Kovács Máté és Nyíregyháza

Kovács Máté

Az MKE Sz-Sz-B megyei Területi szervezete 2020. szeptember 28-án tartotta meg a járvány miatt áprilisról elhalasztott Könyvtárosok Világnapjára emlékező rendezvényét. Ez alkalomból nemcsak kitüntetések átadására került sor, hanem nívós szakmai program is színesítette az eseményt. Idén Kovács Mátéra emlékeztek az egybegyűlt könyvtárosok. A Kovács Máté Alapítvány által készíttetett film megtekintése előtt Bényei Miklós forgatókönyvíró, a 2005-ben az OPKM gondozásában megjelent Kovács Máté kötet szerzője tartott bevezetőt.

Bényei Miklós

Kovács Máté nevét az idősebb könyvtáros nemzedék nagy tisztelettel emlegeti, de a fiatalabb generáció már nem igen ismeri munkásságát. Legfeljebb írásaival, köztük a „A könyv és könyvtár a magyar társadalom életében” című kétkötetes könyvtártörténettel találkozhatnak. Kovács Máténak ráadásul helyi kötődése is van, így még inkább aktuális volt a rá emlékező film levetítése Nyíregyházán.

Kovács Máté egy ötgyermekes református parasztcsaládba született Hajdúszoboszlón, 1906. november 11-én. Kisgyermekként félárván maradt, mert édesapja elesett az első világháborúban. Ettől kezdve nagyapja egyengette sorsát és az ő hatására köteleződött el az olvasás, a tanulás, a tudomány művelése mellett. Alsóbb iskoláit szülővárosában végezte, majd 1921-ben Debrecenbe került, ahol 1925-től a Tisza István Tudományegyetem magyar-francia szakára járt.

Friss diplomájával 1931. szeptember 1-től került Nyíregyházára az ágostai hitvallású evangélikus Kossuth Lajos Reálgimnáziumba. A még 1928-ban a dr. Vietórisz József c. főigazgató nyugalomba vonulásával megüresedett klasszika-filológiai tanszéket az iskola kormányzótanácsa magyar-francia tanszékké szervezte át és arra választotta meg helyettes tanárnak a frissen végzett ifjút. Az 1934-es tanév végéig tanított magyart és franciát az iskolában és rendkívüli tantárgyként francia társalgási gyakorlatokat tartott kezdőknek és haladóknak kollégájával, dr. Gacsályi Sándorral. A beszédgyakorlatok célja a társalgás gyakorlása volt, így a témák között a mindennapi élet dolgairól csevegtek, adomákat, meséket, elbeszéléseket olvastak.

A kezdő fiatal tanár 1931/32-ben dr. Belohorszky Ferenccel ellátta a gimnázium Rothermere Diákotthonának felügyelő tanári tisztét is, az 1932/33-as tanévtől pedig két éven át osztályfőnök volt. Pedagógusi tevékenysége kiterjedt a szülők felvilágosítására is. Az 1933. május 3-i szülői értekezleten „Hogyan tanuljunk” címmel gyakorlati tanácsokat adott arról, mi módon szoktassák rá a szülők gyermekeiket a helyes tanulásra.

1932 őszétől két tanéven át ő látta el az ifjúsági könyvtár őrének feladatkörét is. E két év alatt átszervezte és rendbe rakatta a könyvtárat, közel 300 kötetet beköttetett. Új számjelzetekkel látták el az állományt és elkezdték újraírni a könyvtár törzskönyvét és cédulakatalógusát. A könyvtárhelyiség falára pedig kifüggeszthető bekeretezett katalógusokat készíttetett, hogy az állományról minél több tanuló informálódhasson. Az állomány nagysága 2500 kötet körül volt. A szombat délutáni könyvtári órák alkalmával nagy volt a kölcsönzési forgalom, hiszen a diákok fejenként évente átlagosan 10-12 kötetet vettek ki az ifjúsági könyvtárból. (Kossuth Gimnázium évkönyve, 1932/33. 70. o. és 1933/34. 75. o)

Aktív részese volt az iskola tanórákon kívüli eseményeinek és a város kulturális életének is. 1931/32-ben a nyíregyházi egyetemi és főiskolai hallgatók Szabolcs vezér bajtársi törzsének törzsfője lett. E minőségében egy dísz- és egy kultúrtáborozást szervezett, megnyitó beszédeket mondott. Előadást tartott az iskola liceális előadássorozatában „Az írói egyéniség és a modern szépirodalom” címmel.

