A közösségi emlékezet terei – Helyismeretes könyvtárosok tanácskozása, avagy a zabhegyezés titka
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Helyismereti Könyvtárosok Szervezete XXI. Országos Konferenciájának a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár, valamint a Csongrád Megyei Könyvtárosok Egyesülete jóvoltából Szeged adott otthont 2019. július 31. és augusztus 2. között.
A 2019 májusában átadott makói József Attila Városi Könyvtár bejáratánál
A szakmai program kialakítója, az MKE Helyismereti Könyvtárosok Szervezete alapításának 25. évfordulóján került sor az idei tanácskozásra. Ahogy az elmúlt negyedszázad 20 országos konferenciája, úgy a mostani is a helyismereti könyvtárosok aktuális feladataira fókuszált, ezen kívül a résztvevők konkrét tapasztatokat szerezhettek a fogadó intézményben folyó helyismereti munkáról, és nem utolsó sorban benyomást szerezhettek a környék helyi értékeiről. Megismerkedhettek a vendéglátó várossal is, mely ez évben szintén fontos évfordulót ünnepel.
A konferencia nyitónapján elhangzó előadások segítettek átgondolni, hogy a közgyűjtemények a kulturális örökséggel kapcsolatosan milyen tevékenységeket végezhetnek, milyen módon szólíthatják meg a célközönséget, milyen formában tarthatnak kapcsolatot a helyi közösségek tagjaival és a civil szervezetekkel.
Oros Sándor, a Csongrád Megyei Könyvtárosok Egyesület elnöke köszöntötte a vendégeket, majd szomorú hírt jelentett be: elhunyt Péter László, a Somogyi Könyvtár egykori helytörténész könyvtárosa, irodalomtörténész, egyetemi tanár, várostörténész. A hallgatóság néma felállással adózott emlékének.
A konferencia megnyitója
Piri Ildikó, a Somogyi Károly Városi és Megyei a Könyvtár igazagatóhelyettese a könyvtár és múzeum egykori vezetőinek alakját – Reizner Jánost, Tömörkény Istvánt, Móra Ferencet -, munkásságát idézte fel, beszélt a tudományos helyismereti kutatóműhelyről, megemlítve még Péter László és Gyuris György nevét is.
Kardos János, Szeged Megyei Jogú Város képviselője köszöntőjében kiemelte, a könyvtár helyismereti gyűjteménye fontos szerepet játszik a város életében, emlékeztetett rá, hogy Szeged 300 éve kapta vissza szabad királyi városi rangját, valamint idén 140 éve pusztította el a várost a nagy tiszai árvíz. Az évfordulós megemlékezésekhez számos dokumentummal járult hozzá a könyvtár helyismereti gyűjteménye is.
Dr. Sonkoly Gábor, az ELTE Bölcsészettudományi Karának dékánja „A kulturális örökség harmadik rezsimje és az örökség szintjei” címet adta nyitó előadásának. A kritikai történettudomány módszereivel elemezte, hogy az örökség, mint európai fogalom miért volt idegen a magyarok számára, hogyan változott értelmezése az elmúlt húsz évben. Gondolatmenetével megvilágította, hogy az Európai Unió a következő hétéves finanszírozási ciklusban miért fordít kiemelt figyelmet a kulturális örökségre.
Népessy Noémi, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója „A látogatókutatásra épített termék és szolgáltatásfejlesztés múzeumi környezetben” című előadásban arra hívta fel a figyelmet, hogy meg kell ismerni a látogatóinkat. Bár a múzeum kicsit másképp működik, mint egy könyvtár, de mindegyik a szabadidő piacon versenyez a többi intézménnyel. Az új látogatók, használók megszerzése és megtartása érdekében a „nem látogatókról” is többet kell tudnunk, az eredmények ismeretében meg kell újítanunk megszokott szolgáltatásainkat.
Dr. Fodor János, az ELTE BTK Könyvtár-és Információtudományi Intézet egyetemi adjunktusa „Útra kelnek a hajdani helyek: lépések az emlékezés közösségi hálózata felé” című előadásában osztotta meg gondolatait. Felhívta a figyelmet a napjainkban tapasztalható trendekre, hogy a közösségi média differenciálódik, a használók e felületeken látható személyes véleményeknek adnak inkább hitelt, mint a marketingnek, ugyanakkor folyamatosan hatékonyabb platformokat keresnek.
Fodor János „az 1999-től elérhető inaplo.hu című oldalát eredetileg az általa webre vitt irodalmi lapok közös mutatójaként hozta létre, de a 2000-es évek közepétől az egyetemi oktatásba integrált műhely-projektek eredményeinek portáljává alakítja. A hallgatókkal közösen létrehozott munkák között szerepelnek helytörténeti értékű fotógyűjtemények webrevitelei, virtuális kiállítás, kortörténeti adatbázis, hálózati kutatások blogjai, digitális gyűjteményelemzések, webes recenzió-sorozatok, valamint információtechnológiai hírszemle.”
