Utolsó csoportos látogatóként a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Agrártörténeti Szakkönyvtárában
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Helyismereti Könyvtárosok Szervezete hagyományos évzáró összejövetelét 2019. november 28-án tartotta Budapesten. A szervezet meghívólevele a gyülekező színhelyeként a Szépművészeti Múzeum lépcsőjére invitálta tagjait, hogy egy városligeti szobornéző séta után meglátogassuk a Mezőgazdasági Múzeumban található Agrártörténeti Szakkönyvtárat.
A helyi szervezők, Sándor Tibor és Vajda Henrik jól választották meg a találkozó helyszínét. Ezzel remek reklámot teremtettek a gyülekezők számára is a múzeumban nagy érdeklődés mellett zajló kiállításoknak. Páran közülünk, élve az alkalommal, a délutáni program kiegészítésére jegyet váltottunk a kiállításokra. Örömmel tapasztaltuk, hogy az ez évre érvényes MKE igazolványunkkal ingyen jutottunk belépőjegyhez.
A szobornéző sétát nagy felkészültséggel Vajda Henrik vezette. Érdekes részletekre hívta fel figyelmünket. Többen önkritikus őszinteséggel ismertük el magunkban, hogy azt hittük, már mindent tudunk a Hősök Teréről. Meglepetés volt számunkra, hogy a Városliget egyik zugában George Washington szobrára hívta fel a figyelmünket szíves kalauzunk. A múzeum felé haladva fedeztük fel a Műcsarnok mögött, a parkoló közelében, a veronai buszbaleset áldozatainak fényképes emlékkövét. Ugyanis innen indult az autóbusz, jobbadán a Szinnyei Merse Pál Gimnázium tanulóival 2017 januárjában.
A Mezőgazdasági Múzeumhoz közeledve örömmel láttam meg Tessedik Sámuel és Pethe Ferenc mellszobra mellett a Vastag László alkotta Nagyváthy Jánosét (1755-1819). Ő volt, aki Festetics Györgynek tanácsolta a keszthelyi Georgikon felállítását és azt is, hogy a Somogy megyei Csurgón gimnáziumot létesítsen. Róla tudjuk, hogy mintagazdaságot hozott létre Csurgón. Itt írta meg A magyar fewdes és zászlós úr című munkáját, melyet a cenzor akkor nem engedett kiadni. A kéziratot a kaposvári Takáts Gyula Könyvtár őrzi. 2009-ben a Csurgói Baksai Sándor Alapítvánnyal közösen könyv alakban meg is jelentették.
A Múzeumhoz érve Darányi Ignác szobrával találkoztunk. Az újraöntött szobrot Győrfi Sándor szobrászművész készítette. Ugyanis az első szobrot Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotta, de az a világháborúban megsérült.
A szervezők jóvoltából időben megérkeztünk, de technikai ok miatt egyelőre nem mehettünk a könyvtárba, ezért a meghívóban meghirdetett toronylátogatással folytatódott a programunk. A segesvári óratornyot megidéző Apostolok tornyában, 150 lépcsőfok megmászása után, figyelemmel hallgattuk idegenvezetőnk angol és magyar nyelvű ismertetését. Megtudtuk, hogy Alpár Ignác, az épületegyüttes tervezője a millenniumi Magyarország történetét huszonegy jellegzetes épületének másával kívánta kifejezni. A csoport nem magyar nyelvű tagjai magukban elgondolkodhattak azon, hogy akkor miért Romániából származik a segesvári óratorony, vagy a brassói Katalin kapu-torony mása, és a szlovákiai Bártfa városházának erkélye? Időutazásunk élményét, a ködös idő ellenére is, gazdagította a panoráma látványa.
A fél órás „toronytúra” után beléphettünk a szakkönyvtárba. Papócsi Ildikó könyvtáros fogadott bennünket. A könyvtár történetével kezdődött az előadása. Elmondta, hogy Darányi Ignác, aki tizenkét éven át irányította a Földművelődésügyi Minisztériumot, szemelte ki a várat a mezőgazdasági múzeum céljára. Eredetileg az épületegyüttesben található Jáki Kápolnát tervezték az intézmény könyvtárának, de a kedvezőtlen megvilágítás miatt a Kínzó, vagy másik nevén a Kapu torony adott 25 éven keresztül helyet a szakkönyvtárnak. 1985-ben Urbán László tervei alapján építették ki és rendezték be a mai helyén álló gyűjteményt.
A könyvtár olvasótermében elhelyezett fényképalbum tanúsága szerint 1985-ben költözött a jelenlegi helyére a könyvtár. Február 15-én volt az ünnepélyes megnyitója. Régi fényképek elevenítik fel a korabeli hangulatot. A könyvtárügy jeleseit láthattuk a fotókon. Vendégkönyv őrzi véleményüket a könyvtárról.
„Nagy érdeklődéssel és elcsodálkozva jártam végig a Mezőgazdasági Múzeum Könyvtárának gazdag termeit. Szeretettel hívom meg az Esztergomi Keresztény Múzeum és könyvtár megtekintésére a k. Vendéglátókat! Dr. Lékai László bíboros-prímás, esztergomi érsek”
Ezek szerint akkoriban nagy tekintélye volt a könyvtáraknak, úgyhogy a „párbeszéd” eszköze is lehetett két ilyen intézmény között. Azt is megtudtuk, hogy közben szervezetileg a könyvtár a (budapesti) Attila úti, Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár intézményébe integrálódott. Mostanra jött el az idő a gyakorlati integrációra. Elérzékenyülve mondta a kolleganő, hogy december elején költözniük kell 33 év után, az Attila utcába. A keserédes hangulatot Mennyeiné Várszegi Judit elnökünk oldotta azzal, hogy a vendéglátónknak szánt ajándékcsomag kíséretében, az utolsó látogató csoport nevében megköszönte a kolléganőnek a könyvtár bemutatását és további munkasikereket kívánt neki az új munkahelyén.
Mi pedig az MKE Fejér Megyei Szervezetének 2018. április 9-én jegyzett beírásával búcsúzunk: „Nagyon szépen köszönjük a szíves fogadtatást, örülünk, hogy megismertük a könyvtár kalandos történetét”.
Fotók: Mándli Gyula
Varga Róbert, MKE Helyismereti Könyvtárosok Szervezete