„Mindent szabad nekem, de nem minden használ” (1Kor 6,12a)

Posted by Buzai Csaba - február 28th, 2019

Törvények és jogszabályok – Az Egyházi Könyvtárak Egyesülése szakmai napja, 2019. február 19.

Az Egyházi Könyvtárak Egyesülése a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola dísztermében tartotta meg a könyvtári törvényekkel és jogszabályokkal foglalkozó szakmai napját. A program elején Ásványi Ilona, az Egyesülés elnöke köszöntötte a résztvevőket, és a szakmai nap témaválasztásával kapcsolatban elmondta, hogy az Egyesülésnek mindig is fontos volt az egyházi könyvtárak képviselete és szakmaiságuk erősítése, és mindehhez szükséges a jogszabályok ismerete és a nekik való megfelelés is.

Az első előadó Sörény Edina, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Könyvtári és Levéltári Főosztályának vezetője először a könyvtárak és a könyvtárosok előtt álló új kihívásokról beszélt, amelybe beletartozik a könyvtárhasználók igényeinek felismerése, az olvasási és információkeresési szokások változásának követése, a könyvtári szolgáltatások IT fejlesztése, a digitalizáció. Kiemelte, hogy a könyvtár, mint brand létezik, hiszen a könyvtár fogalma alatt a világon mindenhol ugyanazt értik, azonban a folyton változó világban a könyvtáraknak is folyamatosan fejlődniük kell. A könyvtárak hiteles információforrások, és a felkészült, szaktudásukat folyamatosan megújító könyvtáros szakemberek alkalmasak a vonzó könyvtári terek kialakítására, tudástámogatásra, gyűjteményfejlesztésre. Fontos azonban, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a kommunikáció erősítésére. A könyvtárak egyszerre befogadó, tudástámogató és információs, megújulása kész és fejlesztéseket támogató helyek, és mindezeket a feladatokat el is tudják látni. Beszélt a Főosztály jelenlegi feladatairól, amelyek közül kiemelte a 2019-2023 stratégiai célok meghatározását, az országos könyvtári rendszerek működtetését és megújulását, valamint az OKP fejlesztését. Elmondta milyen jogszabályi változások történtek eddig és beszámolt a Könyvtári Szakértői Bizottság felállásáról. Az új feladatok közül kiemelte az előmeneteli rendszer kidolgozását támogató javaslatok előkészítését és a továbbképzések összeghangolását. Az aktuális feladatok között beszélt a Fehér Könyvről, amely a digitalizálási munkákhoz kíván módszertani útmutatót adni a könyvtári, levéltári, múzeumi és audio-vizuális területekre vonatkozóan.

 

Ezután dr. Kenyéri Katalin, könyvtári jogi szakértő a muzeális dokumentumok szabályozását tekintette át. Először az 1997. évi CXL. törvény 60. §. 2016. január 1-jétől hatályos tartalmi változásairól szólt, amely a könyvtári dokumentumokra vonatkozik és archiválásukat szabályozza. A könyvtárak a gyűjtőköri szabályzatban határozzák meg az archivált állomány körét és az archiválás szempontjait. Az elektronikus dokumentumok archiválása a nemzeti könyvtár kötelessége, a többi könyvtárnak lehetősége. A 22/2005. NKÖM rendelet a muzeális könyvtári dokumentumok kezelésével és nyilvántartásával kapcsolatos szabályokat tartalmazza. Lényegi pontjainak kiemelése után az előadó a 1999. évi LXXVI. törvény szerzői jogról szóló fontos elemeit hangsúlyozta. A muzeális dokumentumok felhasználására vonatkozó előírásokat is kiemelte: ismertette az ingyenesen és a díjazás ellenében igénybe vehető szolgáltatásokat, és a díjak meghatározására vonatkozó lehetőségeket. Előadása végén hangsúlyozta, hogy a muzeális könyvtári dokumentumok az egyházi könyvtárak különleges értékei. Megőrzésük, védelmük, ugyanakkor megismerhetővé tételük nagyon fontos.

Farkas Gábor Farkas az OSZK Régi Nyomtatványok Tára vezetője a MKDNY, a muzeális dokumentumok nyilvántartásának jogi hátterét és a szakmai szempontokat mutatta be. Az előző előadókra hivatkozva röviden áttekintette a muzeális dokumentumokra vonatkozó jogszabályokat. Kiemelten beszélt a muzeális dokumentumok nyilvántartására vonatkozó 30/2014. (IV. 10.) EMMI rendeletről, melynek célja számbavételen kívül az OSZK keresztül a hozzáférhetőség széles körű biztosítása, digitalizálás és a nemzeti bibliográfia teljessé tétele. Szólt a muzeálisnak minősülő dokumentumok kritériumairól, a MKDNY és a MOKKA-R viszonyáról. Elmondta, hogy az MKDNY célja három könyvtári rendszer kiépítése, ezek: a MNB (Magyar Nemzeti Bibliográfia), IKR, a hungarikumok feltárása egy integrált rendszerben, és egy Digitális Kincstárban (DK) való közzététel. Bemutatta a MKDNY honlapját, a Bibliotheca Vetus Hungariae-t. A 2018-ben elkezdett, a muzeális dokumentumok számbavételére irányuló felméréshez hasonló feltárás 2003-ban készült utoljára. A 2018-ban indult program során több könyvtár mozdult meg, így több adatot sikerült pontosítani és újabb információk is bekerültek a rendszerbe. Előadása végén a további feladatokat és terveket ismertette.