A résztvevők egy csoportja
Fiatalos lendület, nemzetközi rálátás, a számítógépes újítások biztos kezelése jellemezte a következő előadót, Nagy-Sándor Zsuzsa művelődésszociológust. „Crowdsourcing: az olvasó segít” címmel arról beszélt, hogy a könyvtárosok hogyan tudják egyszerűen bevonni olvasóikat az internet segítségével a könyvtár gyűjteményének fejlesztésébe, illetve a gyűjtemény feldolgozásába és rendezésébe, úgynevezett crowdsourcing projekteken keresztül. Konkrét programok működését is láthattuk, valamint azok előnyeit, hasznát.
Az előadások után került sor a Kertész Gyula-díj átadására. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Helyismereti Könyvtárosok Szervezete és a Bibliográfiai Szekció által alapított díjat évente egy alkalommal adják át az erre érdemes személynek oly módon, hogy a díjazottra – évenkénti váltással – a két szervezet egyike tesz javaslatot. 2019-ben a díjat a Helyismereti Könyvtárosok Szervezete ítélte oda Gulyás Erzsébetnek, a Jászberényi Városi Könyvtár munkatársának, kinek többek között kiemelkedő munkája a 2008-ban megjelent Jászság könyvészete. Bár a díj átadására már az idei MKE vándorgyűlésen is sor került, a hagyományoknak megfelelően a díjazott érdemeinek részletes bemutatására a tanácskozáson is sor került.
A közösen elfogyasztott jó hangulatú vacsora után, a szegedi helyismeretes kollégáknak köszönhetően a Dóm tornyába is felmászhattunk. Mire felértünk, kitört a vihar, így még különlegesebb látványt nyújtott a kivilágított város.
A konferencia második napján az előadók segítségével visszatekintettünk a Helyismereti Szervezet negyedszázadára. A baráti hangulatú visszaemlékezésen túl szakmai kérdéseket is érintettünk. Szembesültünk azzal, hogy az eltelt 25 év során eltolódtak a súlypontok a helyismereti munkában bizonyos problémákat megoldott az idő, és egyes javaslataink több évtized elteltével sem valósultak meg. Az eddigi konferenciák előadásai, mások jó gyakorlatának megismerése szemléletformáló, rendszeres továbbképzést jelentettek a helyismereti könyvtárosok számára, emellett a kialakult, országot átszövő baráti kapcsolatok a napi munkánkat is gyakran segítették.
Az első eladó Dr. Bényei Miklós „1964: A helyismereti szolgáltatás jogi megerősítése” című előadásában az előzményekhez nyúlt vissza, megemlítve azt a szakmai előkészítést, mely az első, a helyismereti szolgáltatást legalizáló jogszabályhoz vezetett. A művelődésügyi miniszter 146/1964. számú utasításában egyértelműen előírta, hogy a megyei könyvtárak kötelessége a helyismereti tevékenység, közelebbről a dokumentumok gyűjtése, feldolgozása és a helytörténeti kutatás segítése. Az előadó az 1990-es évekkel bezáróan áttekintette azokat a jogszabályi változásokat, melyek bővítették, árnyalták, aktualizálták a könyvtárakban végzendő helyismereti munkát.
Mándli Gyula alapító tag, a szervezet első elnöke – e tisztségét kétszer nyolc éven keresztül töltötte be – felidézte az eseményeket, melyek oda vezettek, hogy 1994. július 27-én Vácott a Magyar Könyvtárosok Egyesületének keretében megalakulhatott a helyismereti könyvtárosok szervezete. Az előadó képes vetítéssel idézte meg az alapító tagokat, ismertette az első évek terveit, történéseit, kitérve az elsősorban Gáncsné Nagy Erzsébet tagtásunknak köszönhető „angol kapcsolatra” is.
A következő előadók olyan városokat képviseltek, melyek több országos tanácskozásnak is helyet adtak, így Varga-Sabján Gyula kiskunhalasi, vagy Orbánné dr. Horváth Márta győri emlékeit osztotta meg velünk. „Leányfalutól Gödöllőig – néhány év kihagyással” címmel Bazsóné Megyes Klára több nyári konferencia történéseit elevenítette fel.
Bényei Mikós is említette, hogy a helyismereti gyűjtemények legfőbb feladata kezdetben a helyismereti bibliográfiák készítése volt. Nem véletlen, hogy szervezetünk a kezdetektől szoros együttműködést ápolt az MKE Bibliográfiai Szekciójával. Dr. Szőnyi Éva „A bibliográfusok ünnepi pillanatai az egykori Helytörténeti Konferenciákon” címmel tartott rövid múltidézést.
A bibliográfusokkal közös a díjunk is, a Kertész Gyula Emlékérem. Kégli Ferenc Kertész Gyulára, a helyismereti bibliográfusra, egykori kollégára, emlékezett. Dr. Praznovszky Mihály az egykori tanár, barát személyiségét mutatta be, valamint a Kertész Gyula Emlékérem alapításának történetét tekintette át, a tőle megszokott élvezetes stílusban, sok humorral fűszerezve.
