(Könyvtáros) generációk egymás közt

Posted by Buzai Csaba - december 19th, 2019

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Vas Megyei Szervezetének idén megújult vezetősége a helyi egyesületi élet színesítésén igyekezve szervezte meg 2019. november 19-én a Nyílt szakmai nap címmel futó, s így a találkozás célját is egyértelműen meghatározó, remélhetően sorozattá bővülő rendezvényét. A körmendi Faludi Ferenc Könyvtárban a résztvevőket elnökként és házigazdaként is köszöntő Mecsériné Doktor Rozália beszélt a program céljáról, kereteiről, hangsúlyozva azt, hogy nem a több évtizedes múltra visszatekintő megyei szakmai napokkal próbál az vetekedni, hanem az évenkénti nagy találkozások közötti kapcsolattartást és egymás megismerését szeretné támogatni. A tervek szerint – ahogy az első alkalommal, úgy a továbbiakban is – egy vendégelőadó mellett a megyében dolgozó könyvtárosok bemutatkozását szorgalmaznák, valamely aktualitás, például (szakmai) utazás, továbbképzés, bevezetett innováció mentén. A meghívóra nem véletlenül került fel a „nyílt” jelző sem, hiszen cél az is, hogy az egyesületben tagságot (még) nem vállaló kollégák is csatlakozhassanak.

Online tér vs. offline leves

A köszöntőt követően a délután vendégelőadója, Steigervald Krisztián generációkutató mutatkozott be a közönségnek. Igaz, hamar kiderült, hogy többek számára nem ismeretlen, sokan nem először hallják őt előadni, sőt neve hívószóként is remekül bevált e sorozatindító rendezvény esetén. Humoros, ugyanakkor lényegre törő és kíméletlenül őszinte előadásmódja két órán át is lankadatlan érdeklődést eredményezett a hallgatóság részéről. A lassan már elcsépeltnek érezhető, a generációk közötti különbség és az együttélés nehézségeit taglaló téma perceken belül izgalmas és új megvilágítások lehetőségét ígérő gondolatmenetté nőtt. Az előadó nyíltan a „hú, milyenek ezek a mai középiskolások/nyugdíjasok/stb.” hozzáállás túllépésére biztatott és törekvésre a szocializációs különbségek mélyebb megismerésére, megértésére.

Az egyes generációk vesébe látó jellemzése, egyetemes igazságaik (ön)felismerése és a megváltozott apaképpel járó transzformációk mellett a most felnövekedni kezdő, a mai közbeszédben gyakran „okostelefonnal a kézben születő”-nek titulált generáció cseppet sem könnyű helyzete kapta a legnagyobb figyelmet. Lelki egészségükhöz a konklúzió szerint az előttük járó generációk felelőssége, mintaadó magatartása és a valóságot meg nem hazudtoló hozzáállása a kulcs, hiszen az online és offline tér közötti markáns különbséget a „digitális családban” felnövekvő, „digitális szülőkkel és nagyszülőkkel” körülvett nemzedék tagjai csak abban az esetben fogják látni és érezni, ha egyoldalú korlátozások helyett mindenkire ugyanúgy vonatkozó szabályok mentén élhetik életüket. Vagyis amíg a vasárnapi ebéd közben a telefonját nyomkodó nagymama számára egyértelműen fontosabb az online élet, mint az „offline leves”, addig a tiltással csak komoly darabokat tépünk ki a gyermek valóságából, komoly pszichés károkat okozva neki.

Steigervald Krisztián előadása azon túl, hogy komoly önreflexióra sarkallt, rámutatott arra is, hogy a téma keretein belül szükséges újraértelmeznünk a jól szeretni fogalmat és elengedhetetlen a magas fokú empátia. A családi és a könyvtári életből vett kacagtató példák pedig arra ösztönözhetnek, hogy eztán az élet minden területét a kapott új szemüvegen keresztül vizslassuk.

