Keszthelyiné Sragner Márta nyugalmazott könyvtáros, kutató, bibliográfus, amatőrcsillagász, főszerkesztő
A „csillagok lánya,” aki a mindennapjait szebbé, teljesebbé téve maradandót alkotott és alkot a tudomány és az emberiség javára. (a szerk.)
„1947. április 19-én születtem Rajkán, Győr-Moson-Sopron megyében. Édesapám gazdálkodó volt, édesanyám háztartásbeli. Hárman voltunk testvérek. 1949-ben kitelepítettek bennünket, Győrbe költöztünk rosszabb körülmények közé. Édesapám fuvarosként majd lóápolóként dolgozott, csak később lett állattenyésztési agronómus. Jó és szabad gyerekkorom volt, rengeteg háziállat vett körül. 1953-1961 között a József Attila úti Általános Iskola tanulója voltam, majd Kőszegre kerültem a Mezőgazdasági Technikumba, állatszeretetem miatt. Fizikailag nehéz iskola volt, nem voltam hozzászokva a kapáláshoz, disznóetetéshez, de a további életemhez jó alapot adott. A kőszegi 4 év alatt önállóságot, fegyelmet, rendszeretetet, a munka iránti tiszteletet, a munka szeretetét tanultam meg.
1965-ben jeles eredménnyel érettségiztem és egy éles kanyarral a szombathelyi Tanítóképző Intézet népművelő-könyvtár szakára jelentkeztem. Nem volt távol tőlem a könyv, az irodalom, a művészet, hiszen már 5-6 éves koromban a nagyszüleimnél a Szigetközben, az unokatestvérekből és szomszéd gyerekekből színtársulatot szerveztem és a felnőtteknek különböző jeleneteket adtunk elő. Az általános és a középiskolában is sokat szerepeltem, szavaltam az iskolai ünnepségeken, versenyeken.
Főiskolásként és az Alma Mater előtt Szombathelyen, 2016-ban
1968-ban végeztem a tanítóképzőben és Szombathelyen maradtam, mert férjhez mentem Vértesi Péter festőművészhez. Néhány hónap múlva a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtárban kaptam ideiglenes könyvtárosi állást, Gazdag Erzsi költőnőt helyettesítettem az olvasószolgálatban, alkotói szabadsága alatt. Következő évben véglegesítettek, a természettudományi-, mezőgazdasági-, műszaki- és orvostudományi szakterületeknek a szaktájékoztatója lettem. Tudtam hasznosítani a technikumban szerzett ismereteimet. 1972-ben született Eszter lányom, Andrea 1973-ban.
Amikor 1977-ben visszamentem dolgozni, különböző továbbképzéseken vettem részt. Többek között Budapesten a Könyvtártudományi Módszertani Központban elvégeztem egy ajánló bibliográfia szerkesztői tanfolyamot.”
A KMK tanfolyamán kapott feladatod bibliográfia készítés volt?
A Vas megyében élt sok kiváló tudós életrajzát olvasva Gothard Jenő herényi földbirtokos csillagász életművét dolgoztam fel vizsgafeladatként. A bibliográfia anyaggyűjtése, szerkesztése nagy örömöt jelentett számomra. A dolgozat olyan jól sikerült, hogy a könyvtár igazgatója Takács Miklós javasolta a megjelentetését. Első munkám 1979-ben jelent meg a Vasi Életrajzi Bibliográfiák sorozat III. köteteként. Ez a kiadvány hozta meg számomra Dr. Gazda István ismeretségét, mindenkori segítségét, munkakapcsolatunkat, máig tartó barátságát.
Az első bibliográfiát hamarosan követte a többi:
1979-1998. Szombathely – Gothard Jenő csillagász 3 bővített kiadásban és 5 egyre bővülő internetes megjelenéssel, Chernel István ornitológus, Gayer Gyula botanikus, Bendefy László geodéta, geológus, történész 2. bővített kiadás is, Ambrózy Migazzi István és a Jeli Arborétum, Visnya Aladár természettudós. Társszerző: Jeanplong József. Saághy István és a Kámoni Arborétum, Környezet- és természetvédelem 40 éve Vas megyében, Gothard Sándor mezőgazdász, Csaba József bibliográfia – Körmend; Fejér Lipót matematikus. Bibliográfia. Kézirat. Pécs, Tudásközpont.
1990-2009. Budapest – Kulin György csillagász 3 bővített kiadásban, Lakits Ferenc csillagász, Bendefy László, Hédervári Péter természettudós, Szentmártoni Béla amatőrcsillagász, Válogatás a magyar csillagászattörténet magyar nyelvű irodalmából. Társszerzők: Gazda István, Keszthelyi Sándor. – Piliscsaba.