Tószegi Zsuzsanna a könyvtárakat fokozottan érdeklő témát, a GDPR kérdését járta körül. Bevezetőjében elmondta, hogy az Európai Unió adatvédelmi rendelete, és az információs önrendelkezési jogról valamint az információszabadságról szóló törvény együttes alkalmazását kell a könyvtáraknak elvégezni. Felsorolta az adatkezelés alapelveit, és kiemelte, hogy a személyes adat kezelésénél meg kell állapítani a megfelelő jogalapot; szükséges a törvényben előírt alapelvek tiszteletben tartása. Felhívta a figyelmet arra, hogy a könyvtárak közfeladatot ellátó intézmények, tehát a törvényi előírásokat is ennek szellemében kell alkalmazni. Az egyházi könyvtárak esetében, amelyek nem önálló intézmények, a fenntartó az adatkezelő, de a könyvtár is kezel adatokat, ezért neki is vannak feladatai. Mivel a könyvtáros is adatokat kezelő személy, meg kell állapítani az adatkezeléshez szükséges jogalapot. A honlapon kötelező közzétenni az adatkezelési tájékoztatót; ha az adott honlap sütiket használ, kötelező a róluk szóló tájékoztató. A GDPR miatt a könyvtárhasználati szabályzatokat is aktualizálni kell, meg kell feleltetni a törvényeknek, gondoljunk pl. a CXL. törvényben előírt beiratkozáskor elkérhető adatokra. A törvény által előírt adatok, és az önkéntes hozzájárulással megadható – e-mail cím, telefonszám – adatokat külön kell kezelni. A honlapok üzemeltetőjének feltüntetése ugyancsak kötelező elem. Az online katalógus működésekor sem szabad elfeledkezni annak közléséről, hogy milyen adatokat kezel. Ugyanez vonatkozik a közösségi oldalra, hírlevélre és az online kapcsolattartás esetére is. Az előadó áttekintette az egyházi könyvtárak honlapjait és egy helyzetképet bemutatva, a további tennivalókról beszélt. Kiemelte, hogy milyen hiányosságokat, milyen tipikus hibákat talált az egyes honlapokon, de bemutatott jó gyakorlatokat is. Összességében azt érezhették a résztvevők, hogy bizonyos feladatokat elvégeztek, de vár még rájuk további munka, és érdemes folyamatosan pontosítani, ellenőrizni az elkészült és közzétett szabályokat. Örömmel hallhatták a résztvevők, hogy az előadó tollából a témában két cikk is megjelenik hamarosan a Könyvtári Figyelő 2019. évi első számában.

Az utolsó előadó Hangodi Ágnes, a Könyvtári Intézet tanfolyami kínálatát mutatta be az új továbbképzési rendeletek tükrében. Elsőként felhívta a figyelmet, hogy a CXL. törvény 94. §-ban olvasható bekezdésre és az abban olvashatókra: „Az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben foglalkoztatott szakemberek szakmai tudásuk megújítása érdekében továbbképzésben vehetnek részt.” „Az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben foglalkoztatott szakemberek továbbképzésben való részvételéhez támogatás nyújtható.” A jelenleg érvényben lévő 32/2017. (XII. 12.) EMMI rendelet, a 378/2017 (XII. 11) Kor. Rendelet és a 39/2017. (XII. 29) EMMI rendelet szabályozza a továbbképzéseket, feladatellátásukat. Megismerhették a hallgatók a Könyvtári Intézet 2018. évi képzési adatait: az 55 alkalommal szervezett képzésen, több mint 900 fő vett részt. Az elmúlt évben 7 új továbbképzési programot engedélyeztettek. 2018 végén és 2019 elején a nyilvános könyvtárak körében végezett az Intézet egy felmérést, amelyben a konkrét igényekre kérdeztek rá. A leginkább támogatható képzési forma az előadó szerint a blended, amelyben a személyes jelenlét és az online tanulás is kiemelt részt kap. Új képzési témaként merültek fel a felmérés alapján: a coaching, a teljesítménymérés, a gyermekkönyvtárosi ismeretek, webarchiválás, fogyatékkal élők a könyvtárban témakörök. További új tanfolyamok, amelyek előkészítés alatt állnak: a GDPR-rel kapcsolatos teendők, a könyvtár társadalmi szerepe, az online tanulás módszertana.

Az érdekes előadások után szendvicsebéd közben a résztvevők informális beszélgetéseken vitathatták meg a hallottakat, és az érdeklődök a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Könyvtárát is megtekinthették.

Kövécs Ildikó

Comments are closed.

Blog Home