Dokk1 – nagyon izgalmas, nagyon öko

Bognárné dr. Lovász Katalin, az MKE Vas megyei Szervezetének vezetőségi tagja egy dániai tanulmányút kapcsán beszélt a 2015-ben átadott új aarhusi könyvtárról. Sok szemet gyönyörködtető képet hozott az izgalmas terekről, a különleges dizájnról, az ott folyó sokrétű tevékenységről és előadásában megmutatta, hogyan élnek együtt a már sokat emlegetett generációk a már-már futurisztikus, paradox módon mégis bensőséges hangulatot sugárzó óriási terekben. Senki ne gondolja, hogy a sarkkörtől való távolság fordítottan arányos a korosztályok közötti toleranciával. Az idősek Dániában is panaszkodnak a hangoskodó fiatalokra, a fiatalok pedig nehezen viselik a rohangáló gyerekeket… csak a gyerekek nem panaszkodnak senkire. A könyvtárak azonban mindent megtesznek azért, hogy a különböző generációkat közelítsék egymáshoz. Az aarhusi könyvtárnak ez különösen jól megy.

Az előadónak tíz éve dédelgetett álma vált valóra a tanulmányúttal, amelyre a Cselekvő Közösségek projektben nyílt lehetőség. A hosszú várakozásért kárpótolta annak az intézménynek a látványa amit, ha számokkal kell jellemezni, így soroljuk: 20 ezer négyzetméter olvasói tér, 650 ülőhely, 350 ezer dokumentum, napi 3600 látogató, havi 46 ezer kölcsönzött dokumentum és 80-100 rendezvény. Az állomány gondozásában alaptézis, hogy a 2 éve nem kölcsönzött dokumentumokat selejtezik, s egyes állománynagyságok soha nem haladhatnak meg előre rögzített fizikai paramétereket. Ami igazán izgalmas, az a számokon túl rejlik, a transzformálható terekben, amelyek kialakításában tevékenyen részt vett a később azt birtokba vevő közösség. A tervezés fázisában számos projekt szólt arról, mit szeretnének megtartani a régi könyvtárképből az aarhusiak, és milyen újdonságokra vágynak a különböző generációk. Az alkalmazott design thinking új, kreatív megközelítésmódja pedig meghozta a várt eredményeket. Egy megújuló energiákat használó, mozgatható bútorokkal berendezett, jó akusztikával és kellemes megvilágítással bíró, tanulószobákban, játékokban gazdag, a feszültség levezetést, a feltöltődést, az inspirálódást és az egyén fejlődését egyaránt szolgáló, sok-sok rendezvényt kínáló könyvtárat kaptak. S hogy hol találkoznak a különböző generációk? Szinte mindenütt, de a Családi és gyermekkönyvtárban biztosan, ahogy a Repair Café – ha elromlott hozd el és valaki segít megjavítani – típusú rendezvényeken át a könyvtári alkotóműhelyekig még sok helyen. A városban épp megszülető gyermekek érkezését jelző gong hangja pedig szimbolikus módon is helyet biztosít az élet első percétől kezdve minden jövevénynek, ebben az ízig-vérig közösségi térben.

Turistaként az amerikai könyvtárakban

A turisztikai látványosságnak sem utolsó aarhusi könyvtár megismerését követően az öreg kontinenst magunk mögött hagyva Észak-Amerikába kalauzolta a hallgatóságot Dr. Hollerné Mecséri Annamária, egyesületünk tagja, a szombathelyi Smidt Múzeum vezetője. Férjével együtt idén nyáron vette nyakába az Újvilágot, s a látványos képgalériával kísért beszámolóból kiderült, hogy az amúgy turistaként felkeresett városok és campusok bejárásakor különös figyelmet fordítottak a könyvtárakra. Több rekord méretű és nagy múltú, nagyvárosi könyvtárat is meglátogattak, így a New York-i és a bostoni közkönyvtárat, valamint az USA nemzeti könyvtárát, a washingtoni Kongresszusi Könyvtárat. A tiszteletet parancsoló épületek fotói, a bennük működő intézmények története, az alapításuk során megfogalmazódó eszmék és rejtett kincsek sztorijai mentén ismerhettük meg azokat, gondolatban felkeresve a páratlan Rózsatermet, az eredeti Micimackó kollekciót (New York), az egyedi olvasólámpákkal bevilágított Bates Hall-t (Boston) és a Thomas Jefferson-épület kör alakú fő olvasótermét (Washington)…