1998-2009. Pécsi Tudományegyetem – Prinz Gyula földrajztudós, Lambrecht Kálmán természettudós, Jakucs László karsztkutató, Gorka Sándor biológus, Fejtő Ferenc irodalmár, történész, Tóth József földrajztudós, Kőszegfalvi György urbanista, A 10 éves Földrajzi Intézet munkatársainak bibliográfiája.
2010-2019. Ponori Thewrewk Aurél csillagász, csillagászattörténész, Detre László csillagász, Dallos Endre amatőrcsillagász, Mahler Ede csillagász, Mizser Attila amatőrcsillagász, Göőz Lajos földrajztudós, Lovász György földrajztudós, Ipartörténeti bibliográfia. A bibliográfiák honlapokon találhatók. Szombathely – Kövesligethy Radó csillagász, geofizikus bibliográfiája kiadás előtt.
Kitüntetései: 1984. Miniszteri Dicséret – 1989. Szocialista Kultúráért – 1997. Gothard Jenő Emlékérem
1986-ban elmentél a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtárból a Hevesi Ákos Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetbe. Mi volt a feladatod és mit adtak Neked ezek az évek?
Könyvtáros, közművelődési felelős, a diákok kulturált szórakozásának irányítója lettem. Érdekes, sokoldalú feladatom volt. A tanulókkal szerencsére nagyon jó volt a kapcsolatom. Itt már nem volt munkaköri feladatom a bibliográfiaszerkesztés, a bázisintézményt, a könyvtárat, amely az anyagi biztonságot jelentette, elhagytam. A sok új feladat mellett, nem volt lehetőségem kutatni, de azért teljesen nem hagytam fel vele, mert ekkor már a szenvedélyemmé vált. Néhány év múlva megpályáztam és elnyertem 4 évre az Országos Tudományos Kutatói Alap (OTKA) ösztöndíját, amely biztosította az anyaggyűjtés során felmerült költségek fedezetét. Közben 1990-ben elváltam Vértesi Péter festőművésztől, ettől kezdve a kötetek nem Vértesi Péterné, hanem Sragner Márta néven jelentek meg.
Tagja vagyok a Magyar Csillagászati Egyesületnek (Budapest), a Gothard Jenő Csillagászati Egyesületnek (Szombathely) és az Astra Pécsi Csillagászati Egyesületnek (Pécs).
Hogyan kerültél Pécsre?
Miután aktív tagja lettem a szombathelyi Gothard Jenő Csillagászati Egyesületnek, 1993. szeptember végén egyesületünk Országos Csillagászattörténeti Találkozót, és Nemzetközi Napóra Konferenciát rendezett, ahol mintegy 300 hazai- és külföldi amatőrcsillagász, napóra barát jött össze. Itt ismerkedtem meg Keszthelyi Sándor pécsi építész és amatőrcsillagásszal.
A konferencián, előadás közben
A Magyar Csillagászati Egyesület Helyi Csoportjainak III. Országos Találkozóján. Zalaegerszeg, 1997.
Már akkoriban sem volt egyszerű könyvtárosként elhelyezkedni, de gondolom szakmai múltad ezt jelentősen megkönnyítette a számodra
1994. október 1-jén a pécsi Csorba Győző Megyei Könyvtárban állománygyarapító és feldolgozó könyvtárosként kezdtem el dolgozni majd 1998-tól 2006-ig nyugdíjazásomig, az osztály vezetőjévé neveztek ki. A bibliográfiaszerkesztés itt sem volt munkaköri feladatom, de újabb 4 éves OTKA pályázat segített, hogy ne kelljen abbahagyni a megkezdett munkát. 2010-ig megbízási díjjal hálózati referensként dolgoztam a könyvtárban.
Ha két csillagász olyan szépen összetalálkozik, mint te a pároddal, vajon választanak maguknak csillagot?
Nem.
Vannak kedvenc csillagképeink, mint az Orion, Nagy Kutya (Canis Maior), Kis Kutya (Canis Minor), Nagy Medve (Ursa Maior, azaz Nagy Göncöl), Kis Medve (Ursa Minor, azaz Kis Göncöl), Cassiopeia és a Fiastyúk.
