Kerekasztal beszélgetés a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégiáról a Museum Digit konferencián
A Magyar Nemzeti Múzeum Országos Muzeológiai Módszertani és Információs Központja 2020.november 26-27-én rendezte meg MuseumDigit konferenciáját. A már 2013 óta évenként szervezett szakmai találkozó a muzeológusok mellett más közgyűjteményi és a kulturális örökségvédelem egyéb területein dolgozó szakembereket, valamint döntéshozókat és a kreatív ipar fejlesztőit és szolgáltatóit is igyekszik megszólítani.
A pandémiás helyzet miatt a korábbi évekkel ellentétben ezúttal az online tér adott otthont a konferenciának. A szervezők az előadásokat négy virtuális pavilonba osztották szét, amelyek a következő témák köré csoportosították:
- Pavilon A: Digitalizálás, megosztás
- Pavilon B: Digitális újítások
- Pavilon C: Múzeumok és társadalom
- Pavilon D: 2020, a katalizátor
- A pavilonokban két nap alatt több mint 30 online prezentáció hangzott el a nemzetközi előadói gárda tolmácsolásában, amelyekhez a szervezők élő feliratozásról is gondoskodtak.A pavilonok mellett négy élő online beszélgetésbe is bekapcsolódhatott a hallgatóság, amelyek az alábbi címeket viselték:
- KDS 2.0.
- Klímaakció a múzeumban
- Új kihívásokra új megoldások. Vidéki múzeumok a pandémia idején
- A múzeum hangja – kommunikáció és márkaépítés
A KDS 2.0 egy virtuális kerekasztalbeszélgetés volt, amelyben a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégiában (KDS) érintett közgyűjteményi szereplők képviselői beszélgettek Jobbágy László, a Digitális Jólét Program (DJP) ügyvezetőjének koordinálása mellett.
A résztvevők elsősorban az elmúlt években a KDS végrehajtásához kapcsolódó munkáik eredményeit és azokból származó tapasztalataikat osztották meg egymással. Az esemény házigazdájának, a Magyar Nemzeti Múzeumnak képviseletében Sz. Fejes Ildikó, az MNM OMIKK főosztályvezetőjeörömmel számolt be arról, hogy a Szépművészeti Múzeummal együttműködve a múzeumi területen komoly előre lépést hozott a KDS. Minőségi digitális tartalmak jöhettek létre, amelyek a MuseuMap portálon publikálásra is kerülnek. A múzeumokkal való együttműködés egy szemléletváltást is indukált a digitalizált tartalmak közzétételének kapcsán. A DJP-vel és az oktatási terület képviselőivel való közös munka új típusú publikálási szempontokat érvényesített, előtérbe került a műtárgyakhoz kapcsolódó, pedagógusok és tanulók számára a befogadást segítő narratívák kidolgozása is. A turisztikai területtel való kapcsolódásként beszámolt még egy kirándulás szervező alkalmazás fejlesztéséről, amely mesterséges intelligencia segítségével, figyelembe véve a felhasználók érdeklődési köreit ajánl ki intézményeket számukra.
A múzeumi területhez kapcsolódva Fonyódi Krisztián, a Szépművészeti Múzeum Digitalizálási és Fotó osztályának munkatársa is megerősítette, hogy egy szemléletformálás kezdődött meg. A műtárgyak digitalizálása sokszor egészen speciális igényekkelbír, gyakran azok mozgatása nem megoldható, ezért létrehoztak egy mobil digitalizálási labort, amellyel országszerte el tudnak jutni a múzeumokhoz. Ezzel nem csak az esetleges eszközhiányt, hanem a szakember hiányt is pótolni tudták. A professzionális eszközparknak hála, függetlenül attól, hogy egy kisebb tájház vagy egy országos múzeum állományáról van szó,kiváló minőségben tudják a felvételezést elvégezni.
Ráduly György, a Nemzeti Filmintézet Filmarchívumának igazgatója elmondta, a KDS források segítségével olyan technológiai modernizáció valósult meg az intézményükben, amivel Közép-Európa legmodernebb filmarchívumává válhattak. A KDS végrehajtása során nagyobb hangsúlyt kaphatott az archívum saját gyűjteményének közzététele. A közösséggel való megosztás érdekében új felületek kidolgozása és tartalommal való feltöltése is megkezdődhetett. Erre jó példa a 460 filmet pedagógiai szemlélettelfeldolgozó szócikk gyűjtemény, az Alapfilmek program, amely hatékonyan segíti a művek közoktatásban való hasznosítását. Emellett a Filmio elnevezésű streaming szolgáltató platformjuk indulásáról is beszámolt, amely több mint 170 digitalizált és digitálisan felújított magyar filmalkotást nyújt a nagyközönség számára, és hétről hétre bővül a kínálata. Terveik között szerepel még a filmhíradók online szolgáltatás megújítása és bővítése. Az igazgató meglátása szerint a legnagyobb kihívást a fejlesztések kapcsán a fenntarthatóság, valamint a digitális adattárolás kérdései jelentik.