Az egyetemek közül a Stanford, a Yale, a Harvard és a Columbia könyvtáraiba tekinthettünk be, de több kisebb város bibliotékájának egyediségét is megcsodálhattuk. A magyar vonatkozású emlékhelyek közül a könyvtáros szívnek a Széchenyi család Breakers-kastélybeli (New Port, Rhode Island) könyvtárszobája volt a legkedvesebb, amelynek létezése igazi meglepetés volt az előadó számára, ám a véletlennek köszönhetően ma már ő is, mi is többet tudunk gróf Széchenyi Lászlóról és amerikai feleségéről, Gladys Vanderbiltről. Zárásként Rudyard Kipling dummerstoni házát, A dzsungel könyvének születési helyét ábrázoló fotón pihentethettük meg szemeinket a több ezer mérföldes képzeletbeli utazás után.

Kicsi a könyvtár, de erős

Dánia és Amerika után hazai vizekre evezve a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének (Institute of Advances Studies – IASK) és a Pannon Egyetem Kőszeg Kampuszának két ifjú könyvtárosát, Dóka Henriettát és Takács Esztert kértük fel saját maguk és intézményük bemutatására. Kíváncsiságunk nagy volt, mivel a megye egészen frissen szerveződő, elsősorban idegen nyelvű állománnyal rendelkező szakkönyvtáráról korábban csak kevés információval rendelkeztünk.

A könyvtár a Kőszegi Európai Egyetemi Intézet oktatási és kutatási tevékenységének megalapozására 2006-ban 650 angol nyelvű kötettel kezdte meg működését, akkor még a városi könyvtár épületében. 2009-ben egy állománybővítéssel párhuzamosan költözött mai helyére, az úgynevezett Sgrafittós házba. 2015-ben már az akkor alakult Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete könyvtáraként folytatta működését. A következő esztendőket jelentős gyarapodás jellemezte. Ma a főállomány körülbelül 6000 – főleg társadalom- és természettudományi – kötetből áll, amelynek 99 százaléka angol nyelven íródott. Különgyűjteményei, így Hankiss Elemér szociológus, filozófus, Borsody István újságíró, történész, Nemeskürty István író, művelődéstörténész és Hernádi Gyula író hagyatékai, további 4000 kötetet számlálnak. 16 idegen nyelvű tudományos folyóiratot fizetnek elő, többek között a Nature, a Sience és a Foreign Affairs is megtalálható a kínálatban. A kártyás beléptetőrendszernek köszönhetően – a megyében egyedülálló módon – 24 órás hozzáférést biztosítanak a fizikai állományhoz és a könyvtár egyes szolgáltatásaihoz. Az elérhető adatbázisok – hogy csak néhányat említsek: ProQuest Central, Oxford University Press Journals – Social Sciences Collections, Oxford Music Online, Cambridge Journals HSS Package – mind-mind arról tanúskodnak, hogy ez a kicsi könyvtár nagyon erős kutatástámogató munkát folytat a nyugati végeken. A folyamatosan fejlesztett infrastruktúra (Alephino integrált könyvtári rendszer, RFID, önkölcsönző állomás, állományvédelmi kapu stb.) és a formálódó belső tér napról napra jobban használható és barátságos környezetet biztosít a Kőszegen tanuló és kutató, a világ számos országából, különböző kultúrájából érkező olvasóknak. Elsődleges céljuk a jövőben is a tudományos kutatás, az egyéni és csoportos oktatás támogatása, az intézet keretein belül elért tudományos eredmények rendszerezett gyűjtése és láthatóvá tétele. Szolgáltatásaikat szeretnék szélesebb körben kiterjeszteni, megnyitva a kapukat a városka lakossága és a távolabbról érkező kutatók előtt is. A könyvtár életében új fejezetet az egykori MÁV Gyermekotthon épületéből kialakítani tervezett kőszegi campus megvalósulása nyithat majd.

Bozzai Judit, MKE Vas Megyei Szervezete

 

Comments are closed.

Blog Home