A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár online olvasójátékai

Posted by Buzai Csaba - december 31st, 2020

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Bod_P%C3%A9ter_Megyei_K%C3%B6nyvt%C3%A1r

A Bod Péter Megyei Könyvtár (BPMK) 1974 óta Kovászna megye és Sepsiszentgyörgy municípium közkönyvtára, a hajdani székely székek egyikének, Háromszéknek a székházában, a későbbi Vármegyeháza műemlék épületében működik.

Kovászna megye és Erdély fontos kulturális intézményeként a BPMK küldetésének tartja a helyi magyar és román nyelvű közösségművelődési, helytörténeti értékeinek feltárását, és a valódi közösségi térként, reális kulturális partnerként való működést. Közkönyvtárként enciklopédikus gyűjtőköre van, emellett székelyföldi, és tágabb regionális szerepet is vállal a romániai magyar nyelvű könyvek teljeskörű gyűjtésével. Alapvetően magyar és román nyelvű állományt épít, amely 2020 végén közel 250 000 dokumentumból (60%-a magyar nyelvű) állt, beiratkozott használóinak száma közel 9000 volt, akik évente átlagosan 75 000 dokumentumot kölcsönöztek.

A könyvtár saját, évi 40-50 kulturális rendezvényének célja a szabadidő értelmes és kellemes eltöltése, a közösség érdekeltté tétele a könyvtár kulturális és szellemi kínálata, könyves és információs szolgáltatásai iránt. A BPMK fontosnak tartja a magyar és román kortárs irodalom meghatározó alkotóinak megismertetését, de számos rangos könyvkiadó és irodalmi-kulturális folyóirat szerkesztőjét és alkotóját is bemutatta olvasóinak.

Nagyon fontosak a helyismeretre építő programok, így a helytörténeti kiadványok (Nemere, Megyei Tükör, Háromszék napilapok) digitalizálása és repertorizálása kiemelt tevékenység.

Az intézmény információs szolgáltatásainak célközönsége a család, az egymáshoz kapcsolódó generációk, ezért szolgálatatásai közül kiemelendő a Könyvkelengye című program, amely a kisbaba érkezésekor nyújt támogatást a családoknak könyvcsomag és egy olvasásra nevelő útmutató segítségével. A diákvetélkedők, a tematikus könyvtári foglalkozások és a Csodalámpa vakációs olvasótáborok az olvasás megszerettetésének céljával évek óta értelmes szabadidős tevékenységet kínálnak a gyermekeknek.

Mesés olvasójáték negyedikeseknek

„A mesékben benne van annak a lehetősége, hogy mindazt, ami a világban rosszul működik, meg lehet változtatni.” Boldizsár Ildikó

A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár szeptember 30-án, a Magyar Népmese Napján indított három fordulós mesés olvasójátékot 10-11 éves gyermekeknek. A játék célja az immár jó olvasási készséggel bíró, negyedikes gyermekek önálló olvasásra ösztönzése volt.

Ebben a korban a népmesei szövegek olvasása sokrétű pozitív hatással bír az anyanyelvi kompetenciák fejlesztésében is: bővül a gyermekek szókincse, javul az olvasási technikájuk, erősödik szóbeli és írásbeli kifejezőkészségük. Ugyanakkor az esztétikai élmény megélése mellett mélyül az olvasó gyermek önismerete és szociális érzékenysége is.

Mindezek ismeretében, a tanév elején minden sepsiszentgyörgyi negyedikes osztályközösség megkapta könyvtárunktól Boldizsár Ildikó Mesék az élet csodáiról című gyönyörű mesegyűjteményét.Ebből a kötetből választották ki a szervező könyvtárosok –Nagy-Bákai Réka és Hollanda Andrea – az elolvasandó meséket, arra biztatva a pedagógusokat, hogy a napi tevékenységek soránis használják a könyvet.

Bár a szervezők szerették volna az osztálytermekben, játékos foglalkozások keretében népszerűsíteni a programot, a járványhelyzet miatt személyesen nem sikerült találkozni a gyermekekkel.Így újságban és közösségi oldalon hirdették, majd a megyei könyvtár honlapján jelentették meg a feladatlapokat és az elolvasandó meséket. A csapatok e-mailben küldték vissza a megfejtéseket.

