Zöld könyvtár – Szakmai nap
A MKE Szabolcs-Szatmár megyei Területi Szervezete 2017.11.13-án, egy borongós őszi napon -úgyszólván – üde témát tűzött napirendre. Zöld könyvtár. Mit jelent ez a kifejezés? Megtudtuk, de haladjunk sorjában.
Dr. Kührner Éva, az MKE Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Terület Szervezet elnökének köszöntő szavai után az első előadónk dr. Kiss Ferenc volt (Nyíregyházi Egyetem általános rektorhelyettes, Környezettan Intézeti Tanszék vezetője). Élményszerű, látványos, érzelmekre is ható előadásának címe: Globális és lokális környezettudatosság.
A világméretű összefogás és a helyi szabályozások ellenére a környezetromlás tovább folytatódik. J. S. Bach szép zenéjének hallgatása közben elandalodtunk, bár a felcsendülő 140. kantáta címe: Ébredjetek fel! Ez a felszólítás az emberiség egészére vonatkozik, hiszen a környezetvédelem szempontjából az utolsó utáni pillanatban vagyunk. A vízimadarak szervezetében például 10-ből 9 esetben műanyag származékot találnak a környezetvédők. Európa északi államaiban tömegével irtják a szuperintelligens delfineket a fiatal fiúk férfivá avatási szertartásának részeként. Vagy csak úgy, hobbiból. A széndioxid koncentráció olyan magas a légkörben, hogy attól a levegő hőmérséklete világviszonylatban markánsan nő (üvegházhatás). Melegednek a tengerek, ezáltal a térfogatuk nő. A Brit Meteorológiai Intézet előrejelzése szerint 2080-ig 40 cm vízszintnövekedés várható, mely közel 100 millió part mentén élő embert fenyeget évenkénti áradásokkal. Ha Grönland jege elolvadna, az 60 méter óceáni vízszintnövekedést és ezáltal 120 millió parti lakos hajléktalanná válását okozná. A hurrikántevékenység erősödését is fokozza a meleg levegő. Az ugyanis a tengervízből meríti az energiáját: minél melegebb a tenger, annál erősebb erejű a hurrikán. Képzeljük csak el: a Magyarországon valaha mért legnagyobb szélerősség 170 km/h volt (egyszer történt meg, 2010-ben), némely hurrikán ereje pedig a 350 km/h-t is meghaladhatja!
Az ENSZ az 1945-ös megalapítása óta a környezeti ügyek világméretű koordinátora. 2017-ben, elnökké választása után Donald Trump kiléptette az Amerikai Egyesült Államokat ebből a világméretű összefogásból, mondván: a környezetszennyezés által okozott problémák fel vannak nagyítva, s nem igazak az azzal kapcsolatos állítások, negatív előrejelzések sem. Holott az USA a legnagyobb környezetszennyező, és az utóbbi években a legnagyobb környezeti-katasztrófa elszenvedő is. Sorozatosan, eddig nem látott számban és erősségben érik a hurrikánok az országot, emberek millióinak okozva tragédiát.
Egyértelmű, hogy minden gyermek tiszta szellemiséggel, békésnek, boldognak, jónak születik. Két tényező hatására válhat az ember gonosszá. Ezek: a hatalom és a pénz. A hatalom nemcsak politikai, hanem gazdasági és/vagy köznapi-közéleti szempontból értendő. Olyan világban élünk, ahol a nyolc leggazdagabb ember vagyona 3,5 milliárd szegény ember becsült vagyonával ér fel! Ahol a megtermelt élelmiszerek 70 %-a nem kerül polcra minőségi hibák miatt! Például azért, mert nem elég egyenes a sárgarépa, vagy nem elég egyenletesen piros az alma. (Ez utóbbi példát dr. Kiss Ferenc személyesen tapasztalta az Egyesült Államokban, ahol hosszabb ideig élt.)
Sajnos, az emberiség napjainkban nagyobb hatást gyakorol a környezetre, mint a bolygónk életében lezajlott összes környezetátalakító természeti folyamat, beleértve a dinoszauruszok kihalását előidéző aszteroida becsapódását is.
„Nem a Föld tartozik az emberhez, hanem az ember a Földhöz. Ami a Föld sorsa, az a fiaié is.” /Seattle, indián törzsfőnök/
A fenntartható fejlődés a cél világunk, a Föld „üzembiztos” működése érdekében. Mi is a fenntarható fejlődés? Hivatalos definíciója szerint „… egy olyan fejlődés, amely anélkül elégíti ki a jelen igényeit, hogy a jövő generáció lehetőségeit csorbítaná.”
Sajnos a már említett kiugróan magas széndioxid növekedés más problémát is okoz az említetteken kívül. A nagy korallzátony, ami az óceán „esőerdője” – pusztul. Fényképeken láthattuk az előtte-utána állapotot. Döbbenetes! A következmény pedig: a korallzátonyhoz kötődő állatfajok kihalása. Az ő végzetük pedig a ragadozóiké is lesz. Gyilkos spirál!
Még egy – ésszel felfoghatatlan – adatot említett előadónk. Az oktatásra (bármilyen szintjén, bármelyik országban) költött pénz századrésze a fegyverkezésre költött ráfordításnak. De miért is kell fegyverkezni? Mert a kevesek ezt akarják. Az erőforrások és azok birtoklása által megszerezhető hatalom és anyagi javak vágya sajnos – úgy tűnik – kiirthatatlan fajunk elméjéből.
