Dr. Nemes Erzsébet – a KSH Könyvtár ny. főigazgatója, könyvtáros, bibliográfus, helytörténész, hobbyfotós
Nemes Erzsébet 1947. július 2-án született Sarkadon. Középiskolai tanulmányait Nagykállón, a Budai Nagy Antal Gimnáziumban végezte (1965). A Debreceni Tanítóképző Intézet népművelés-könyvtár szakán (1968), a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola könyvtár szakán (1981) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar könyvtártudományi szakán (1988) szerzett diplomát.
Az Edelényi Járási Művelődési Központban népművelőként dolgozott (1968-1971), majd a Polgár Járási (utóbb Nagyközségi) Könyvtár munkatársa volt (1971-1982). Ezután a Móricz Zsigmond Megyei Könyvtárban (Nyíregyháza) társadalmi szaktájékoztatóként (1982-1985), majd a Pest Megyei Könyvtár (Szentendre) helytörténeti gyűjteményvezetőjeként (1985-1986) tevékenykedett. 1986-ban a Kossuth Lajos Katonai Főiskola könyvtárvezetője lett, majd 1989-től az Országos Széchenyi Könyvtár tudományos főmunkatársaként a Mikrofilmtár szakmai irányítását végezte; emellett új kihívást jelentett számára a hungarika kutatás és sajtóbibliográfiák készítése is. 1996-1998 között a Központi Statisztikai Hivatal főtanácsosa, marketing-főelőadója volt. 1999 és 2002 között a KSH Könyvtár és Dokumentációs Központ főigazgató-helyettesi és olvasószolgálati osztályvezetői posztját töltötte be. 2003-tól 2013-ig főigazgatóként vezette az intézményt.
Tudományos fokozata: ELTE egyetemi doktor, könyvtártudomány (1996). Doktori disszertációja védéséhez a Szentendrei Szerb Egyházmegyei Könyvtár történetét dolgozta fel. Kutatási területei: könyvtártörténet, olvasókörök története. Gyermekei: Judit és János. Unokái: Csanád Benedek 17, Csenge Flóra 14, Zsombor Bálint 3 éves. Hobbija: olvasás, fotózás, természetjárás.
PUBLIKÁCIÓI
1977-től rendszeresen publikál. Publikációinak, hazai és külföldi konferenciákon tartott előadásainak száma igen jelentős.
PUBLIKÁCIÓS LISTÁBÓL KIEMELT SZERKESZTETT KÖTETEI
Polgár helytörténeti bibliográfia. A Polgár Nagyközségi Tanács kiadványa Polgár község újratelepítése 250. évfordulójára (Polgár, 1977)
Népi gyógyászat Polgáron (1978). A Polgár Nagyközségi Tanács kiadványa. (Polgár, 1978)
Mikrofilmek Címjegyzéke, Időszaki kiadványok: 8., 9. kötet, Bp. 1993, 1995. OSZK
Millenniumi hírlapok mikrofilmen az Országos Széchényi Könyvtárban; összeáll. Nemes Erzsébet; OSZK, Bp., 1996 (Az Országos Széchényi Könyvtár mikrofilm jegyzékei)
Visszatekintő. Harmincéves az MKE Olvasószolgálati Szekció (Kocsis Istvánnal; Budapest, 2004)
Fényes Elek breviárium. Válogatás műveiből, írásaiból (Budapest, 2007)
150 éve alakult az MTA Statisztikai Bizottsága. A jubileumi évfordulón elhangzott előadások írott anyagai (Budapest, 2010)
A Statisztikai Hivatal vezetői (1848–2009) (Budapest, 2010)
Szövetségben az olvasókörök. Jubileumi kötet az Olvasókörök Szövetsége megalakulásának 20. évfordulójára (Budapest, 2010)
Bibó István a KSH Könyvtárban. Születésének 100. évfordulójára; szerk. Nemes Erzsébet; KSH Könyvtár, Bp., 2011
A KSH Könyvtár 1945 előtti magyar és magyar vonatkozású térképei; szerk. Nemes Erzsébet; KSH Könyvtár, Bp., 2013
TANULMÁNYAI
Az első könyvlajstromtól az Internetig. A könyvtárgépesítés főbb állomásai a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat történetében. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2004. 1. sz. 30–35. o.
