PATAKI MARIANNA művésztanár, könyvtárostanár

Posted by Buzai Csaba - február 25th, 2019

„Kimondatlan vagy inkább eddig megfestetlen képek jellemzik a művészet közelében és az előle való rejtőzködéssel eltöltött közel 30 évemet. Grafikusnak tanultam, művésztanár, rövid ideig textiltervező is voltam, majd könyvtárostanárrá váltam. Ezt a kacskaringós életpályát sok meg nem festett kép kíséri, néhány színbe öntött érzés, képi humor és a mesék csodálatos vagy olykor félelmetes világának szeretete.” (Forrás: https://www.oik.hu/web/guest/rendezveny/-/hir/kimondatlan-kepek-untold-pictures–pataki-marianna-kiallitasa-272359)

Hivatalosan Pataki Marianna Edit, szakmai körökben Pataki Marianna középiskolai tanulmányait a szegedi Tömörkény István Művészeti Szakközépiskolában végezte (1987-1991), ahol alkalmazott grafikus OKJ szakképesítést is szerzett. A Janus Pannonius Tudományegyetem Művészeti Karán középiskolai művészeti szaktanár szakon diplomázott.

1998-ban művésztanárként kezdett el dolgozni a Laborcz Ferenc Általános Iskolában (Budapest); 6 évvel később a művésztanári pályáról kanyarodott át a könyvtárostanári pályára. 2004. 09. 01-jétől könyvtárpedagógusként látja el feladatát a Kispesti Károlyi Mihály Magyar–Spanyol Tannyelvű Gimnáziumban.

Feladatai közé tartozik többek közt az iskolai könyvtárban adódó könyvtárszakmai feladatok ellátása: az állomány gondozása, elektronikus adatbázis építése; az olvasók információs igényeinek felkeltése, problémamegoldás, kreatív alkotó folyamatok támogatása; a tanulók információs műveltségének fejlesztése forrásalapú tanórák, témahetek, projektek és pályázatok útján; pályázatírás, kiadványszerkesztés, grafikai tervezés és PR kapcsolatépítés.

Az iskolai könyvtár – Alkotó diákok az iskolai könyvtárak világhónapja tiszteletére megrendezett könyvtári délutánon

 Forrás:http://www.karolyigimnazium.com/?page_id =5096&lang=hu

2009. július 8-án pedagógus szakvizsgát tett (ELTE- PPK könyvtár-pedagógia), majd könyvtár-pedagógia tanár képesítést szerzett 2014. február 8-án a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési Emberi Erőforrás Karán.

Két egymást követő évben Nyári Akadémiai Szemináriumokon vett részt Amerikában és Bulgáriában: Holocaust Educators Summer Seminar Memorial Library, New York (2015); Holocaust Educators Summer Training – American University in Bulgaria The Olga Lengyel Institute – New York, Blagoevgrad (2016).

„Az én könyvtáram” EFOP project Digitális írástudás műhelyében szakértői tevékenységet látott el 2017 és 2018-ban.

Tanulmányai során betekintést nyert a spanyol, az angol és az amerikai oktatásügybe; szerzett tapasztalatait publikálta, illetve műhely-foglalkozásokon és konferenciákon osztotta meg a kollégákkal.

Többször vett részt szakértőként hazai és nemzetközi projektekben, előadásokat tartott itthon, Európában és az Egyesült Államokban is.

