Szakkönyvtári Seregszemle ötödször – 2020. március 10.

A KSH Könyvtárának és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Társadalomtudományi Szekciójának szervezésében idén is megvalósult a szakkönyvtárak helyzetével foglalkozó könyvtárszakmai konferencia. Kálmán Rita, a KSH Könyvtár általános főigazgató-helyettese (összefoglalónk írása idején már megbízott főigazgatója), köszöntötte az idén is szép számú résztvevőt. Idén is készült felvétel a konferenciáról, ami a prezentációval együtt megnézhető a könyvtár honlapján.

A Seregszemle első előadásában Lencsés Ákos, az EISZ osztályvezetője (MTA KIK) az idén bekövetkező változásokat ismertette. Az EISZ 2020-ban mintegy 70 adatbázist biztosít 251 intézmény számára. A szolgáltatásokat igénybe vevő partnerek között a felsőoktatási intézmények adják az önrész összegének 83%-át. A partnerintézmények egyharmada közművelődési könyvtár, amelyek jelentős része önrész nélküli szolgáltatást vesz igénybe. Az Elsevierrel megállapodtak, így három évre újra biztosított az együttműködés. Az ADT-t eddig külön költség nélkül kapták az intézmények, sajnos idén csak jelentős összegért lehetne használni. Az EISZ a korábbi években sűrűbben megrendezett információs napokból idén kevesebbet tervez, a hangsúlyt az online képzésekre szeretnék áthelyezni.

Másodikként Péterfi Rita, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (OPKM) főigazgatója mutatta be az intézményüket érintő változásokat. Többszöri fenntartóváltás után ez évtől az Oktatási Hivatalhoz tartoznak. Az intézményváltásnál alkalmazkodni kell az új körülményekhez és észrevenni az új lehetőségeket. Együttműködnek a szakmai szervezetekkel, partner könyvtárakkal, a Fővárosi Levéltárral és a Magyar Olvasástársasággal. Úgy érzik, hogy a tömegeket kiszolgáló könyvtárakkal szemben intézményük nagyobb figyelmet tud fordítani az egyes kutatókra. Akciót indítottak, mellyel hiányaik pótlására a lakosságtól kérnek régi iskolai évkönyveket, értesítőket. Szolgáltatásaik fejlesztésével, kibővítésével is foglalkoznak, elindították környékükön az irodaházakban dolgozók könyvári ellátását, szorosabb kapcsolat kiépítésére törekszenek valahai anyacégükkel, az EMMI-vel. 2020 januárjától hosszabb napi és szombati nyitva tartásra kötelezettek, terveik között szerepel a nyári folyamatos nyitva tartás is. Webinárium foglalkozásokat tartanak iskolai könyvtárosoknak. Múzeumi gyűjteményük megújítására törekszenek, új tereket, új kiállításokat terveznek.

A Seregszemle első részében a múzeumi szakkönyvtárak mutatkoztak be. Elsőként Bánki Zsolt, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főosztályvezetője könyvtáruk új, illetve jelenleg is fejlesztés alatt álló elektronikus szolgáltatásait mutatta be. A PIM Könyvtára a magyar irodalom és irodalomtörténet szakkönyvtára. Jelenleg hármas funkciót tölt be: támogatja a tudományos kutatást, az oktatást, valamint a múzeumi kiállításokat. Gyűjtőkörük: a mindenkori magyar szépirodalom első kiadásai (hazai és külföldi kiadások egyaránt), a kurrens irodalmi kánon könyveinek első kiadásai, az írói könyvtárak, hagyatékok tárgyai és az emigrációs irodalom. A könyvgyűjtemény mellett jelentős az időszaki és a kisnyomtatvány-gyűjteményük is. A PIM névterének építése az 1980-as években kezdődött, közel 600 ezer rekordot tartalmaz. Személynévterét – Magyarországon elsőként – hozzáférhetővé is tette. A különböző katalógusok adategységeit önálló entitásnak tekintve közöttük hálózatokat építenek ki. A szemantikus vizualizáció a könyvtári állomány felhasználhatóságát nagymértékben növelte.

