A World Library and Information Congress, 85th IFLA General Conference and Assembly egy „First Timer” szemével
Az International Federation of Library Associations and Institutions 2019. évi világkongresszusára augusztus 24–30. között került sor Athénban. A 85. World Library and Information Congress-en a Magyar Könyvtárosok Egyesülete regisztrációs költségeket átvállaló ösztöndíjának, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Levéltár támogatásának köszönhetően vehettem részt.
A több mint 130 országból érkező közel 3500 résztvevő ezen az éves kongresszuson 278 szakmai programot, szekcióülést látogathatott, továbbá első kézből tájékozódhatott a kiállítók és a poszterek készítői által ismertetett területekről, cégekről, fejlesztésekről; és vehetett részt könyvtárlátogatási és kulturális programokon, kirándulásokon. Az előzetes tervezést, majd helyben a programok közötti eligazodást elsősorban a kongresszus mobilapplikációja segítette: nyomtatott programfüzetek korlátozott számban álltak csak rendelkezésre, a környezettudatos szemlélet jegyében. Az újoncokra gondolva ezenkívül a megnyitó előtt tartottak egy Newcomers Session-t, amelyen az elinduláshoz szükséges legfontosabb információkat mondták el.
A plenáris előadások és szekcióülések bárki számára nyitottak voltak, örvendetes módon egy részüket online is közvetítették; tematikájukban pedig igyekeztek felölelni a könyvtár- és információtudomány minden szegmensét, tekintettel a földrajzi távolságból vagy kulturális-gazdasági hangsúlyeltolódásokból, illetve könyvtártípusból adódó különbségekre is. A konferencia programjába szervesen beépülve, de jól azonosítható módon jelentek meg az IFLA rendezvényei. Ezek lehetőséget biztosítottak – a főbb tisztségviselőktől az egyes bizottságok tagjaiig – a szakterületi vezetők, meghatározó szakemberek előadásainak látogatására, a kötetlenebb formában történő beszélgetésekre; a szervezet éves közgyűlésén való részvételre, és nem utolsósorban a 2019–2024 közötti stratégia részletes megismerésére. A kongresszus mintegy harmadik rétegeként jelentek meg a kulturális programok: a fél- vagy egész napos könyvtári kirándulások, az új görög nemzeti könyvtárnál megrendezett kulturális est, illetve az egyes szekciók, könyvtáros szervezetek, vagy cégek, adatbázis-szolgáltatók által szervezett napközbeni vagy esti találkozók.
WLIC-n először résztvevőként az IFLA-ról és működéséről, új stratégiájáról szóló főbb rendezvényeken igyekeztem a teljességre törekedve részt venni. Az elnök- és vezetőség-, irányítótestület-váltás (Barátné Dr. Hajdu Ágnes személyében magyar érdekeltséggel), illetve a közgyűlés meghatározó eseménye mellett az IFLA stratégiája kapott idén kiemelt szerepet. Az erről szóló tájékoztatás sikeresen megvalósult: mind nyelvezetében (hiszen a világ minden tájáról és sokféle típusú könyvtárból érkeztek a résztvevők), mind a kommunikációs formákban (például szóróanyagok, előadások és beszélgetések, vagy az azonosulást kifejező közös, a stratégiát kézben tartó tömeges fényképezkedés) széles skálán mozogtak az egyes kapcsolódó lehetőségek, ezért garantáltan mindenkihez eljuthatott a tartalma. A stratégia szemléletes bemutatásán túl számomra az egyik legizgalmasabb IFLA-s esemény Stephen Wyber előadása volt. A „Why the EU Matters for You – IFLA” című prezentáció a rosszabb és jobb forgatókönyveket ismertetve azt feszegette, hogy a formálódó Európai Parlament és Európai Bizottság fényében milyen változásokra számíthatnak a könyvtárak, milyen lehetőségek valósulhatnak meg.
A kongresszus öt kiemelt napjának hatalmas szakmai kínálatából elsősorban a munkahelyemhez, a felsőoktatási-tudományos könyvtárakhoz hangsúlyosabban kapcsolódó plenáris előadásokat és szekciókat látogattam. Ennek keretében fő témacsoportok köré sorakoztatva a formai feldolgozás, az online források nyilvántartása és hitelessége, az open access és a repozitóriumok, illetve a régi könyvek kezelése témákból válogattam a programokat. A felsőoktatási könyvtárakban egyre hangsúlyosabbá váló feladat, a hallgató sikeresség elősegítése a multikulturális környezetről, míg a könyvtárszakos szakmai gyakorlatosokkal foglalkozás és az óratartás a könyvtárosképzésről szóló szekciókra vezetett el.