Takáts Béla szervezetünk 15 évvel ezelőtti, Szolnokon tartott tanácskozását elevenítette fel. A konferencia résztvevői által akkor elfogadott Javaslat pontjait áttekintve azt állapította meg, hogy az akkor megfogalmazott gondolataink döntő többsége ma is érvényes, akkori javaslataink megalapozottak voltak és a közeljövőben talán meg is valósulnak.
Mennyeiné Várszegi Judit, a szervezet jelenlegi elnöke számvetést készített a 25 évről. Szó szerint számokkal mutatta be az egyesületi életünket. 1994-ben 61 alapító taggal alakult a szervezet, az év októberére 75-re nőtt a regisztráltak száma. A 2013-as mélypont után a taglétszám 30 fő volt, majd ez a szám 2018 év végére elérte az 53 főt. A szakmai programokról: az MKE 12 vándorgyűlésén szerveztünk szekció programot, melyeken 62 előadás hangzott el. Az évenkénti egy-két napos szakmai programok mellett 21 alkalommal rendeztünk háromnapos országos tanácskozást az ország különböző városaiban 18 helyszínen a fogadó intézmények és a területi MKE szervezetek közreműködésével, ahol alkalmanként átlagosan 10-15 előadás hangzott el. A tanácskozásokhoz kapcsolódóan 13 konferenciakötet és 1 CD-ROM került kiadásra, megjelent a szervezet első tíz évének története. Felmérést végeztünk a helyismereti gyűjteményekről, illetve két alkalommal azok használóinak igényeiről. Bekapcsolódtunk a Könyvtári Intézet által indított helyismereti képzés tanfolyami anyagának kidolgozásába, illetve a tananyag oktatásába. 8 alkalommal ítéltük oda a Kertész Gyula Emlékérmet.
Kis születésnapi ünneplésre is sor került, a torta mellé emléklapot kapott minden résztvevő, a szervezet első és jelenlegi elnökének aláírásával. A tagok magukkal hozott, a régebbi konferenciákhoz kötődő emléktárgyaiból kis kiállítást rendeztünk.
Csütörtökön délután szakmai tapasztalatcserére indultunk az Óföldeák – Makó – Kübekháza útvonalon. Óföldeákon egy kunhalmon magasodó középkori eredetű, gótikus erődített templomot néztünk meg. Makón a 2019. május 14-én átadott, Makovecz Imre vázlatai után épített új városi könyvtár épületét csodáltuk meg. Városi sétánk során több Makovecz épületet is meglátogattunk. A vacsorát Kübekházán, a Pajta Csárdában fogyasztotta el a csapat, sváb ételkülönlegességekből kóstolhattunk.
Útunk során elhaladtunk Kukutyin terület mellett, amely a Maros közelében fekszik. Vendéglátóinktól megtudtuk, hogy az „Elmehetsz Kukutyinba zabot hegyezni!” mondással nem is értelmetlen munkára küldik az embert – nagyon is hasznos volt az valaha!. A medréből kilépett Maros miatt, ugyanis csónakból vágták le a vízből kiálló zab hegyét, így mentették a termést. Ez volt a zabhegyezés.
Kukkonka Judit a Somogyi Károly Emlékkönyvtár kincseiről mesél
Harmadik nap a Somogyi Károly Emlékkönyvtárat tekintettük meg Kukkonka Judit helyismereti könyvtáros közreműködésével, majd városismereti sétára indultunk. Egy különleges élménnyel kezdtünk. A 300 éve szabad királyi város ünneplésére a Klauzál téren egy 15 méter átmérőjű tortát állítottak fel, melyben filmvetítéssel mutatják be a város történetét. Egy interaktív építőjátékkal magunk építhettük fel Szeged városát. Csizmadia Edit szegedi helyismeretes kollégánk szakszerű vezetésével szecessziós épületeket látogattunk meg. A tanácskozás zárására tértünk vissza a könyvtárba. Itt a jövő évi konferencia helyszíne is kiderült, Szentes Városi Könyvtára lesz a házigazdája 2020-ban a 22. országos helyismereti tanácskozásnak.
Interaktív építőjátékkal épül Szeged belvárosa
Köszönjük a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtárnak és a Csongrád Megyei Könyvtárosok Egyesületének a baráti vendéglátást és a felejthetetlen élményeket!
További képes összeállítást tekinthetnek meg a Somogyi Könyvár, a MKE Helyismereti Könyvtárosok Szervezete közösségi oldalán, valamint ez utóbbi honlapján.
A fotókat Mándli Gyula és a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár bocsátotta rendelkezésünkre.
Antaliné Hujter Szilvia,
Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér,
az MKE Helyismereti Könyvtárosok Szervezete elnökségi tagja