Muzeális könyvtárak – szakmai nap Nyíregyházán

Posted by Buzai Csaba - december 19th, 2019

A MKE Szabolcs-Szatmár Bereg megyei Területi szervezete által szervezett és rendezett programok célja a magas szintű szakmaiság és a lehetőségeinken belüli színes tematika. Próbálunk időszerűek, az aktualitásokhoz kapcsolódóak lenni, vannak azonban időtálló témáink is.

E napon a kiemelten védendő, különlegesen értékes könyvekről, muzeális könyvritkaságokat tartalmazó különgyűjteményekről hallhattak az egyesület tagjai három előadást a nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban. Az előadások kivonatai olvashatóak az alábbiakban.

Az első előadó Dr. Kührner Éva, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola (továbbiakban: SZAGKHF) könyvtárának igazgatója volt. Előadásának címe: Újragondolt muzeális gyűjtemény a SZAGKHF könyvtárában

Az, hogy mi számít muzeális gyűjteménynek, formai és/vagy tartalmi szempontok és a dokumentumok értéke alapján lehet és kell meghatározni. Kialakulásuknak két módja van:

  1. 1. Történelmi – műemlékkönyvtárak
    Jellemzőjük, hogy eredeti helyükön, korabeli bútorokon, tárolóeszközökön helyezik el a könyvállományt, műemlék épületekben. Ilyenek: Pannonhalma, Sárospatak, Zirc műemlékkönyvtárai, vagy Nyíregyháza esetében az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium gyűjteménye.
  2. 2. Újabban létrehozott muzeális gyűjtemények
    Ebben az esetben a veszélyeztetett dokumentumok nem az eredeti helyükön találhatóak, hanem modern(ebb) raktárakban, könyvtárakban. Erre példa a SZAGKHF.

A SZAGKHF könyvtárát 1950-ben alapította Dudás Miklós püspök. Az állomány ó- és újszövetségi témájú anyagokból, szentek életével foglalkozó könyvekből, magyar-latin/görög szótárakból, bölcseleti könyvekből, lelki olvasmányokból állt.

1981-87 között szervezett könyvmentés zajlott, melynek része volt a tudományos feldolgozás és publikálás is. Az anyag ennek eredményeként országos nyilvántartásba került és arról nyomtatott bibliográfia is készült Ojtozi Eszter (OSZK) révén. 2014-ben az OSZK segítségével Golub Xénia katalógusrevíziót végzett.

2014-ig leginkább a cirillika (egyházi cirill betűs könyvek) gyűjtemény állt a figyelem középpontjában, pedig az egész állomány ettől jóval nagyobb. 2018-19-ben 500 régi könyvet emeltek át a normál állományból a muzeális különgyűjteménybe, ahol így 2000-nél több könyv található.

  1. 1. A SZAGKHF könyvtára muzeális gyűjteményének részei:
  2. 2. egyházi szláv cirill állományegység,
  3. 3. nem szláv gyűjtemény,
  4. 4. régi folyóirat gyűjtemény (Görögkatolikus Szemle, Keleti Egyház, Görögkatolikus Élet, Máriapócsi virágoskert stb.), AV gyűjtemény (Keresztes Szilárd püspök ajándéka).

A SZAGKHF könyvtára az egyetlen magyarországi, a bizánci rítusú katolikusság szellemi termékeit gyűjtő könyvtár. Része a nyíregyházi értéktárnak is. Küldetése, hogy gyűjti a görögkatolicizmushoz köthető, történeti értékű bármilyen dokumentumot.

A következő időszak egyik nagy feladata az állományvédelem és könyvrestaurálás. Számszerűen felmérték, hogy a 2000-ből 931 kötet igényel beavatkozást és restaurálási tervet készítettek. Mivel ennyi mű rendbehozatala idő- és pénzigényes, az egyedi darabok fognak prioritást élvezni a restaurálások során. Szép vállalás, érdemes feladat!

Az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium muzeális gyűjteménye – Pintérné Kosina Judit könyvtáros tanár előadása

A gyűjtemény, amely a gimnázium patinás dísztermében található, a város tulajdona, kezelője viszont az evangélikus egyház által fenntartott gimnázium. Ami az anyagi hozzájárulást illeti, sajnos, csak utóbbi járul hozzá a könyvtár fenntartásához.