A vetélkedőre 47, háromtagú csapat jelentkezett, így összesen 141 sepsiszentgyörgyi, negyedik osztályos gyermek vett részt a játékban, részvételüket 19 pedagógus segítette. A három írásos forduló utánra tervezett interaktív vetélkedőről szintén le kellett mondani. Így a döntőbe jutott hat csapat írásos feladatot kapott: mesét kellett írniuk, amelynek témája: megváltozott élethelyzetükben megtalálni a szépet, hasznosat, értelmeset. A távolságtartás követelménye, illetve az online oktatásból fakadó bezártságérzet enyhítésére kerestek megoldásokat, eszközöket a kitalált mesékben. Inspirációként A repülő hal története című mesét olvasták a gyermekek.

Izgalmas, problémamegoldó történeteket küldtek be a csapatok. A mesecímek is – Barátságmanók, A Lámpásfejű Makimajom és a felhőribizli, A három jóbarát, Hárman a világ tetején, A három barátnő karácsonyi kalandja – a gyermekek kreativitásáról és mesélő kedvéről árulkodnak. Ízelítőként álljon itt egy részlet a Hárman a világ tetején című meséből:

„A friss levegő, a csobogó patak, a dús növényzet, a szép kilátás, a havas hegycsúcsok nagy boldogsággal töltötte el őket, mert szabadok lehettek, önmaguk lehettek. Egész nap sétáltak, gombát szedtek, mókust lestek, forrásvizet ittak, tábortüzet raktak, megnézték a naplementét. Annyira eltöltötte őket ez a látvány és a szabadságérzet, hogy megfogadták, hogy amikor szomorúak lesznek vagy fáradtak, mindig felmennek a hegyekbe kirándulni, természetet látni.” (Okoskák csapat, Székely Mikó Kollégium)

A díjazott csapatok tagjai könyvcsomagot, kortárs gyermekirodalmi műveket kaptak jutalomként, melyet a Communitas Alapítványtól nyert támogatásból, illetve kiadói adományból állítottak össze a könyvtár munkatársai.

A beküldött megfejtések és fogalmazások azt jelzik, hogy a gyermekek érzékenyek a népmesék üzenetére, ötletesek a történetek továbbgondolásában, és a saját mese megfogalmazásában is.

Bár a digitális technika egyre erősebb térhódítása háttérbe szorítja az olvasást, és családon belül is csökken a mesére, olvasásra szánt idő, az online mesés olvasójátékkal sikerült összekapcsolni ezt a két, egymástól távolálló területet azáltal, hogy a résztvevők a világhálót használták a mesék elolvasásához, a feladatok megválaszolásához, illetve a megoldásokat is digitális eszközök segítségével küldhették vissza.

Könyvkaland – olvasásnépszerűsítő vetélkedő 5-8. osztályos diákoknak

Ketten kellünk hozzá. Mindig. Ahhoz, hogy élni kezdjen egy gondolat, egy történet, egy érzés. Én csak elkezdhetem.(Krúdy Gyula)

Immár negyedik alkalommal hívta „kalandos őszi olvasójátékra” a legviharosabb életszakaszukban lévő kamaszokat Kovászna és Brassó megyéből a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.

A magyartanárok évek óta jelzik, és az olvasási statisztikák is azt bizonyítják, hogy a 12-16 éves kamaszok egyre kevesebbet olvasnak, mert hozzászoktak az állandóan feléjük áramló többezer információhoz. Ismerős helyzet a zenét hallgató, közben a telefonján játszó és a barátaival csetelő tizenéves, aki mindezekkel egyidőben még az instára is posztol, kommentel, fotókat oszt meg, újabban pedig ránéz a classroomra is, hogy kiadták-e a matek dolgozatot. Nehéz elképzelni, hogy mindezek után képes a könyvre figyelni, ha leül olvasni a kamasz gyerek.Mégis fontos, hogy megismerjék azt az élményt, amikor egy jó könyv a fotelhez ragaszt, és olyan bámulatos élménnyel ajándékoz meg, ami felér az online világ nyújtotta szórakozással is.

Ennek a megtapasztalásához szeretné hozzásegíteni tizenéves olvasóit a Bod Péter Megyei Könyvtár programja, a Könyvkaland olvasásnépszerűsítő vetélkedő, amelyet az idén is megszerveztek és lebonyolítottak a könyvtár munkatársai: Balázs Orsolya, Hollanda Andrea, Kolumbán Melinda, Nagy Timea, Szilágyi-Nagy Imola és Varga Zsuzsa. A vetélkedő sikere mindig nagy mértékben függ a választott könyvtől: olyan műveket kell a fiatalok kezébe adni, amellyel a célközönség azonosulni tud, és amelynek elolvasása igazi élményt nyújthat az olvasójának.