Könyvtárak és olvasási, könyvtárhasználati szokások 50 év távlatában a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján. Könyvtári Figyelő, 2007. 2. sz. 209–226. o. (Bárdosi Mónikával)
Kőrösy József szerepe a Fővárosi (ma Fővárosi Szabó Ervin) Könyvtár megalapításában. Statisztikai Szemle, 2007. 10–11. sz. 965–983. o.
Bibó István életútjának főbb állomásai. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2011. 12. sz. 51–54. o.
A KSH Könyvtár fejlesztésének főbb állomásai az ezredfordulótól napjainkig. Statisztikai Szemle, 2011. 12. sz. 1289–1298. o. (Kótai Katalinnal és Lencsés Ákossal)
Az MKE Ifjúsági/Olvasáskutatási/Olvasószolgálati szekció története. In. A Magyar Könyvtárosok Egyesületének története, 1935–2009. Jubileumi kiadvány. Szerk.: Bényei Miklós. Budapest, 2011, Magyar Könyvtárosok Egyesülete. 405–418. o.
ÍRÁSOK DR. NEMES ERZSÉBETRŐL
Who is who Magyarországon: Magyarország vezető személyiségeinek életrajzi enciklopédiája. szerk.: Vetési Pál et al. Svájc, 2008. 1502. p.
20 éves a Magyar Olvasókörök Szövetsége. Beszélgetés Nemes Erzsébettel. Könyvhét, 2010. 17-18. sz.
Pegán Anita: Fenntarthatóság és könyvtár. Interjú Nemes Erzsébettel, a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára főigazgatójával. In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2011. 8. sz. 17-21. o.
Az olvasás pártfogója: írások Nemes Erzsébet tiszteletére. szerk.: Fülöp Ágnes, Lencsés Ákos, Rózsa Dávid. Budapest, Magyar Könyvtárosok Egyesülete, 2012.
Egymáshoz vezető út. Dr. Nemes Erzsébet A KSH Könyvtár főigazgatója, Nyíregyháza – Budapest. szerk.: Ésik Sándor. In-Forma Könyvek, 2013. Nyíregyháza 48-49.p.
Dr. Nemes Erzsébet a KSH Könyvtár főigazgatója=Napkeleti arcképcsarnok.
A KSH Könyvtár közművelődési feladatokat is ellátó országos szakkönyvtár. Feladatai közé tartozik többek között statisztikatörténeti és történeti statisztikai kutatások végzése, valamint ehhez kapcsolódóan különböző szakirodalmi összeállítások, tanulmányok készítése és kiadása.
Dr. Nemes Erzsébet nevéhez fűződik az intézmény informatikai rendszerének (többek közt képernyőnagyító és felolvasó szoftver, interaktív honlap 24 órás elérhetőséggel) és székházának korszerűsítése (kiemelve: közösségi tér kialakítása rendezvények, kiállítások megtartásához, komplex akadálymentesítés), nyitott könyvtár funkció bevezetése a kölcsönzési jog kiterjesztésével, valamint a Könyvtári esték rendezvénysorozat működtetése. Szakmai irányítása alatt a KSH Könyvtár egy XXI. századi, magas színvonalon működő intézménnyé vált.