Egy betegség miatt elmaradt előadás helyett Fehér Miklós igazgató és Tóth Máté osztályvezető az idén 20 éves Könyvtári Intézet munkáját mutatta be. Fehér Miklós arról beszélt, 2020-ban a szakma számára is fontos és hasznos dolgokkal jelennek meg, pl. a Könyvtári Figyelő 2. száma róluk szól majd, az idei pesti vándorgyűlésen külön szekcióban lesz szó a képzési, kutatási tevékenységükről, a szakkönyvtár szolgáltatásainak ismertetéséről. Terveznek egy konferenciát is az idén. Az évhez tartozik a „20 év, 20 projekt” ötletük is. A könyvtárak és a társadalom kapcsolatának új kínálata a Konyvtarak.hu portál elindítása, erről Tóth Máté beszélt a továbbiakban. A portál keretet biztosít arra, hogy a könyvtárak megmutathassák szolgáltatásaikat. Ezután ismertette az adatbázis részeit.

A múzeumi könyvtárak sorában a miskolci Hermann Ottó Múzeum könyvtárának vezetője, Zahuczky László osztályvezető következett. A könyvtár 2008 óta nyilvános, de elsődleges feladata továbbra is a múzeum dolgozóinak kiszolgálása. Állományában 256 ezer könyv és folyóirat található. A fő témakörök: régészet, néprajz, helytörténet, muzeológia, valamint kiemelten Herman Ottó élete és munkássága. A gyarapodás forrásai elsősorban az ajándékozás és a vételezés, valamint a Könyvtári Intézet fölöspéldány-jegyzékei és az OSZK Mikes-listái. Új szolgáltatásként elindították az olvasók könyvtárhasználati képzését. A közelmúltban Digitális Jólét Program ponttá váltak, ezzel gyarapodott informatikai eszközparkjuk és ingyenes WIFI hozzáférést tudnak biztosítani. A rövid távú terveik között az EISZ-hez való csatlakozás is szerepel.

A második részben az egyházakhoz tartozó szakkönyvtárak működésébe tekinthettünk be. Elsőként Tamási Balázs, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (ORZSE) könyvtárának igazgatója mutatta be a megújuló szolgáltatásaikat. Intézménye az egyetem és a MAZSIHISZ közös fenntartásában működik, a legnagyobb magyar hebraisztikai, judaisztikai, teológia gyűjtemény, felsőoktatási és nyilvános szakkönyvtár, emellett a magyarországi zsidó közösség könyvtára. 120 ezer kötetes állománya mintegy 40 ezer héber nyelvű művet tartalmaz. 2016-tól a könyvtár az EISZ tagja, a saját digitalizált tartalmaikat szabad hozzáféréssel biztosítják. Ugyanebben az évben az OSZK és az MTA Könyvtára segítségével a teljes állományukat rekatalogizálták. 2018-tól új honlapjuk van. Az ALEPH integrált rendszert is ekkortól lehet online elérni, az Izraeli Nemzeti Könyvtár tárgyszókészletét használják. 2019-re leírták a többségében héber nyelvű szakfolyóiratokat, közel 2600 címet. A magyar zsidó tudományos és helytörténeti művek jelentős részét digitalizálták, mintegy 400 kötetük érhető el szabadon az Europeana adatbázisban. Tervezik az RFID bevezetését, a terek bővítését, muzeális könyvbemutató tér kialakítását.

Az egyházi könyvtárak sorában másodikként Bálint Ágnes, a Tiszántúli Református Egyházkerületi Nagykönyvtár és Teológiai Szakkönyvtár általános igazgatóhelyettese következett. A nyilvános teológiai szakkönyvtár feladata a teológia, a vallástudományok, valamint egyetemes művelődéstörténeti dokumentumok gyűjtése és feltárása. A könyvtárat jelenleg látogató kutatók számaránya 8%, a diákoké 54%, a városi polgároké pedig 36%. Az állomány kb. félmillió dokumentum. Tudományos műhelyként, kutatóhelyként is működnek. Együttműködnek a Hittudományi Egyetemmel és a Debreceni Egyetemmel. A könyvtár különböző választható speciális kollégiumok meghirdetésében vesz részt, könyvtárismereti órákat és kutatás-módszertani oktatást tart, bibliográfiai szoftverhasználatot, adatbázis-használatot, információkeresési technikákat oktat. Kiadói tevékenységük mellett kiállítóhelyként is funkcionálnak. Az előadó a szolgáltatások közül a felhasználóképzést („E-segéd” elektronikus tananyag), a könyvtárpedagógiát (tananyagok kidolgozása, tanulás módszertani előadások tartása), valamint az olvasótoborzást mutatta be.