A fizikailag elkülönülő gyűjtemény a múltban a kurrens állománnyal egy leltárkönyvben szerepelt. A cél, hogy a jogszabályoknak megfelelően külön nyilvántartás készüljön a különgyűjtemény állományáról, mely a SZIRÉN integrált könyvtári rendszer segítségével valósul meg.

A különgyűjtemény tízezer művelődéstörténeti, tudománytörténeti, helytörténeti, iskolatörténeti dokumentumot tartalmaz, az 1500-as évektől kezdődően. Korabeli Luther-bibliával rendelkeznek, kódex díszítésű régi albumokkal, iskolatörténeti különlegességekkel.

Könyvtáros kolléganőnk két fontos, humán tényezőt említett a könyvtárral kapcsolatosan:

  1. 1. szakmai kapcsolatukat a SZAGKHF könyvtárával,
  2. 2. kollégájának segítségét saját könyvtárukon belül. Említette, hogy lélektanilag is mennyire fontos, hogy megvitathatják a könyvtár szakmai problémáit napi szinten egymás között: nincs egyedül a döntések esetén.

Nehézséget okoz, hogy a napi rutin iskolai-könyvtári feladatok mellett kell foglalkozni a muzeális anyaggal. A teremben, ahol a különgyűjtemény található – lévén rendezvényterem is – folyamatosan programok vannak. Emellett a számtalan idegen nyelven írott anyag feldolgozása sem könnyű. Kívánunk kitartást és jó szakmai ötleteket ehhez a nagyszerű munkához!

Muzeális gyűjtemények komplex védelme – Kovács Péter papír-, könyvrestaurátor, fotókonzervátor szakember (BOTEH, Esztergom) előadása

Az állományvédelem kétlépcsős tevékenység. A megelőző szakasz a könyvtárosok, munkatársak feladata, a tárolás, rendelkezésre bocsátás kedvező feltételeinek megteremtésével. Azonban, ha már valami hiba csúszott a megelőző állapotok egyikébe, a helyreállítás a restaurátor feladata.

A restaurátornak ismernie kell a dokumentumok tartalmi és anyagszerkezeti jellemzőit, melyek közül az utóbbiakra tért ki az előadónk.

A dokumentumot alkotó anyagok:

  1. 1. Papír: könyvek, dokumentumok jellemző anyaga.
  2. 2. Bőr, pergamen: cserzetlen állati bőr; lehetséges tekercs, könyvlap formátumban is.
  3. 3. Viasz
  4. 4. Író- és festékanyagok: fakulhatnak, szétfolyhatnak, színt váltanak.
  5. 5. Textil, fa, fém, műanyagok: mindezen anyagtípusok is alkotórészei lehetnek a könyv egyes részeinek.

A dokumentumokat károsító tényezők:

  1. 1. Bélyegzők a lapokon
  2. 2. Por: megköti a nedvességet, táptalaj a rovarok, mikroorganizmusok számára; éles szemcséi koptatják a lapokat.
  3. 3. Rozsdafolt: pl. gémkapocs nyoma.
  4. 4. Ólomfesték használata: feketedik a lap.
  5. 5. Fémek: rozsda, vasoxid.
  6. 6. Cellux: elszínezi, meggyengíti a papírt.
  7. 7. Rossz tárolási mód: túl kicsi polcon megrogyik, betörik a dokumentum; ablak alatti polcra befolyik az eső, túl meleg-hideg stb.
  8. 8. Biológiai kártevők: mikroorganizmusok (toxin, penész), rovarok (károsít), rágcsálók (megsemmisít).
  9. 9. Nedvesség, víz: hullámosodás.
  10. 10. Fény: papír sárgulása, fakulás.
  11. 11. Tűz: víz helyett (károsítja az állományt) por- vagy gáz töltetű oltókészülékek használata ajánlott a könyvtárakban. A tűzvédelem kiemelt feladat.

A különösen értékes dokumentumokat ajánlatos egyedi, savmentes papír anyagú tárolóeszközben, könyv formájú dobozban őrizni. A műanyag alapanyagú tároló használata viszont rossz, mert statikus: vonzza a port.

Kovács Péter gondolataival zárom a szakmai nap ismertetését:

„Muzeális dokumentumaink mindennapi védelme, gondos kezelése és tárolása meghosszabbítja az életüket, hogy unokáink is láthassák, kutathassák azokat.”

Sz. Rendes Marianna könyvtáros, Nyíregyházi Egyetem Központi Könyvtár

Comments are closed.

Blog Home