„Az ember a 20-as éveiben meg akarja váltani a világot, ha erről később le is tesz, a 30-as éveiben meg akarja váltani a szakmát. Gyűjti az információkat, az ismereteket, csipegeti innen-onnan, és a 40-es éveiben próbálja azokat saját életterében, munkájában saját energiáját, tudását, tenni akarását hozzáadva, gyümölcsöztetni. Az 50-es éveiben pedig továbbadni, ami megérlelődött benne. Ez a 30 év az én 30-as, 40-es, 50-es éveim.” (Dr. Nemes Erzsébet)
KITÜNTETÉSEI, ELISMERÉSEI
MKE-emlékérem, Magyar Könyvtárosok Egyesülete (2000)
Szinnyei József- díj (2009)
Fényes Elek-díj (2012)
TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁSAI
1976-tól a Magyar Könyvtárosok Egyesületének (MKE) tagja; az MKE Olvasószolgálati Szekció titkára (1989 -1995), elnöke (1989-1995), vezetőségi tagja (2006). A Magyar Olvasástársaság (HUNRA) tagja (1991-). A Magyar Statisztikai Társaság tagja 1998-tól, vezetőségi tagja 2010 óta. Az Olvasókörök Országos Szövetségének alelnöke (2002), elnöke (2005-2011). Az Informatikai és Könyvtári Szövetség (IKSZ) felügyelőbizottságának elnökhelyettese (2003-2011). A Magyar Országos Közös Katalógus (MOKKA) felügyelőbizottságának és a Kölcsey Ferenc Olvasókör elnöke 2007 óta. A Duna-Art Fotóklub tagja (2013-)
(A CC BY-SA 3.0 https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemes_Erzs%C3%A9bet_(k%C3%B6nyvt%C3%A1ros) felhasználásával.)
Mit jelent számodra a könyv és a könyvtár?
A könyv végigkísért eddigi életemen, és remélem, hogy életem végéig hű marad. A könyvtár ma már nem az, más is, több is, kevesebb is, mint az első találkozásom vele. A tudás és a kedvtelés tárhelye, ami lehet egy zárt szekrényben, mint az ököritófülpösi otthonban, vagy egy csodaszép épület csodálatos termeiben, mint a Vatikán könyvtára, ami annyira lenyűgözött.
Mesterek, kollégák, akik segítségedre voltak/vannak hivatásod/küldetésed során
A debreceni Tanítóképző tanárai, elsősorban Kertész Gyula, Csendes János, akiktől sokat tanultam, de az igazi leckét először a hajdúböszörményi városi könyvtár munkatársától, Lázár Imrétől kaptam. Nagyon türelmes volt és igazi kollégaként kezelt, pedig akkor egy zöldfülű gyakornok voltam. Nagyon jó volt a képzésben a féléves gyakorlati idő, mielőtt állást kaptunk volna valahol. Sokat tanultam a nyíregyházi megyei könyvtárban Varga Józsefné Ágitól, aki akkor ott az olvasószolgálat osztályvezetője volt. De az ottani kollégákra, valamennyien nagyszerű munkatársaim voltak, szintén jó szívvel emlékszem vissza rájuk. Az OSZK-ban töltött időt elsősorban Nagy Zoltán tanítóképzős diáktársamnak, kollégámnak köszönöm, aki akkor a mikrofilmtár vezetője volt. Sokat tanultam tőle, nemcsak a szakmát, hanem embersége, vezetési, irányítási tudása is megszívlelendő volt.
Kedvenc íród, költőd, filozófusod?
Kedvenc íróm több is van. Jókai Mórt nagyon szerettem, különösen a sok lábjegyzetet, amikben a nagyon érdekes leírások számomra sok új ismeretet adtak. Bulgakov Mester és Margaritája megrázó élmény volt számomra. Szeretem a tudományos-fantasztikus írásokat is, Huxley Szép új világa különösen elgondolkodtató. A kedvenc költőm a mai napig Petőfi Sándor. Az angol tanárom a gimiben csak úgy hívta, hogy a lángeszű taknyos. Az „elhull a virág, eliramlik az élet”… gondolatot semmilyen más nyelven ilyen csodálatosan nem lehet kifejezni. A filozófusok közül mindenekelőtt Platón az, aki sok más filozófus munkásságát megismerve is mindig meglep valami új bölcsességgel. A lakoma c. művében a szerelemmel kapcsolatosan olvashatjuk azt, hogy „…a szép azonosítható a jóval. Aki a szépet akarja, akarja a jót is, és csak akkor lesz boldog, ha ezt megtalálta…”
Sorsdöntő találkozások, fontos pillanatok az életedben
Sorsdöntő pillanatok voltak az életemben a gyermekeim születése. Egy másik, ami egészen más érzést váltott ki belőlem, de sok várakozás után jött el, a nővéremmel való találkozás.