1933/34-ben a gimnázium Bessenyei György nevét viselő önképzőkörének társelnöke volt kollégája, Valent Mihály mellett. Ugyanebben az évben a nyíregyházi Rotary Club és a debreceni Nyári Egyetemi tanfolyam titkára lett.

Több ízben előadója volt a Szabolcs vármegyei Bessenyei Kör estjeinek. (Ez a vármegyei kör nem azonos a gimnázium önképző körével!) A 1932. december 2-i Arany-emlékünnepségen felolvasta „Arany János lelki fejlődése” című tanulmányát, a szabadliceális szakosztályban. 1933. február 11-én „A francia gótika remekei” címmel tartott vetítettképes előadást. A márciusi 15-i városi ünnepségnek ő volt a szónoka. 1934-től tagja volt a Szabolcs vármegyei Bessenyei Kör hivatalos lapja, a Szabolcsi Szemle (1934-1944) szerkesztőségének. Bár 1935 elején távozott városunkból, 1936-ban is a szerkesztők között olvasható a neve.

1934. május 23-án Kovács Mátét a nyíregyházi városi felső kereskedelmi iskola francia tanszékére választották meg helyettes tanárnak. Tanári karunk egyik buzgó, ifjú tagja, Kovács Máté, megvált iskolánktól, miután Nyíregyháza város felsőkereskedelmi iskolájánál kapott alkalmaztatást, majd utóbb a debreceni áll. reáliskolához kineveztetést. Távozását őszintén sajnáljuk. – írta az iskola értesítője. (Kossuth Gimnázium évkönyve, 1934/35. 37. o.) Utóda dr. Sziklay László okleveles magyar-francia szakos tanárt lett. Kovács Máté a felsőkereskedelmiben franciát, németet, magyart, történelmet és kereskedelmi ismereteket tanított egy jó félévig. 1935. január 30-tól a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium a debreceni állami Fazekas Mihály reáliskolába helyezte át óraadó helyettes tanárként, mely iskola éppen e tanévtől alakult át reálgimnáziummá.

A háború után az államigazgatásba került, volt a Vallás és Közoktatási Minisztérium államtitkára is. 1949 áprilisától a debreceni egyetem könyvtárát igazgatta. Az ő vezetése alatt indult el a válságos helyzetben lévő könyvtár a fejlődés útján és vált korszerű intézménnyé. 1956-tól az ELTE könyvtár tanszékének vezetője volt, melyből Kőhalmi Béla társprofesszorral együtt korszerű ismereteket oktató tanszéket hoztak létre.

Gyökereit soha nem tagadta meg, professzorként is figyelemmel kísérte, segítette a paraszti származású tehetségeket, művelődés- és könyvtárpolitikusként pedig lehetőségeihez mérten támogatta a népnevelés, a népművelés és a népkönyvtárak fejlesztését. Visszajárt élete előző állomásaira előadásokat tartani. Így Nyíregyházán is a Kossuth Lajos Gimnázium jubileumi előadássorozatában találkozhattak vele, aki a debreceni könyvtár igazgatójaként „Milyen legyen és hogyan készül a 24 kötetes Magyar Enciklopédia” címmel tartott előadást. (Néplap 1956. 13. évf. 46. sz. február 23.) Halála egy nagy könyvtáros esemény, az IFLA 1972-es budapesti kongresszusának 2. napján következett be. Mindössze 66 évet élt.

dr. Kührner Éva
az MKE Sz-Sz-B megyei Területi szervezet elnöke