Az 5-6. osztályosoknak (11-12 évesek) kalandos, akár mesei elemeket is tartalmazó könyvet kerestek, amelyben jelen vannak olyan témák is, mint az egymás elfogadásának nehézségei, a közösségben elfoglalt hely,a barátság megélése. Idén Kertész Erzsi A sárkány nyomában című regényére esett a választás, amely két idősíkon játszódik, a XVI. századi török hódoltság korában, illetve napjainkban. A két szál közös eleme egy sárkányos medál, amelynek feladata, hogy védje a rábízott közösséget.

A 7-8. osztályosok (13-15 évesek) már javában kamaszodnak, így az őket érintő problémák, mint a szülőkről való leválás, a saját hang, saját egyéniség keresése jelennek meg a választott könyvben, Anna Woltz Száz óra sötétség című regényében. Főhőse egy tizennégy éves lány, aki New Yorkba szökve barátokra talál, és felnőtt segítség nélkül, együtt vészelik át a Sandy hurrikánt, miközben önmagukról és egymásról is sokat tanulnak.

A két kategóriába összesen 103 csapat jelentkezett, vagyis 309 tizenéves olvasta el a feladott szövegrészleteket, a nagyszámú résztvevő a Könyvkaland népszerűségét bizonyítja. A vetélkedő két írásos fordulóból és egy döntőből állt. Az elolvasandó regényrészletek, illetve a feladatlapok a könyvtár honlapján jelentek meg.

A szövegértést fejlesztő próbák mellett, a résztvevők különböző kreatív feladatokban is kipróbálhatták magukat: írtak levelet, naplórészletet, érvelő szöveget, készítettek saját Függetlenségi Nyilatkozatot, akciótervet.A döntő feladatlapjainak próbái pedig úgy lettek összeállítva, hogy a diákok a saját közegükben, online felületeken mozogva és a közösségi oldalak eszközeit használva készíthessék el a pályamunkákat.

Az 5-6. osztályosok feladatlapjának ötletét Lőrincz László 25 szelfi a török korból című könyv adta. Az első feladat az volt, hogy rajzolják meg „szelfiben” Gáspárt, alias Casparus lovagot, kezében a címeres pajzzsal, készítsenek képaláírást és írjanak a jelenethez, „szelfihez” 25-30 hozzászólást. A kommentelők között szerepeljenek a kor meghatározó személyiségei: hadvezérek, tudósok, uralkodók, illetve Gáspár ismerősei is. A második feladatban Danit, a leendő régészt kellett „szelfinek” megrajzolniuk, nyakában a sárkányos medállal, képaláírással és kommentekkel bővítve.

A diákok „vették a lapot”, izgalmas problémákat vetettek fel, 16. századi lovagokat, tudósokat, uralkodókat idéztek meg, ugyanakkor a hozzászólások alapján egy-egy történelmi eseményt is bemutattak. Egymás kommentjeire reagálva humoros hozzászólásokat olvashattunk, rengeteg emoticont, emojit, rövidítést használtak, betekintést nyújtva az online térben való jártasságukba is.

A 7-8. osztályosok feladata az volt, hogy készítsenek blogot, vagy hozzanak létre blogszerű tartalmakat. Az utóbbi esetben szövegszerkesztő programban vagy papíron is dolgozhattak. Különböző műfajú tartalmakat kértek: blogbejegyzést, amelyben a főszereplő fiú visszaemlékszik a sötétben együtt töltött órákra; interjút az iskolaújság nevében;idézetekkel, zeneszámokkal, versekkel vagy képekkel gazdagított blogot; önálló, kreatív tartalommal tovább bővített felületet.

Legtöbben igazi blogot készítettek, de volt olyan csapat is, aki szövegszerkesztő programban dolgozott. Változatos, kreatív munkákat küldtek be: készítettek rövidfilmet, puzzlet, rádiós tudósítást, írtak verset, könyvajánlót, jellemzést, naplórészletet.Nagyon fontos, hogy a fiatalok csapatban dolgoztak, és közben olyan kreatív, illetve önreflexióra késztető tevékenységeket végeztek, amelyek közelebb vitték őket a könyvek világához.

A Könyvkaland olvasásnépszerűsítő vetélkedő célja az intenzív, élő kapcsolat megteremtése és fenntartása a könyvtár és a diákok között. Ugyanakkor fontos, hogy a résztvevők felismerjék az olvasásban rejlő lehetőségeket, ami a tudás és a jobb iskolai teljesítmény mellett, esély az empátia fejlesztésére, az önbizalomnövelésére, és önmagunk megismerésére is.

A nyertes csapatok blogjai:

Hollanda Andrea, Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy

Posted in 6. szám, Szakmai barangolások itthon és a nagyvilágban, VIII. évfolyam (2020)

Comments are closed.

Blog Home