Hogyan viseled/kezeled a változásokat?
A változások egész eddigi életemben elkísértek. A gyermekkorom szinte egy időutazás volt. Az élet megtanított arra, hogy ne csak átéljem, de túltegyem maga egy-egy jó vagy kellemetlen változáson is, megtartva bennem az érzést, hogy sok jó barát, kolléga mellett a család az, ami mindennél többet jelent számomra. Bármi is történik velem, ha ők mellettem vannak, akkor semmi olyan nem érhet, amit ne lehetne elviselni.
Az olvasómozgalom szervezőjeként évtizedek óta eredményesen tevékenykedsz. Egy nagyon kedves olvasóköri emléked
Az olvasókörökkel való találkozásomat Ugrin Gáborné szeretett kolléganőmnek köszönhetem. Annak érdekében, hogy az elvárásnak megfelelően végezhessem ott a tevékenységem, az MKE Olvasószolgálati szekció elnökségéről köszöntem le. Úgy éreztem, hogy a munkám mellett az Olvasókörök Országos Szövetségének elnöki tisztével járó teendőket és a szekció vezetését együtt nem tudtam volna maradéktalanul megoldani. Az olvasókörökben tevékenykedő emberek az élet minden területén élők, a legkülönbözőbb végzettségű, de nagy szívvel és jósággal megáldott emberek, sok jó barátom lett ott is. Emlékezetes az első találkozás az olvasókörök vezetőségével Gödöllőn. Erzsébet nap volt, kinn esett a hó, benn egy nagy teremben meleg volt, finom vacsora, boros üvegek az asztalon, barátsággal beszélgető emberek az asztalok körül, ott szövődött egy azóta is tartó barátság a Mártélyi Olvasókör vezetőjével, Apróné Margitkával. Ennek már harminc éve.
A Kölcsey Olvasókör vendége Gereben Ferenc professzor úr
2012-ben a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Az olvasás pártfogója címmel könyvet jelentetett meg a tiszteletedre. Tudtad, hogy készül, vagy meglepetés volt?
Az Olvasás pártfogója c. kötettől, ami a kollégáktól egy óriási meglepetés volt, nagyon meghatódtam. Nagyon hízelgő ez a jelző, túlzásnak találom, de mit ne mondjak, nagyon szíven ütött. Köszönöm Fülöp Áginak, Rózsa Dávidnak és minden barátomnak, kollégámnak, akik kedveskedtek a kötetben megjelenő írásaikkal. Azt pedig, hogy az MKE akkori elnöke, Bakos Klára adta át, ünnepélyessé és még emlékezetesebbé tette számomra.
Tudom, hogy szeretsz kirándulni, utazgatni és sokfelé jártál már a világban. Egy hely itthon és a nagyvilágban, ahová mindig visszamennél, amikor csak tehetnéd?
Mártélyra minden évben visszajárok, már csak Apróné Margitka meglátogatása ürügyén is, de Mártély gyerekkori emlékem is. Alsó tagozatos voltam, mikor itt nyaraltunk, a hódmezővásárhelyi otthon lakói. Akkor láttam a Csajkovszkij Hattyúk tavát filmen, ami óriási élmény volt számomra. A balett művészete azóta is minden művészetet felülmúl nálam. Itt tanultam meg úszni a Tisza holtágában, ami Mártély egyik kedvelt üdülőhelye és itt olvastam azon a nyáron először Andersen legszebb meséit. Kedvenc meseírómtól van egy 1957-es kiadású könyvem, azóta is szeretettel őrzöm. Külföldi útjaim során a dél-afrikai út hagyott bennem talán legnagyobb, legemlékezetesebb élményt. Ott jártunk egy szafarin. Valamikor többször olvastam egy Kenyáról írott könyvet, ha jól emlékszem, B. Grzmek és M. Grzmek: A Serengeti nem halhat meg címmel – amit a vadon élő állatokról olvastam, olyan nyomot hagyott, hogy a mai napig bennem van az állatok, a természet iránti mély vonzalom. A saját szememmel látni ezeket a vadon élő állatokat nagyon érdekes volt. Talán ugyanezt mondhatnám az izlandi élményekről, a természet lenyűgöző ereje – mint például a gejzírek – hihetetlen, de látva a képzeletet is felülmúlja.