Nem mindenki számára adatik meg, hogy a férjével együtt alkothat
Mikor Pécsre költöztem 1994-ben, kitaláltuk, hogy a férjem egyik nagy álmát megpróbáljuk megvalósítani. Ez pedig a Magyarországon lévő középkori templomok keletelésének felmérése. Műemlékjegyzékek, szakkönyvek, útikönyvek alapján kezdtük elkészíteni a templomok jegyzékét. A méréseket 1995 nyarán kezdtük el. Évente hozzávetőlegesen 1-2 megyét mértünk fel, megterveztük az útvonalat, szállást foglaltunk és nagy élvezettel, lelkesedéssel végeztük a méréseket. 10 évig végeztük a felmérést, bejártuk egész Magyarországot. Gyönyörű tájakon jártunk, nagyon sok élményben volt részünk. Három iránytűvel 9 mérést végeztünk. 10 év alatt 1150 templomot esetenként a helyét látogattuk meg. A férjem összesítette az adatokat, de kiadót nem találtunk, ezért szép emlékként kezeltük felmérésünket. Aztán 2011-ben megkeresett bennünket az Országépítő főszerkesztője és kérte, hogy járuljunk hozzá felmérésünk eredményének, összegezésének megjelenéséhez. 2012. januári szám mellékleteként megjelent a „MAGYARORSZÁGI KÖZÉPKORI TEMPLOMOK TÁJOLÁSA” című munkánk.
Templomrom Dömös 2000.09.09. Tiszainoka 2002.08.15.
Mizser Attila a Magyar Csillagászati Egyesület 2000/2001. évi tevékenysége c. beszámolójából idézve: „Tudománytörténeti sorozatunk legújabb tagja a KESZTHELYI SÁNDOR ÉS KESZTHELYINÉ SRAGNER MÁRTA ÁLTAL ÖSSZEÁLLÍTOTT NAPFOGYATKOZÁS ÉS HONFOGLALÁS. A kötet a honfoglalás datálásával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik, illetve Lakits Ferenc csillagász személyével, aki elsőként mutatott rá arra, hogy a bizánci krónikák napfogyatkozás-feljegyzései alapján eldönthető a történészek körében zajló vita a magyarok bejövetelének időpontjáról.”
Az idő mérésének kérdése egyidős a csillagászattal. A napóra, a legősibb időmérő eszköz nemcsak az időmérést szolgálja, „hanem önmagában is művészeti, építészeti vagy műszaki alkotás.” A rögzített napórák hazai gyűjtése 1978-ban kezdődött el az országban. Férjével, Keszthelyi Sándorral – aki Napórák Magyarországon címmel elkészítette A rögzített napórák katalógusát – az országot járva szép tájakra jutottak el.
Napóra. Jászberény, 1996. Napóra. Városlőd, 1998.
Van egy internetes adatbázisuk is, amelynek a címe a „Csillagászat magyar nyelvű bibliográfiája”, rövidítéssel a CSIMABI, azaz a szakcsillagászat, az amatőrcsillagászat, a csillagászattörténet, a csillagászati ismeretterjesztés és az űrkutatás – űrhajózás csillagászati kapcsolatú, magyar nyelven nyomtatott irodalma a kezdetektől napjainkig. Vagyis könyvek, évkönyvek, könyvrészletek, folyóiratok, tanulmányok, közlemények, cikkek, nagyobb híradások könyvészeti adatai és lelőhelyei. http://csimabi.csillagaszat.hu/ http://csimabi.csillagaszat.hu/cs-onlin.htm
Főszerkesztője Keszthelyiné Sragner Márta. Társszerző: Keszthelyi Sándor
„…számos hölgy segíti különböző formában a magyar amatőrcsillagász mozgalom létét és fennmaradását. Gondoljunk akár többek között a Csillagászat Magyar Nyelvű Bibliográfiájának összeállításában vezető szerkesztőként tevékenykedő, évtizedek óta lelkes megfigyelő Keszthelyiné Sragner Mártára …” (Ormos Tímea: Nők a csillagászatban)
Az anyaggyűjtés kezdete: 2003.április 5. Az egyedülálló, csodálatraméltó csillagászati adatbázis 72.750 tételt tartalmaz 1538-tól napjainkig. Az online adatbázis nagymértékben segíti a kutatók, tanárok, egyetemi/főiskolai hallgatók, csillagászok, amatőrcsillagászok és a tudományág iránt érdeklődők munkáját egyaránt. A CSIMABI látogatóinak száma közel 35.000 fő!
Keszthelyi Sándor és Keszthelyiné Sragner Márta a CSIMABI szerkesztése közben (a Csorba Győző Megyei Könyvtár földszintjén).
Forrás: https://www.mcse.hu/egyesulet/tagjaink-barataink/kisbolygot-neveztek-el-keszthelyi-sandorrol/
A bibliográfiák mellett megjelent egy biográfiád is
Édesapám barátja (Buzási Árpád) kért meg, hogy írjam meg az élete történetét. Az EMLÉKEZÉS A HOLOCAUST MOSONI ÁLDOZATAIRA című kötet magánkiadásban jelent meg 2000-ben. Két év múlva angol nyelven adtuk ki a könyvet. REMEMBRANCE TO THE MARTYRS OF THE HOLOCAUST IN MOSON.