Előadóként az IFLA Nemzetközi Konferencián. 2017 – Wroclaw

ELŐADÁSOK

  • A spanyolországi, zaragozai CUBIT ifjúsági könyvtár bemutatása; A cornwalli iskolai könyvtár és a közkönyvtár – Libraries of Cornwall (UK) =  Az ELLA-projekt a könyvtárostanárok 3. szellemi műhelyében. The New Librarian – Találkozás az ELLA-projekt keretében – Budapest, OIK. 2014. 06.04
  • Könyvtárak a digimodern korban – Budapest, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. 2017
  • Könyvtárak a digimodern korban – Detroit, 2017 (angol)
  • Könyvtárak a digimodern korban = IFLA Nemzetközi Konferencia – Wroclaw, 2017 (angol)
  • Az iskolai könyvtár bemutatása = Mi az a plusz? Mit tesz/tehetne hozzá az iskolai könyvtár a közoktatás minőségéhez? Könyvtárostanárok Tavaszi Szakmai Napja – Budapest, Kispesti Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium. 2017. 03. 30
  • Iránytű, avagy jó gyakorlatok a könyvtárak megújítására = Az én könyvtáram c. szakmai nap – Miskolc, 2018. 03. 26.
  • Könyvtárak a digimodern korban = Békés megyei szakmai továbbképzés, EFOP projekt – Békéscsaba, 2018. 05. 13.
  • Könyvtárak a digimodern korban = Csongrád megyei szakmai továbbképzés, EFOP projekt – Bordány, 2018. 06. 21
  • XXI. századi iskolai könyvtárak – Könyvtárostanárok Őszi Szakmai Napja – Budapest, Alternatív Közgazdasági Gimnázium. 2018. 10. 25.

Az iskolai könyvtár bemutatása a KTE tagjainak

Forrás: http://www.ktep.hu/TSZN2017

PUBLIKÁCIÓK

DESIGN

ELISMERÉSEK

  • Szépművészeti Múzeum „Egy birodalom bukása” c. levelezőpályázatán a 8-10. osztályosok korcsoportjában tanulói  2. és 3. helyezést értek el és a Magyar Nemzeti Galéria  pályaműveikből kamarakiállítást rendezett – 2015
  • FSZEK: Arany János honlapkészítő verseny 1. helyezés – 2017

CIVIL TAGSÁG

  • Könyvtárostanárok Egyesülete, tag; nemzetközi kapcsolatok felelőse 2019-től, a felügyelőbizottság elnöke 2016-2018.

IDEGEN NYELV ISMERET

  • angol (felsőfok)
  • spanyol (középfok)

DIGITÁLIS KÉSZSÉGEK

  • Microsoft Office, Word, Excel, Publisher, Power Point napi szintű használata
  • ADOBE programok, Illustrator, Photoshop, InDesign használata
  • Maya 3D tervezőprogram ismerete
  • Prezi és Mindmeister prezentáló használata

Marianna angolból fordította le az IBBY által közreadott – Szergej Makhotin: ADD, HOGY KÖNYVEKKEL NŐHESSÜNK FEL! – Nemzetközi Gyermekkönyvnap 2017. évi üzenetét.

PUSZTAI ILONA: JACK KAPITÁNY KALANDJAI című meseregényét 2014-ben illusztrálta.

Az álmodozó Jack kapitány     Csapatverseny

„Hosszú ideje kerestem már illusztrátort a könyvemhez és az első pillanattól fogva, ahogy Mariann vázlatait megláttam, tudtam, megtaláltam azt a társat, aki képpé formálja az általam teremtett világot, rajzai által öltöttek testet az általam megálmodott alakok.”  (Pusztai Ilona)

Dedikálás és könyvbemutató

KIÁLLÍTÁS

„Ez a megbízás lendületbe hozott, s arra inspirált, hogy Ilona más történeteit is képbe öntsem, játszadozzak a különféle technikákkal és karakterekkel. Ennek a játéknak az eredménye ez a kiállítás, ahol helyet kapott néhány akril portrém is, melyeken számomra kedves embereket örökítettem meg. A portréknál az ábrázolt személyre való hasonlóságnál fontosabb volt a hangulatfestés, és az alkotás örömének a tolmácsolása.” 

Forrás: https://www.oik.hu/web/guest/rendezveny/-/hir/kimondatlan-kepek-untold-pictures–pataki-marianna-kiallitasa-272359

„Kimondatlan képek a mostani kiállítás címe, ami a sok eddig el nem mesélt, meg nem rajzolt képre utal. A három meseillusztráció három külön világ. A Jack kapitány fekete – fehér grafikái egyszerűségükkel Réber László rajzainak humorát, játékosságát idézik. A Málinkó tér meséjéhez jól illik Szegedi Kata dekoratív, aprólékosan kidolgozott képi világának továbbgondolása.

A Variációk egy álmatlan éjszakára szürrealisztikus krétarajzai Mariann első meséjének, a Panka a sötétben képbe öntése. A számítóképes reklámgrafikák egy új technika lehetőségeinek szárnypróbálgatásai. És szándékosan a legvégére hagytam a portrékat, amelyeknél az ábrázolt személyhez való hasonlóságnál sokkal fontosabb a belső hangulat, a lélekállapot megragadása.