Mikor volt először fényképezőgép a kezedben? Mióta fotózol?
Fényképezőgép a Tanítóképzőben volt először a kezemben, a fotózás tanítása is a tananyag része volt, Földesi tanár úr volt az oktatónk. Azután sokáig nem fotózgattam. Külföldi, hazai útjaim során kezdtem el fényképezgetni, de azok amolyan turista fotók voltak. Kb. tíz éve elmentem egy fotóstanfolyamra, vettem magamnak egy tükörreflexes gépet, majd az érdi Duna-Art fotóklubba jelentkeztem tagnak, ahova szívesen befogadtak. Természetfotózással foglalkozunk, de természetesen ki-ki a saját színvonalán és kedve szerint fotózik. Magamat nem tartom igazi fotósnak, hobbyból fotózok, ahhoz, hogy igazán szép, egyedi fotót készítsek, nemcsak más látásmód kell, de a technika jó ismerete legalább olyan fontos, nem beszélve a térdelés, lehasalás „művészetéről”, de nagy élvezetet nyújt, nem csak a közös fotótúrák, de örülök a kiállításoknak is. Minden évben kapok egy hónapot az érdi Szepes Gyula Művelődési Központban egy-egy kiállításra.
EGYÉNI KIÁLLÍTÁSOK
Erdély felé indultam. 2018. február 6-március 6.
A Kaukázus gyöngyszemei. 2017. augusztus 1-31.
Az Al-Dunától a Duna-deltáig. 2019. február 5-március 5.
KÖZÖS KIÁLLÍTÁSOK
Izlandi fotókiállítás Kiss Borbálával. 2016. augusztus 19–szeptember 15
Kasza Gábor közös fotókiállítás. 2015. szeptember 15. és október 15.
CSOPORTOS KIÁLLÍTÁS RÉSZEKÉNT
Geometria a természetben, a Duna-Art Fotóklub kiállítása. 2018. október 5.
Zselic – Fotóstúra. 2017. december 4–30.
Csodák kertje – a Jeli arborétum. 2017. június 2–30.
Őszi séta a Hargitától Aggtelekig. 2017. január 6. Megnyitó
Tükröződés. 2016. május 6. Megnyitó
Börzsönyi sárdagasztós fotóstúra. 2016. január 11. és 2016. február 11.
„MOMENTUM.” 2015. június 16. és augusztus 15.
Jelenleg min dolgozol, hogyan telnek (minden)napjaid?
A fotózás továbbra is hobbym maradt, de az egészség is közrejátszik, mit, mennyit tudok tenni. Belekezdtem egy önéletrajz megírásába. A nevelőotthonokban, nevelőszülőknél töltött évek, a fiatal korom, a felnőtté válásom, az életutam talán biztató lehet a ma otthonokban, nevelőszülőknél élők szemében. Megakadok egy-egy keservesebb eseménynél, de biztatást is kapok. Lesz-e belőle valami, nem tudom, de szeretném.
Tervek, álmok, vágyak. Mivel tudna még a sors a kedvedben járni?
Mit várok még az élettől? Az, hogy mi van megírva a sors könyvében, nem tudjuk szerencsére, Platón szerint születésünk előtt mindenkinek innia kell a Léthé vizéből, hogy mindent elfelejtsünk…A legfőbb vágyam, hogy egészséges legyek és a gyermekeim, unokáim életében tudjak segíteni, amikor csak szükség van rám. A fennmaradó időmben pedig a barátok, kollégák, az olvasókör, a fotózás és természetesen a könyvek, akik, amik mindig is fontosak maradnak számomra.
Keszi Erika Zsuzsanna – Dr.Nemes Erzsébet
„Az vagy, amit újra és újra teszel. A kiválóság tehát nem tett, hanem szokás.” Arisztotelész idézetével kívánunk Dr. Nemes Erzsébetnek jó erőt, egészséget, örömteli napokat és azt, hogy amit szeretne, teljesüljön! (a szerk.)