Répászky Lipót, az MTVA Archívum Osztályának vezetője is hangsúlyozta, hogy a KDS számukra is szemléletváltást hozott, mivel korábban csak műsorkiszolgálásra készítettek tartalmakat az archívumi anyagokból, de 2018-tól az online publikálás felé is el tudtak mozdulni. A KDS segítette az archívumi dokumentumokelőkészítését digitalizálásra és magát a digitalizálást, emellett az online térben való megjelenéshez is nagy segítséget nyújtott. Az archivum.mtva.hu oldal már úgy készült, hogy később illeszthető legyen a Nemzeti Adattár Projekt (NAP) nemzeti aggregációs portáljához. A honlapon külön szerkesztőség folyamatosan hozza létre a tartalmakat a digitalizált archívumi anyagokból, amelyek között már több mint 2 millió fotó és 1 millió sajtóanyag megtalálható.
Maczelka Árpád, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Projektirodájának munkatársa azt emelte ki, hogy számukra a KDS kapcsán a kulcsszó az együttműködés a könyvtári rendszer tagjaival. 2019-ben kiírásra került a Pályázat a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia végrehajtásához szükséges könyvtári digitalizálás támogatására. A pályázók köre a helytörténetet fókuszba helyezve a megyei hatókörű városi könyvtárakból állt össze. A pályázat keretében a könyvtárak a digitális felvételezés mellett a közoktatás számára hasznosítható, online, szabadon elérhető oktatási tartalmakat is létrehoztak. A gyűjteményépítés keretében a KDS segítségével létrejött a Rákóczi Webarchívum, amely a Rákóczi emlékévhez kapcsolódóan a webaratás eredményeinek kreatív újrahasznosítására ad példát. Emellett beszámolt a Könyvtárak.hu portál indulásáról, amely a könyvtárak társadalmi beágyazódásának növelését célozza, és modern köntösben tárja a nyilvános könyvtárak adatbázisát a nagyközönség elé. A jövőbeni tervek kapcsán pedig bejelentette, hogy 2021 elején a közoktatás számára szabadon elérhető tananyagokat tesznek majd közzé, amelyek elsősorban a könyvtárhasználati órák kiváló segédletei lehetnek. Az OSZK vizsgálja a kereskedelmi forgalomban már nem elérhető (Out of commers) magyar művek szerzői jogi tisztázásának lehetőségeit, hogy ezekre a jövőben szolgáltatást dolgozhasson ki.
Szatucsek Zoltán, a Magyar Nemzeti Levéltár KDS Projektvezetőjének véleménye szerint intézményükben a KDS abban segített leginkább, hogy a digitalizálással és digitális tartalomszolgáltatással kapcsolatos tevékenységeket fókuszálja. Az ágazati aggregációban komoly előrelépést értek el, a 83 levéltárból 77 nyilvántartása egy közös rendszerben megtalálható, ezáltal közös felületen lehet keresni a felsőoktatási-, egyházi-, és a megyei levéltárak tételeiben. Új digitális tartalmak előállításához is segítséget nyújtott a KDS, példaként a Fővárosi Levéltár Főfotó gyűjteményének és a felsőoktatási levéltárak vezetőtestületi jegyzőkönyveinekközzétételét hozta fel. A tartalomelőállításban a felhasználás vezéreltség mértéke jelentősen nőtt a KDS tapasztalatoknak hála, a felhasználhatóság és a publikálhatóság került a fókuszba.Kiemelte még az Adatbázisok Online továbbfejlesztését ésaz Elektronikus Levéltári Portál megújítását, valamint az Oktatólapok szolgáltatás beindítását. Az együttműködés kapcsán hangsúlyozta még, hogy a KDS-nek hála nem csak a levéltárakkal, hanem más közgyűjteményi szereplőkkel is aktív közös munka kezdődhetett meg. A jövőben szeretnének olyan szolgáltatásokat kialakítani, ami a családkutatást támogatja.
Ezt követően a részvevők közös diskurzusuk során egyetértettek abban fontos lenne, hogy a digitális publikálás jogi keretei a KDS segítségével a közgyűjtemények számára egyszerűsödnének. Emellett hangsúlyozták, hogy fontos lenne a NAP programnak mielőbb új lendületet adni, hogy létrejöhessen a nemzeti aggregációs portál, amely a közgyűjtemények közötti szorosabb együttműködést is segíthetné.
Maczelka Árpád, OSZK