Jól tükrözi ezt az a párba állított rajz és festmény, amely azt a festő barátnőt ábrázolja, akivel közösen egymást segítik, inspirálják a művészi pályájukon. Mintha két személyt látnánk, két testvért, mert a grafika a gyors vonásokkal az alak fizikai valóságát ragadja meg, míg a festmény a belsőre koncentrál. A többi portré is Mariann szívéhez közel álló embereket jelenít meg: barátok gyerekeit, művésztársakat. Külön kiemelném az Önarckép ecsettel című képet, amely a kiállítás plakátján is szerepel. A légiesen könnyed alak, a pasztell színvilág Giotto hatását tükrözik, azét a festőét, aki hidat képez a gótika és a reneszánsz között. Ám a kép keskeny formátuma ugyanakkor a bezártság érzetét is kelti, egy szárnya szegett alkotó kitörési vágyát.” (Pusztai Ilona)

Málinkó téri varázsló, kiadatlan meséhez készített illusztráció

 „Nagy megtiszteltetés volt számomra, amikor a kollégáim javasolták, hogy a szokásos éves múzeumi nap keretében vigyek el gyerekeket a saját kiállításomra. Picit tartottam attól, hogy mit fognak szólni a gyerekek a “könyvtárosnéni” képeihez. Miután az OIK könyvtáros kollégái körbevezették a diákokat az épületben, utolsó helyszínként érkeztünk a kiállítási térbe. A gyerekek őszinte rácsodálkozása, a szemük csillogása és őszinte érdeklődésük, a tanári és a művészi munkám egyik legnagyobb elismerése volt a számomra. Néhány diák azóta is kérdezősködik arról, hogy lesz-e újra kiállításom. Ígérem, lesz.”

Több szálon futó karrier, szerteágazó gyakorlattal párosuló tudás: művészettörténet, festészet, design, pedagógia, könyvtár-pedagógia, informatika …

Olykor magam is meglepődöm azon, hogy milyen sok szálon fut, néha kanyarog a karrierem. Ez jó és rossz is egyszerre. A változatosság gyönyörködtet, ugyanakkor nem engedi, hogy igazán elmélyedjek egy szakterületen belül. Sokszínűvé, de kissé töredezetté is teszi a pályafutásomat. Annak örülök, hogy elég komplex feladatok megoldására is képessé tesz a sokirányú képzettségem. Ha meg kellene határoznom, hogy mi is vagyok igazán, talán kreatív szakemberként, tanárként definiálnám magam, aki történetesen egy iskolai könyvtárban dolgozik.

Próbálkoztál már írással is?

Igen, kacérkodom a meseírással. Egy általam írt és illusztrált mesét angolra is lefordítottunk. Remélem sikerül hamarosan kiadatni a sötétségtől való félelem feloldását célzó történetet. A tarsolyomban van egy vidám szörnyes történet is egy klasszikus mese adaptációja, egy amerikai tanárnővel fogunk együtt dolgozni a történeten.

Kedvenc íród, költőd?

Nagyon szeretem Lázár Ervin meséit Réber László illusztrációival. Az újabb kiadások is csodálatosak Molnár Jaqueline rajzaival, de számomra Réber képi világa nőtt össze Lázár Ervin meséivel. Mivel spanyol kéttannyelvű iskola könyvtárában dolgozom, természetesen Gabriel García Marquez regényei és Julio Cortázar novellái nőttek a szívemhez. Ady költészetét szinte gyermekkorom óta kedvelem.

Zene, amit szívesen hallgatsz

Zenei általános iskolába jártam, 6 éves koromban kezdtem el zongorázni ezért Mozart, Bach és Csajkovszkij zenéje mindig elvarázsol. Igazából zenei mindenevő vagyok a hangulatomtól függően. Jazzt hallgatok a legtöbbet, Diane Krallt nagyon szeretem, a Queen dalai mindig jókedvre derítenek, Alexandre Desplat filmzenéit csodálatosnak tartom. Rendszeresen járok az operába, mert úgy érzem, hogy az opera átmossa, megtisztítja az ember lelkét.

A Crescendo Nyári Akadémián (2012. Sárospatak) önkéntesként a front office tevékenység irányítása volt a feladatod. Miért pont a Crescendora esett a választásod?