A Ráday Könyvtár gyűjteményigazgatója, Berecz Ágnes a 2019. január 23-án tűzkárt szenvedett gyűjtemény helyreállítási munkálatairól számolt be. A pótolhatatlan állományú levéltárat Budapest Főváros Levéltára (BFL) fogadta be. Több hónapnyi tisztítás, rendezés után 2019 őszén újraindult a kutatószolgálat a BFL-ben. A könyvtárat az MTA Könyvtára fogadta be, az állomány nagy része a törökbálinti depóba került. Az alapszolgáltatások az MTA Könyvtárban biztosítottak, a szaktájékoztatás e-mailen keresztül működik. Előreláthatóan 2-3 évig zárva lesznek. Valószínűleg csak könyvtár költözik vissza a Ráday utcába, de a belső tereket jelentősen átalakítják. Ez idő alatt olyan munkákat is elvégeznek, amire eddig nem jutott idő. A rendezés része a selejtezés is, például radikálisan csökkentik a folyóirat állományukat, a jövőben csak az egyházi vonatkozásúakat őrzik meg. Ezen időszak alatt folyamatos és teljes állományrevíziót terveznek, és újranyitásig a katalógus retrospektív kiegészítését is végrehajtják. Céljuk digitalizált anyagaik rendszerezése és szolgáltatásának megvalósítása is.

A konferencia harmadik részében két levéltári könyvtár mutatkozott be. Ekler Péter, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának Levéltártudományi Szakkönyvtára megbízott igazgatója a könyvtár múltjáról és a jelenlegi tevékenységéről beszélt. 1924-25-ben költözött a könyvtár a mai levéltári épületbe, ekkor lehetőség nyílt a korábban egymástól elkülönített állományrészek egységesítésére. Ezzel párhuzamosan rekatalogizálták is az állományt. 1951-től főállású könyvtárosok is dolgoznak a könyvtárban. 13 ezer muzeális kötettel rendelkeznek, 2013-ban megkezdték ezen kötetek állapot felmérését, restaurálását, feldolgozását. A 2001-től beérkezett dokumentumok már csak az elektronikus katalógusban kereshetők. 2015-ben a Magyar Nemzeti Levéltár – tagintézményeivel – a megyei levéltárakkal közös könyvtári adatbázist hozott létre. Egyszerre három katalógus is épült: szerzői, földrajzi és kézikönyvtári, mindhárom betűrendbe sorolt, a földrajzi azonban a Magyarország rendszón belül az ETO szakrendszer szerint tagolódik.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának könyvtárát Jobst Ágnes könyvtárvezető mutatta be. A könyvtárat 2000-ben hozták létre. A gyűjtemény magját a Belügyminisztérium két világháború között gyarapított ún. archív gyűjteménye képezi, ez név- és címtárakból, lexikonokból áll, a kurrens állománnyal a levéltárosok iratfeldolgozó munkáját segítik, és levéltári szakkönyvtári feladatokat is el tudnak látni az 1945 utáni kutatások terén. A levéltári szakkönyvtár 12 ezer kötet könyvvel, valamint folyóirat és DVD állománnyal rendelkezik. Korlátozottan nyilvános, tehát kutatók és előzetes engedéllyel rendelkezők számára hozzáférhető. A könyvtár részt vesz a könyvtárközi kölcsönzésben. Állambiztonsági bibliográfiát építenek. 2017-ben aktív titkosszolgálati levéltárrá léptek elő, vagyis a rendszerváltozást követő iratokat is gyűjtik, tehát titkosszolgálati szakkönyvtárrá kell válniuk.

Villám Judit, OGYK, az MKE Társadalomtudományi Szekció elnöke