Az IFLA kiemelt kérdésként kezelt szerzői jogi bizottsága és a COVID

A Szerzői jogi korlátozások és kivételek a könyvtárak és levéltárak tekintetében (Copyright Limitations and Exceptions for Libraries & Archives – CLM) tanácsadó bizottság tevékenysége egyik területe az IFLA (International Federation of Library Associations and Institutions) öt kiemelten kezelt kérdésének, ami egyben a bizottság jelentőségét is mutatja. Az IFLA munkájára mindig is jellemző volt ‒ de ha lehet azt mondani, akkor az utóbbi években kiemelten is jelent volt ‒ az aktualitásokra való reagálás, a közösségi médiában való megjelenés, melyet csak erősít az új honlap strukturáltsága és rugalmassága. Így természetes, hogy a pandémia bejelentése óta szinte minden szekció, bizottság és a központi felületek is aktívan foglalkoznak a koronavírus okozta kihívásokkal és az ezekre adható válaszokkal, a jó gyakorlatok bemutatásával.

A CLM a nemzetközi könyvtári közösség véleményét képviseli a szerzői jogi és egyéb jogi kérdésekben, hangot ad a megfogalmazott törekvéseknek és igyekszik érvényesíteni a könyvtárak és információs intézmények érdekeit a különböző nemzeti és nemzetközi fórumokon.

A CLM fő működési területe:

• Gazdasági és jogi akadályok feltérképezése és a megoldás segítése a könyvtári erőforrás-gazdálkodás és a hatékony szolgáltatások érdekében,
• Előfizetések és licencszerződések,
• Az információhoz és tudáshoz való hozzáférés biztosításának releváns jogi kérdései, különösen az online, digitális és elektronikus környezetben,
• Bármilyen nemzetközi jelentőségű jogi természetű kérdés a könyvtárak és a könyvtári tevékenység szempontjából.

A CLM figyelemmel kíséri a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (World Intellectual Property Organization ‒ WIPO) a tevékenységét és képviseli az IFLA-t a WIPO Szerzői Jogi és szomszédos jogokkal foglalkozó állandó bizottságának (Standing Committee on Copyright and Related Rights ‒ SCCR) albizottságában. Természetesen a CLM szorosan együttműködik az IFLA más partnereivel is, különös tekintettel a közös érdeklődésű regionális könyvtári szervezetekkel, mint például az egyre inkább a szerzői jogokkal is foglalkozó EBLIDA-val (European Bureau of Library, Information and Documentation Associations), vagy az EIFL-lel (Electronic Information for Libraries), és a három nagy amerikai szervezetből alakult The Library Copyright Alliance (LCA) szövetséggel, amely együttesen több mint 300 ezer könyvtárost és információs szakembert képvisel USA és Kanada szerte.

Ez év márciusában első ízben fordult elő, hogy a világ könyvtári, oktatási és kutatói terület szervezetei és szakemberei csatlakoztak Dél-Afrika és India felhívásához, 2021. március 22-én az IFLA, az EIFL és konzorciumi partnerei támogatásával is nyilatkozatot írtak alá Kenyában, melyet több mint 250-en írták alá főként az afrikai fejlődő országokból (57). A nyilatkozat deklarálja, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (World Trade Organization ‒ WTO) mentességi javaslatába sürgősen be kell építeni a szerzői jogi szabályokat, mert a COVID kihívásaira adott válaszokhoz szükséges az információkhoz, művekhez való hozzáférés. A szellemi tulajdonjogok kereskedelemmel kapcsolatos vonatkozásairól szóló WTO-egyezmény (TRIPS) minimumkövetelményeket határoz meg, amelyeket az összes nemzeti szerzői jogi törvénynek be kell tartania,

A szerzői jogok beépítésével alapvetően két dolgot lehet és kell megoldani:

• Először is, lehetővé kell tenni, hogy az emberek a pandémia idején otthonról is hozzáférhessenek könyvtári állományokhoz, adatbázisokhoz és oktatási intézményekhez.
• Másodszor, a szerzői jog által védett művekhez, közleményekhez, kutatási anyagokhoz, konferencia megjelenésekhez való hozzáférésre van szükség a COVID-19 minél sikeresebb globális kezelésének kidolgozásához.

A nyilatkozat aláírásakor tartott sajtótájékoztatón a szakértők számos olyan példát osztottak meg, amelyben rámutattak arra, hogy a szerzői jogi szabályozás következményeként milyen akadályok vannak az orvosi technológiák fejlesztése, az orvostechnikai eszközök javítása, a kutatási tevékenységek, az online oktatás és a könyvtárgyűjteményekhez való hozzáférésben. A sajtótájékoztatón felszólalt többek között Denise Nicholson (Scholarly Horizons, Dél-Afrika), aki hosszú évek óta elkötelezetten foglalkozik a szerzői jogi kérdésekkel az IFLA égisze alatt. Az IFLA honlapja egy 2021. március 25-i hírben beszámolt arról, hogy a szervezet aláírta a szerzői jogi törvények ideiglenes felfüggesztését kérő nyilatkozatot a kutatás, az oktatás és a kulturális részvétel megkönnyítése érdekében. A cikk rámutat arra, hogy a könyvtárak és könyvtárosok erejüket nem kímélve komoly erőfeszítést tettek és tesznek annak érdekében, hogy megtalálják a módokat a hozzáférés biztosítására, a szolgáltatások, foglalkozások, rendezvények online térbe való áthelyezésére.

Az IFLA továbbra is azon dolgozik, hogy változtatásra szólítsa fel nemcsak a Szellemi Tulajdon Világszervezetét ‒ amelynek pozitív változásra való képességét a Marrákesi Szerződés 2013-as megállapodása is hangsúlyozta ‒, hanem minden olyan fórumot, mely a szerzői jogokkal foglalkozik, így például a WIPO-nál kezdeményezi és támogatja a szerzői jogi reformot. Rámutat arra, hogy egyes országok elavult szerzői jogi törvényei gyakran megakadályozzák a könyvtárakat a legalapvetőbb funkcióik ellátásában, mert például nincsennek tekintettel arra, hogy az erőforrások ma már egyre inkább digitálisan jelennek meg. Ebben a folyamatban egy fontos lépés volt a Marrákesi Szerződés 2013-as megkötése, melynek folyamatos ratifikálása azóta is aktuális. A szerződéshez azóta már több mint 100 ország kapcsolódott, köztük az Európai Unió országai is. 2021. április 14-i cikkében arról számol be az IFLA honlapja, hogy Kolumbiában is csatlakoznak a szerződéshez, ugyanakkor megvizsgálta körülményeket és a levélben fordult a kolumbiai kormányhoz, hogy a fogyatékossággal élő személyek információhoz való hozzáférését lehetővé tevő törvények végrehajtási folyamatába vonják be a könyvtárakat.

A folyamat még nem ért végett. A szerzői jogi kérdések és alkalmazásaik továbbra is napirenden lesznek. Talán legközelebb a WTO-ban folytatódik, a TRIPS-tanács 2021. június 8–9-én tartandó következő rendes ülésén (vagy közvetlenül azt megelőzően), amikor a TRIPS-mentességről szóló javaslat megbeszélése is előkerül.

Barátné Prof. Dr. Hajdu Ágnes, az MKE elnöke