogutód Oktatási és Kulturális Minisztérium Közoktatási Államtitkárságán főtanácsosként kellett sokoldalú képzettségét és tapasztalatait hasznosítania. Bő másfél évtized múlva a többszöri névváltozást megért minisztérium felügyelete alatt 2007. január 1-jétől működő Oktatási Hivataltól vonult nyugállományba.
Költészetéről sokáig munkatársai sem értesültek. A mindenütt helytállni igyekvő, zárkózott természetű László nem propagálta, hogy ifjú korától (testvére szerint már gyermekkorában is állított össze köteteket saját költeményeiből) rendszeresen ír verseket, ezek publikálását sem érezte feladatának. 50 éves volt, amikor elismerve tehetségét és felismerve költészetének értékeit, elkezdték könyveit kiadni.
1999-ben jelent meg első, A rózsát ne engedd! című, három részes verses kötete (Bp. Kairosz K. 151 p.), amelyet a szülők sokoldalú erdélyi emlékeiből szerzett ismeretek hatására tett erdélyi látogatásainak benyomásai, tapasztalatai ihlettek. Ezt a művet a NapSziget a művészetekért című online művészeti, kulturális folyóirat rendhagyó módon, 2002-ben teljes terjedelmében közölte. A bevezetőben így érveltek: „A NapSziget történetében először … egy könyvet teljes terjedelmében bocsátunk olvasóink rendelkezésére”, mert „Kozma László … szinte új műfajt teremtve, prózába, történetekbe, kultúrtörténeti adalékokba ágyazza a felcsillanó költeményeket”, és „… tolla alól a tájak megelevenedése mellett írók, költők, tudósok arcéle villan fel”. E könyvéből és más írásaiból több rádióműsor is készült. 2001 és 2002 karácsonyán egy-egy órás összeállítás hangzott el verseiből a Kossuth és a Bartók Rádióban.
1999-től kezdve számos verseskötete jutott az olvasókhoz novellák és vegyes műfajú összeállítások kíséretében. Írt a hortobágyi kitelepítésekről az Élned, halnod… című könyvében (Bp. Kairosz K. 2005. 255 p.), és jó néhány interjúkötete is kiadásra került Erdélyről, történelmünk fordulópontjai, a magyarság és katolikusként a hit témakörében. A Korda Kiadó felkérésére iskolák számára verses és prózai összeállítást készített nemzeti ünnepeinkről, iskolai ünnepi megemlékezésekről.
Kozma László dedikál 2016 februárjában
a Székesfehérváron tartott költői estjén
(a Vörösmarty Társaság felvételei)
Kiadói között a Kairosz mellett megtaláljuk a kecskeméti Korda, a szegedi Agapé, a fővárosi Lucidus és Euron, valamint a dévai Corvin Kiadót is. Rendszeresen jelentek meg versei, tanulmányai a székelyudvarhelyi Erdélyi Toll és A Vers című irodalmi folyóiratokban a kisebbségben élő magyarokról, magyar és külföldi költőkről, írókról, költészetesztétikáról is. 2019-ben adták ki egyik utolsó kötetét Pilisvörösváron, Erdély 100 szonettben címmel a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület kiadásában (egy évvel később elektronikus dokumentumként is), 2020-ban pedig Kölcsey Ferenc: Himnusz című tanulmánykötetét. Több mint két évtizedes költői pályafutása alatt 35 könyvével találkozhattunk. Juhász Gyuláról írt nagy terjedelmű, a költő munkásságát sokoldalúan tárgyaló művének lektorálása megtörtént, kiadása ez év nyarán várható.
Kozma László, sajnálatos módon, az ez évi költészet napján, április 11-én már kórházi ápolásra szorult. Az egykori könyvtáros – neves költőként – 2021. április 14-én a koronavírus áldozataként hunyt el Budapesten. Több kötetnyi műve kéziratban maradt.
Egyes életrajzi adatokért és fotókért testvérének, a jeles építész Kozma Sándornak, ez úton is köszönetet mondunk.
Jónás Károly