Szakkönyvtári seregszemle 2019. március 12.
A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára és az MKE Társadalomtudományi Szekció immár negyedik alkalommal rendezte meg a Szakkönyvtári Seregszemlét. A konferencia célja ismét a szakkönyvtárügy aktuális kérdéseinek megvitatása és az egyes szakkönyvtárak, szakkönyvtártípusok helyzetének, eredményeinek bemutatása volt. A konferenciakezdő köszöntéseket Kincses Áron, a KSH Szakstatisztikai Igazgatóságot irányító elnökhelyettese és Villám Judit, a MKE Társadalomtudományi Szekciója elnöke mondta el. Sörény Edina főosztályvezető (EMMI Könyvtári és Levéltári Főosztály) előadásában a 2018 júliusában létrejött főosztály feladatairól, a könyvtári megújulás szükségességéről szólt. A szakkönyvtárakat is érintő törvényi változásokat is ismertette.
A délelőtti ülésszak első részében a tudományos könyvtárak jövőképeiről volt szó. Horváth Zoltánné (könyvtári tanácsadó, OCLC-partnerfelelős, T-Systems Magyarország Zrt.) A tudományos könyvtárak és a mesterséges intelligencia – kölcsönhatások és inspirációk című előadásában átfogó képet kaphattunk környezetünk intelligens rendszereiről, ezen rendszerek konvergenciájáról, magáról a „hálózati univerzumról”. A mesterséges intelligencia által nyújtott lehetőségek a könyvtárak jövőbeli szerepe, tevékenysége kapcsán számtalan megoldásra váró kérdést felvetett az előadás folyamán. Megismerhettük a géppel értelmezhető könyvtári adatoktól a mesterséges intelligenciáig vezető utat, az mesterséges intelligencia és a digitális eszközkészlet kapcsolatát, valamint az mesterséges intelligencia szakkönyvtári szolgáltatásokra gyakorolt hatásait, illetve az mesterséges intelligencia és az open access közötti szoros összeköttetést.
Dér Ádám (osztályvezető, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ) Az open access áttérés könyvtári vonatkozásai című előadásában hat pont köré csoportosította az OA áttérés könyvtári vonatkozásairól szóló gondolatmenetét: pénzügyek, hozzáférés, használat, tudományos kibocsátás, kutatási munkafolyamatok, kiadói stratégiák. Az előadás nemzetközi példákon és az EISZ gyakorlatán keresztül mutatta be, hogy a kiadókkal kötött szerződések és a folyóiratok előfizetési díjainak átalakításával miként érhető el jelentős változás az Open Access megvalósítása terén.
A délelőtt második felében bemutatkozott két műszaki és egy természettudományi felsőoktatási könyvtár. Az ELTE Természettudományi Kar Kari Könyvtárának vezetője, Szabó Noémi A tudományos szakkönyvtárak Achilles-sarka című előadásában bemutatta a könyvtár folyamatos változását, alkalmazkodását a felhasználói igényekhez.
Marton József (főigazgató, BME Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár) Felhasználóbarát könyvtári fejlesztések és tervek a BME OMIKK-ban címmel kisebb léptékű friss fejlesztésekről, változásokról beszélt. Molnár Anita (marketingfelelős) kiegészítette az előadást az új, átláthatóbb könyvtári honlap bemutatásával.
A BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék könyvtárát Kollár Mária könyvtáros mutatta be. A korlátozottan nyilvános könyvtár tevékenységében az oktatók szolgálata, a kutatástámogatás, és a hallgatói tehetséggondozás is szerepel.
A délutáni ülésszak első felében két egészségügyi szakkönyvtár mutatkozott be. Először a Zala Megyei Szent Rafael Kórház Egészségügyi Szakkönyvtárát Barabás-Kovács Viktória osztályvezető könyvtáros ismertette. Az 1962-ben alapított szakkönyvtár küldetése az egészségügyi dolgozók szakirodalmi ellátása. Ezt követően az Egis Gyógyszergyár Zrt. Műszaki Könyvtárát Alexi Anna, könyvtárvezető mutatta be. Az 1933-ban kutatástámogatás céljából létrehozott vállalati könyvtár ma a legmodernebb eszközökkel végzi tevékenységét. A hagyományos könyvtári szolgáltatások mellett kiemelkedő feladata az online cikk-beszerzés, könyv- és szabványrendelés, online és elektronikus irodalom és információ szolgáltatás.
A délután második felében „A jelen és a távlatok” címmel a magyar tudományos könyvtárügy stratégiáiról volt szó. Először Az egyetemi könyvtárak stratégiai fejlesztési irányai 2018-2023 – Kinek, miért, hogyan és kivel? címmel Nagy Zsuzsanna, a Budapesti Corvinus Egyetem Egyetemi Könyvtárának főigazgatója tartott előadást, melyben az egyetemi könyvtárak alapértékeire, illetve a küldetésnyilatkozatának és a jövőkép fontosságára hívta fel a figyelmet. A fejlesztés kulcsterületeiként a gyűjteményfejlesztést, a korszerű könyvtári platformot és a digitális kompetenciák fejlesztését; a kutatástámogatást és tudásmenedzsmentet; a hallgatói eredményesség támogatását és a tanulástámogatást; valamint a HR/vezetés területét nevezte meg. A siker alapfeltételeiként az együttműködést, valamint a stabil jogi és finanszírozási környezetet jelölte meg.
Az országos szakkönyvtárak 2019-ben címmel Rózsa Dávid, a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár főigazgatója egy 2018–2019 fordulóján, tíz országos szakkönyvtár részvételével végzett felmérés eredményét ismertette, melyben vizsgálták a munkatársak létszámát, számszerű megoszlását és életkorát, összehasonlították az intézmények fizikai infrastruktúráját, a könyvtári terek állapotát és az informatikai ellátottságot. Nagy különbség tapasztalható a gyarapítási lehetőségek és a szolgáltatások terén. A szakkönyvtárak átlagosan heti 46,7 óra hosszat tartanak nyitva, több mint 60 saját fejlesztésű adatbázissal és 10 millió oldal digitalizált tartalommal rendelkeznek. Fejlesztendő területként az e-könyv kínálat bővítését jelölte meg.
A szakkönyvtárak stratégiai fejlesztési irányai: a szükség szülte lehetőségek címmel Gaálné Kalydy Dóra, az MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgató-helyettese tartott előadást, melyben beszámolt a 2016. novemberi és az IKSZ Szakkönyvtári Tagozata 2017. áprilisi szándéknyilatkozatáról, a Felsőoktatási Könyvtárak Stratégiai Irányairól (2018–2023), valamint az országos szakkönyvtárak 2018. decemberi állapotfelméréséről. Ismertette a nemzetközi trendeket, az általa felvázolt jövőkép szerint 2022-re a szakkönyvtárak a megújuló könyvtári rendszer mozgatórugói, OA dokumentumok őrzői és szolgáltatói lesznek. A fejlesztés kulcsterületei között az Országos Felsőoktatási és Szakkönyvtári Platform létrehozása, az Országos Tudományos Információs Rendszer létrejötte, az OA, a nyílt kutatási adatok és a nyílt tudomány támogatása, a magyar tudomány teljességének digitális felmutatása és megőrzése, valamint az elveiben is átalakított könyvtáros képzésben való részvétel szerepel.
Korreferátumában Gerencsér Judit (a Kúria Tőry Gusztáv Jogi Szakkönyvtára könyvtárvezetője) a könyvtárakban készülő paradigmaváltásról beszélt. A könyvtárak átalakulása a felhasználói igények személyre szabott támogatása mentén fog végbemenni. Az átalakulás mikéntjének bemutatását a hagyományos/klasszikus és a modern/proaktív könyvtár összehasonlításával vezette fel. A könyvtárak átalakulásának legfontosabb jellemzője a felhasználókról való gondolkodásmód változása, a párbeszéd, a könyvtári terek átalakulása, az együttműködés, a feladatmegosztás, a partnerség, az önkéntesség, a nyomtatott és e-dokumentumokat felölelő állománygyarapítás, az IT eszközök fejlesztése, a digitális gondolkodásmód, valamint a könyvtáros kompetenciák, készségek fejlesztése.
Az előadásokat követő hozzászólásában Ramháb Mária, az IKSZ elnöke a könyvtárosság döntéshozók felé történő közeledésének, valamint a könyvtári stratégiák társadalommal való megértetésének jelentőségére hívta fel a figyelmet. Zárszavában Villám Judit, az MKE TTSz elnöke a konferencia kulcsszavait elevenítette fel.
Az előadások elérhetők a KSH Könyvtár honlapján.
Villám Judit, Országgyűlési Könyvtár, a Társadalomtudományi Szekció elnöke