Egy barátom beszélt rá, hogy önkénteskedjünk együtt. A Crescendo keresztény értékrendű zenészeket fog össze, a hit és a zene ugyanolyan fontos a nyári akadémia számára, ezért éreztem magam nagyon jól az ott dolgozó művészek, diákok és önkéntesek között.

2015-ben részt vettél a Memorial Library (New York) Holocaust Oktatók Nyári Szemináriumán. Mit jelentettek számodra könyvtárosként, tanárként és magánemberként New Yorkban, a Memorial Library-ban és a szemináriumon eltöltött napok?

Erről sokat tudok mesélni, mert ez a továbbképzés volt a legnagyobb hatással rám. Egy magyar származású Holokauszt túlélő, Lengyel Olga alapította azt az alapítványt, aminek célja a tanárok továbbképzése a Holokauszt oktatásában. Amikor megérkeztünk az Olga egykori manhattani otthonában működő képzési helyszínre a filmekről ismert kapubejáróban ez a felirat fogadott: WE LOVE OUR TEACHERS! A két hetes program be is bizonyította ezt. Belenéztünk a történelem legsötétebb bugyraiba, és ízelítőt kaptunk a máig élő zsidó hagyományok szépségeiből. Széder vacsora, klezmer zenekar, Sabbat ünnep és még egy Manhattan körüli hajózás is gazdagította a programot, ami alatt a résztvevő tanárok között barátságok, munkakapcsolatok szövődtek. Az írásos reflexiónak óriási jelentősége volt a kurzus során, amitől eléggé féltem, de olyan inspiráló volt a közeg, hogy megbirkóztam az akadállyal, s a záró prezentációm egy angol vers lett, amire máig büszke vagyok.

A háttérben New York – Manhattan 2015

 2016-ban Bulgáriában is részt vettél a Lengyel Olga Intézet (TOLI) és a Bolgár Amerikai Egyetem Holocaust Szemináriumán. Ki volt Lengyel Olga? Milyen modellt követett a bolgár szeminárium?

Igazából ugyanarról a szervezetről van szó, a TOLI a Memorial Library utódszervezete, de olyan alapítványi konstrukció, amiben gyűjtéseket szervezhetnek. Az egyre erősödő európai jelenlét miatt szükség is van erre. Európa számos országában, köztük Bulgáriában is szerveznek rövidebb továbbképzéseket. Álmuk, hogy Magyarországon is támogathassák a Holokauszt oktatását.

A bolgár továbbképzés hagyományosabb alapokon nyugszik, mint a New York-i tanfolyam, poroszosabb kevésbé csapatépítő, de magas színvonalú. Lengyel Olga az elsők között adta ki az

Öt kémény című visszaemlékezését Auschwitzból való visszatérése után. Albert Einstein írt ajánlót az őszinte, a fogvatartottak gyarlóságát is bemutató írásához. Olga túlélő volt, mert a legborzalmasabb körülmények között is képes volt jó célt találni, ápolta a betegeket és az ellenállást is segítette. Úgy nézett farkasszemet a borzalmakkal, hogy értelmet akart találni a saját halálának. A családja elvesztése ösztökélte arra, hogy a tanárok munkáját támogatva megóvja a jövő nemzedékeit a hasonló borzalmaktól. Az írás a számára a trauma feldolgozásának része volt, ez nagyon inspirálóan hatott rám.

A Holocaust konferencián Ditroitban

Művésztanárként melyik korszak, korstílus áll Hozzád a legközelebb? Kinek a képeit kedveled leginkább?

Erre nagyon nehéz válaszolni, mert bizonyos fokig minden alkotót megértek és szinte minden klasszikust csodálok. Lehetőségem nyílt számos nagy múzeum anyagát megtekinteni a világ különböző pontján, s szinte minden teremben lett egy új kedvencem, találtam valamit, ami ösztönzően hatott rám. A képzőművészet, egy jó kiállítás az operához hasonlóan segíti az embert abban, hogy önmaga legjobb verziójával találkozzon.