Készítettél már efemerida segítségével születési horoszkópot vagy nagyon távol áll tőled az asztrológia?
Távol áll tőlem az asztrológia.
Vannak csillagverseink és van már csillagzenénk is. Keuler Jenő – Kolláth Zoltán: “Csillagzene no 1.” (csillagok hangja; a csillag rezgéseinek lecsengése egy másik csillag (hr1217) hullámformájával felépítve). Amikor nem ír és nem a csillagokat kutatja, milyen zenét hallgat és mit olvas a könyvtáros, bibliográfus és amatőr csillagász?
Sokszor hallottuk Kolláth Zoltán csillagásztársunk, barátunk előadását. Komolyzenét főleg Mozartot és Beethovent hallgatok, kedvencem Miklósa Erika. Szeretem Bródy Jánost, Koncz Zsuzsát, Presser Gábort, Bódi László Cipőt. Csak szakirodalmat olvasok. Azt a szakterületet tanulmányozom, amelynek művelőjéről éppen bibliográfiát szerkesztek vagy előadásra készülök.
Összegezve, Keszthelyiné Sragner Márta tevékeny, tartalmas éveket mondhat a magáénak
Publikációinak száma jelentős. 28 tudósról készített bibliográfiát, néhányukról bővített kiadás is megjelent. Különböző szakterületekről is írt: környezetvédelem, csillagászat, Pécsi Planetárium, ipartörténet, PTE Földrajzi Intézet. 50 szakbibliográfiája jelent meg nyomtatásban, illetve az utóbbi években különböző honlapokon, adatbázisokban. Elkészítette a Magyar Csillagászati Egyesület „Meteor”(1971-2019), a Gothard Csillagászati Egyesület „Egyesületi Híradó” (1994-2019) és a Vega Csillagászati Egyesület “Vega” (1991-2019) című lapjának repertóriumát. Ezek az egyesületek honlapjaira kerültek. A Magyar Tudománytörténeti és Egészségtudományi Intézet kutatója. A Balassi Intézet kiadásában évente megjelenő NEMZETI ÉVFORDULÓINK című kiadvány szócikkeinek egyik írója 10 éve. Amatőrcsillagász Baráti találkozók, konferenciák aktív résztvevője, előadója és örömmel vesz részt szakmai kirándulásokon, megbeszéléseken, kiállításokon is.
A Pannon Csillagda nagy távcsöve mellett, Bakonybélben, 2012.
A legrégibb szélmalmok egyikénél – Tés
Jelenleg hogyan telnek napjaid?
Reggeli, esti és az éjjeli órákban kutatás, tudományos munkavégzés. Hatalmas szakkönyvtárunk van és a helyi könyvtárak anyagát is felhasználva szerencsére itthon is tudunk dolgozni. Ez nagyon jó, mert ez a szenvedélyünk, az életünk.
Napközben kertészkedés, háztartásvezetés, kutyusokkal való foglalkozás. Havi 1 alkalommal színházba megyünk, szerveztünk a férjemmel Szombathelyen egy Csillagászati Asztaltársaságot, így havonta egyszer összejövünk amatőrcsillagász barátainkkal. Egy-egy minket érdeklő előadásra is elmegyünk szinte hetente a könyvtárba, levéltárba, múzeumba vagy a Képtárba. A nagyobbik lányom Szigligeten lakik és nagyon érdekli őt a település története, népi építészete. Én is elkezdtem foglalkozni Szigligettel. A számítógépemen van egy kb. 300 oldalas Szigliget bibliográfiám, ezen jelenleg is dolgozom. (Fejezetek a várról, az Alkotó Házról, egyes épületekről stb.) Májusban Tatán tartok Gothard Jenőről előadást.
Tervek, álmok, vágyak?
A CSIMABI építése, előadások tartása. Új lakhelyünk Bucsu község (Vas megye) bibliográfiájának elkészítése. Baranyában az elmúlt 3 évben „csavarogtunk”, végigjártuk a megye 305 települését, mindenhol találtunk valami szépséget, egyedit. Ezt a barangolást, „csavargást” folytatjuk, de már Vas megyében. Ehhez szükséges az egészség, békesség, gyűlöletmentesség a környezetemben.
Mi az, amit még szeretnél az élettől kapni?
Egészséget.
Keszi Erika Zsuzsanna – Keszthelyiné Sragner Márta
Hioszi Tatiosz idézetével kívánunk Keszthelyiné Sragner Mártának jó egészséget és további szép életet: „A világ tele van születő csillagokkal. Az egyik szikrázó csillag te magad vagy. Téged is, akár a többi csillagot, egy szép fény ölel körül. Ő a te utad, melynek különböző lépcsőit járod.” (a szerk.)