Általános benyomásként megfogalmazható, hogy a legnagyobb előadótermekben tartott, jellemzően egy előadós plenáris előadások az átfogó, áttekintést segítő jellegük, míg az akár 3–7 előadást is felsorakoztató szekciók – ahol a világ minden tájáról hallhattunk jó gyakorlatokat vagy éppen kihívásokat –, a mindennapjaink problémáira is érdemben reflektáló voltuk miatt voltak szakmailag inspirálók és jelentettek élményt. Utóbbiból külön kiemelném a „Session 181 The Data Dialogue: Metadata collaboration in a changing world – Cataloguing”, a „Session 208 Serial, Continuing Resource and Scholarly Communication Related Standards – Serials and Other Continuing Resources” és a „Session 248 Moving Beyond Traditional Collections & Services: Supporting Science in Innovative Ways – Science and Technology Libraries with Reference and Information Services and AV and Multimedia” című szekciókat. A „Session 235 IFLA Metadata Reports – Cataloguing with Subject Analysis & Access and Bibliography” az egyes munkacsoportok bemutatkozása és jelenlegi helyzetük, céljaik felvázolása, míg a „Session 128 Resource Sharing Tips and Tricks 2 – Resource Sharing and Document Delivery” címűt a rendkívül részletekbe menő és hiteles forrásgyűjteménye miatt érzem különösen hasznosnak. Az utóbbi szekció azonban másban is jelentősen eltért a többitől.
Az idei kongresszus jelmondata, a „Dialogue for Change”, amely a konferenciaanyagokon túl az előadói pulpitusokról is gyakorta visszaköszönt, mintegy kommunikációs és magatartási iránymutatóként, elvárásként szolgálva a résztvevőknek is, az általam látogatott konferenciaprogramok közül itt valósult a leghatékonyabban. Részben irányítottan, részben maguktól léptek itt interakcióba egymással a közönség tagjai, és alakult ki érdemi, egymást építő párbeszéd.
Az előadások kapcsán kell megemlíteni, hogy sem az előadók, sem a poszterszekció résztvevői között nem volt magyar. A kiállítók sorában azonban két fővel jelen volt a Monguz Kft., az Európai Unió Kiadóhivatalának pultjánál pedig egy volt ELTE BTK-s informatikus könyvtáros csoporttársam, Gerencsér Anikó tájékoztatta az érdeklődőket.
A kulturális programok között a kulturális esten az új görög nemzeti könyvtár épületét és környezetét, a félnapos szakmai kirándulás keretében az Academy of Athens Library-t, a Bank of Greece Library-t és a Parnassos Literary Society’s Library-t ismerhettem meg.
A Stavros Niarchos Foundation Cultural Center-ben elhelyezkedő, 2017-ben átadott korszerű épületben szabadpolcos állományrészek, számítógépes- és tanulószobák, gyermek- és tinédzserrészleg, továbbá nyílt és zártabb, elvonulásra is alkalmas olvasói terek, tetőterasz és kiállítóhelyiségek szolgálják ki a nemzeti könyvtár olvasóinak igényeit az egyik szárnyban hat, a másikban nyolc emeleten.
Mind könyvtárépítészeti, mind állományelhelyezési szempontból élesen különbözött tőle a könyvtártúrán meglátogatott három intézmény. Mindhárom könyvtár műemléképületben helyezkedik el, és ez erősen korlátozza a lehetőségeiket. Az Academy of Athens Library földszinti és alagsori helyiségeinek egy részébe nem jut be természetes fény, a padló kő, az olvasói terek és a feldolgozó helyiség kicsi, ellenben a méretéből adódóan rendezvényteremnek is használható könyvelosztó az idő java részében kényszerűen üresen áll. A Bank of Greece Library elegáns környezetben, modern informatikai felszereléssel és egy tágas olvasói térrel áll az olvasói rendelkezésére. A szakkönyvtár gyűjtőköréből adódóan az állomány jelentős része angol nyelvű, valamint a könyvek és periodikák mellett előfizetéssel hozzáférhetővé teszik a nálunk is ismert gazdasági és legnagyobb citációs adatbázisokat. A Parnassos Literary Society könyvtára az egyesület életébe szervesen beépülve, annak sokrétű feladatait támogatva helyezkedik el a palota néhány helyiségében. A koncerteknek, kiállításoknak, előadásoknak is helyt adó épületben mindössze egy fő látja el a könyvtárosi teendőket. Állománya jellegéből fakadóan elsősorban humántudományi, a használói leginkább a kutatók közül kerülnek ki, a raktározás lehetőségei pedig itt voltak a legszolidabbak. Ezzel kapcsolatban összességben is szomorú volt tapasztalni, hogy amíg Athénban járva mindenütt teljesen természetes volt a légkondicionáló megléte és működése (sőt, a kongresszusnak helyt adó Megaron Athens International Conference Centre-ben többször túlzásba is vitele), addig e három közül egy könyvtárban sem volt lehetőség az állomány megfelelő hőmérsékleten és páratartalom mellett tárolására.
A kongresszus az inspiráló szakmai élményeken túl a nyitott, rendkívül oldott és barátságos közegéről, továbbá a magyar résztvevőkkel folytatott hasznos és jó hangulatú beszélgetésekről is emlékezetes marad.
Dr. Szabó Panna osztályvezető-helyettes,
ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár