A mezőgazdasági könyvtárosok ismét szakmába vágó programot találtak

Posted by Buzai Csaba - június 25th, 2019

Látogatás a Csokoládé Múzeumban – ez inkább tűnik mesének, mint komoly szakmai programnak. Csukjuk be a szemünket és képzeljük magunk elé Jancsit és Juliskát az erdőben. Mennek, mennek, mendegélnek, és egyszer csak meglátják a házikót. A fala táblás csoki, az ablaka vékony színes cukorlap, a lépcsők macskanyelvek, a kapuja kakaófa, a kertben kerti törpék helyett csoki nyuszik és csoki mikulások fociznak Mozart golyóval… Nono, álljunk csak meg! Kicsit meglódult a fantáziám, bocsánat. Térjünk inkább vissza a földre! Ígérem, az sem lesz unalmas.

Először is ejtsünk szót az épületről, amelyet a Wágner grófok vadászkúriának építtettek 1902-ben. Akkoriban a kerek erdő közepén kell elképzelnünk ezt a házat, az erdő lakói pedig őzek, rókák, fácánok, vadnyulak lehettek. Aztán a város terjeszkedett, és a harmincas években elnevezték Árpádföldnek. A II. világháború után állami tulajdonba került az épület, és közintézmények kaptak helyet itt – iskola, rendőrség, mozi, művelődési ház –, miközben az állaga egyre csak romlott. Az önkormányzat 1998-ban úgy döntött, eladja. Ekkor lépett színre Farkas Elemér, aki éppen új telephelyet keresett a cégének. A ház és a kert még elvadultságában is óriási hatást gyakorolt rá, meglátta benne a lehetőséget. Addig-addig csinosítgatta, gyűjtögette a tárgyakat, míg végül 2008-ban megérett a helyzet a megnyitásra.

Csokoládé Múzeum, Budapest XVI., Bekecs u. 22.

Már a belépésnél szükségünk lesz az összes érzékszervünkre. Szökőkútból csobogó csoki illata csiklandozza meg orrunkat, marcipán golyóra folyathatjuk a meleg csokit, és – adjonisten gyanánt – be is kaphatjuk. Idegenvezetőnk közben mesél az épületről, megmutatja a régi fotót, beszél a régi és az új tulajdonosról.

Az ebédlőben szépen terített hatalmas asztal áll, díszdobozok garmadája sorakozik a polcokon, a fal mellett álló asztalokon pedig megszaglászhatjuk a teaválogatást, megismerkedhetünk a pálinkákkal, a borokkal, közben pedig megtudjuk, hogy Rákóczi márkanév alatt találjuk mindezt. Rákóczi portré és az életéből vett jeleneteket ábrázoló festmények lógnak a falakon.

A Csokoládék terén folytatódik a százéves történet – megismerjük a nagy gyártókat, a bolti eszközöket, régi formákat. Gondolta volna bárki is, hogy volt olyan időszak, amikor kerámiába zárt csokit árultak, és össze kellett törni a formát, hogy megehessük a finomságot? Látunk itt kakaószállító hajót, salzburgi utcarészletet, és megtudtuk, hogy az első, és mindmáig egyetlen igazi Mozart golyót Paul Fürst készítette 1890-ben, a csomagolása ezüst-kék volt. Ma is megtaláljuk Salzburgban a Fürst család cukrászdáját, ahol mi magunk is megkóstolhatjuk az IGAZIt, ugyanis szállítást nem vállalnak, így sehol máshol nem kapható.

Kerámiába zárt csokoládéfigurák

A legjobb, hogy minden ponton körbekínálnak egy tálca csokoládét. Legalább tizenöt-húsz félét kóstoltunk, fehéret, – feketét, tarkát NEEEM! – tejcsokit, étcsokit, különböző ízesítésűeket és még rozé vagy rubin csokit is.

Aztán a pincét is megnézhettük, ami boros és pálinkás pince. Nem csak praliné túrára, de alkoholos túrára is érdemes ide ellátogatni. Illusztrációként, aki nem autóval jött, még pálinkát is kóstolhatott – szilvát, almát vagy körtét.

Boros-pálinkás pince – készül az ágyas pálinka

Ekkor következett a csokoládé készítés. Mindenki azzal ízesítette, amivel csak szerette volna, a választék óriási volt. Amíg megszilárdult a csokink, beültünk az előadóterembe filmet nézni, ahol a csokoládékészítés rejtelmeibe láthattunk bele egy kicsit, megspékelve érdekes csokoládétörténeti kérdésekkel. Közben forró csokit szürcsölgettünk, majd újabb kóstolókat kaptunk.

Készül a saját csoki – csoki ízesítők chilitől a kókuszig, sótól a mazsoláig

Megtudtuk, hogyan és milyen csokoládét együnk, ha az egészségünket akarjuk szem előtt tartani. Nos, az igazi csokoládék legalább 70-80% kakaót tartalmaznak, és az étkezések előtt 25-30 perccel együnk belőlük egy-két kockát egy pohár víz kíséretében.

A tudósok kiderítették, a csokoládé jót tesz a szívnek és a vérkeringésnek, csökkenti a szélütés kialakulásának esélyét, ásványi anyagokban gazdag, csökkenti a koleszterinszintet, jó a bőrnek, segíthet a fogyásban, jó az anyának és a babának, megelőzheti a diabéteszt, az agy működésére nézve is kedvező és utoljára, de nem utolsósorban a csokitól jobb lesz a közérzetünk.

1569-ben V. Piusz pápa adott engedélyt arra, hogy böjt idején is fogyasztható a forró csoki.

Befejezésképpen a mintaboltban kedvünkre válogathattunk a finomabbnál finomabb csokoládékból, borokból, pálinkákból, teákból. Aki nem hiszi, járjon utána, vagy inkább jelentkezzen be maga is egy praliné túrára.

Benczekovits Beatrix

 

Comments are closed.

Blog Home