Azt hiszem, hogy a reneszánsz Sienna-i vonulata, a bizánci axonometrikus ábrázolásmód a figurák különös ragyogása nagy hatással van rám. Monet szentélyszerű óriási képeit is nagyon szeretem, Bécsben most meg is lehet nézni párat belőlük. A Bruegel kiállítás a londoni Leonardo kiállítás mély nyomot hagyott bennem. Az utóbbi idők legizgalmasabb kiállításélménye a Nemzeti Galéria Londoni iskolát bemutató kiállítása volt a számomra. Újdonsült kedvencem Lucian Freud mellett Lynette Yiadom-Boakye és Paula Rego. Radák Eszter képeit is nagyon szeretem

Kik voltak a (szakmai és alkotói) példaképeid, segítőid?

Pécsett tanultam, a hajdani Janus Pannonius egyetem művészeti karán, ahol Pinczehelyi Sándor és Aknai Tamás szemléletformáló hatással volt rám. Keserű Ilona dicsérő szavai is sokszor visszacsengenek a fülemben.

A tanítás késleltetett hatásának igazolásáról van egy történetem: középiskolában a grafika tanárom Pölös Endre minden héten hosszasan beszélt nekünk, a művészetről, designról, alkotó gondolkodásról, arról, hogy hogyan lehet a semmiből, egyetlen gondolatból egy tárgyat, terméket létrehozni. Akkoriban talán nem is értettem őt, de biztosan nagyon untam ezeket a „szent beszédeket”, ahogy magunk között hívtuk. Évekkel később, amikor magam is rajzot tanítottam és önálló alkotó tevékenységgel is foglalkoztam, észrevettem, hogy ugyanazt adom tovább, amit tőle halottam, nagyon hasonlóan gondolkodom az alkotói folyamatról, amihez nagyon sok alázatra és még több szorgalomra van szükség.

Művészi hitvallásod

Picit nagyképűnek érezném magam, ha itt zengzetes szavakat hangoztatnék. A kiállításom finisszázsán az egyik vendég fogalmazta meg, hogy a munkáim a számára azt bizonyítják, hogy vannak szép dolgok az életben, s jó ezeket megmutatni, örömet szerezni velük. Maga az alkotás a legmagasabb szintű emberi kreativitás örömet szerez annak, aki alkot és annak is, aki veszi azt az üzenetet amit a műalkotás a számára közvetít.

Egy hely a világban és Magyarországon, ahová mindig szívesen visszatérnél, ha tehetnéd?

Tihany a legkedvesebb hely a számomra. A levendulavirágzás nyár elején és az őszi cserszömörcék szín-kavalkádja minden alkalommal elvarázsol. Remélem, egyszer ott fogok élni és alkotni.

Van-e valami, amit másképp csinálnál, ha újrakezdhetnéd?

Én előre tekintő ember vagyok, ezért nem rágódom a múlt lépésein. Tanulok a hibákból, de előre megyek, és ez nem megy akkor, ha alternatív múlton gondolkodom. A döntéseim meghatároznak, ha másképp éltem volna, más emberré lettem volna, s az egy másik történet, másik portré lenne.

Terveid, álmaid, vágyaid?

Kettőt már le is írtam, szeretném, ha a mesekönyvem megjelenne, szeretnék Tihanyban élni és alkotni. Most egy portrésorozaton dolgozom, amit ki szeretnék állítani hamarosan. Szeretném, ha a könyvtárostanári szakma megújulna, megmaradna. Jó dolog nap-mint nap diákok között lenni, megosztani velük az alkotás örömét.

Meghívást kaptunk Dömsödy Andreával a Lett Könyvtárosok Egyesületének áprilisi konferenciájára. A wroczlawi IFLA konferencián tartott előadás keltette fel az érdeklődésüket. Remélem, hogy sikerül további munkakapcsolatokat, együttműködéseket kialakítani, és a Könyvtárostanárok Egyesülete szakmai munkáját nemzetközi szinten népszerűsíteni.

Keszi Erika Zsuzsanna – Pataki Marianna

Pataki Mariannának G.B Shaw idézetével kívánunk minden szépet, jót és további sikeres alkotó éveket: „A képzelet az alkotás kezdete. Elképzeljük, amire vágyunk, azt akarjuk, amit elképzelünk, s végül megalkotjuk, amit akarunk.” (a szerk.) 

Posted in 1. szám, Portré, VII. évfolyam (2019)

Comments are closed.

Blog Home