Dr. Kiss Ferenc előadása John Lennon Imagine c. számával zárult. Nem véletlenül. A nyilvánosságra kerülésekor betiltott szám – talán mondható – az emberiség, emberiesség himnusza. Mindenki ismeri a dalt, legalábbis a dallamot bizonyára. Az angol szöveget oktatják némely középiskolában. De én még nem értelmeztem magyarul. Most megtettem. Nagyon szép. És idealisztikus, utópisztikus is egyben.
Íme:
John Lennon: Képzeld el!
Képzeld el, hogy nincs mennyország
Nem nehéz, csak próbáld ki
Nincs pokol se alattunk
Felettünk csak az ég ragyog
Képzeld el hogy minden ember
Csak a mának él
Képzeld el, hogy nincsenek országok
Nem olyan nehéz
Nincs miért ölni vagy meghalni
Nincsenek vallások
Képzeld el hogy mindenki
Békében él
Mondhatod rám, hogy álmodozó vagyok
De nem vagyok egyedül
Remélem egyszer te is az leszel
És eggyé válik a világ
Képzeld el, nem birtokolsz semmit
Csodálkoznék, ha sikerülne
Nincs kapzsiság és éhség
Győz a testvériség
Képzeld el, hogy mindenki
Megosztja másokkal a világot
Mondhatod rám, hogy álmodozó vagyok
De nem vagyok egyedül
Remélem egyszer te is az leszel
És eggyé válik a világ
/forrás: internet/
Legvégül előadónk tovább-gondolásra feltette a kérdést: A Föld nélkülünk vagy mi a Föld nélkül?
Nász János, a tatabányai József Attila Megyei és Városi Könyvtár munkatársa, ökológiai szaktájékoztatója folytatta az az első előadó által elkezdett gondolatmenetet. Dr. Kiss Ferenc – úgy is, mint három gyermek édesapja – hangsúlyozta a családi és az intézményekben zajló felvilágosító munka létszükségletét, fontosságát. Azaz: a szemléletformálással nekünk, felnőtteknek kötelességünk (lenne) (át)alakítani a gyermekek látásmódját a környezettel, annak fenntarthatóságával kapcsolatban.
E feladatnak gyakorlati, könyvtáros szakmai megvalósítására láthatunk példát a tatabányai József Attila Megyei és Városi Könyvtárban. Ennek a – mondhatni – szakmai kihívásnak, „könyvtárzöldítésnek” a neve és egyúttal Nász János kollégánk előadásának címe: ÖKO-TÉKA 2010-2017, azaz egy lehetséges komplex környezettudatosítási módszer könyvtári eszközökkel.
Mit is jelent az öko- vagy zöld könyvtár? Azt, hogy a könyvtár kívül-belül ökotudatos. A könyvtárosnak jelentős szerepe lehet (és Tatabányán van is) a környezettudatosság terjesztésében, hiszen hivatásánál fogva olvasókat nevel, nekik tanácsol, sugall. A változó időkben változnak a könyvtárak feladatrendszerei, a könyvtárosok feladatai is. A könyvtárak a társadalmat szolgálják, támogatják funkcióikkal. Ennek jegyében a cél: az ökológiai gondolkodás erősítése Tatabánya város lakóközösségében könyvtári eszközökkel. Ez a gondolat 2010-ben a József Attila Megyei és Városi Könyvtár küldetésnyilatkozatába is bekerült.
Az öko könyvtár 14 alappillére a következő:
- Ökosarok – ökotéka (2010- ) 7000 kötet könyv, 30 folyóirat alkot egy kis „könyvtárat a könyvtárban”.
- Öko hírlevél/ Öko hírek online (2011- ) Havonta jelenik meg.
- Öko cikktár online (2015- ) Ajánló bibliográfia, amely 670 annotált cikket tartalmaz.
- Öko esték (2010- ) A téma több szempontú, változatos megközelítésű előadásai.
- Öko táborok (2013- ) NKA pályázatok segítségével nyert anyagi források igénybevételével, gyerekek számára szervezik azokat.
- Zöld olvasóterem, öko terasz (Ez utóbbi városi szintű rendezvények helyszíne is.)
- Zöld polcrendszer (2016- ) A fiókkönyvtárakban külön polc(ok)ra helyezve az öko témájú irodalom.
- Zöld polcrendszer (2016- ) a KSZR könyvtáraiban is.
- Részvétel a város öko nagyrendezvényein (2014- )
- Könyvtári öko pályázatok, vetélkedők
- Gyermekrészleg környezettudatosító munkája
- Ökokapcsolatok ápolása (MTA, MTESZ stb.)
- Könyvtármozi ökofilmekkel (2016- ) (Danka Krisztina: A természet IQ-ja, Török Zoltán: Vad Magyarország stb.)
- Szakmai továbbképzések, előadások könyvtáros-szakmai környezettudatosítással kapcsolatban Saját előadások, prezentációk tartása – érdeklődők számára.
(A tatabányai József Attila Megyei és Városi Könyvtár ÖKO-TÉKA programjáról részletesen olvashatnak a KLL 2016. (28. évf.) 2. számában, valamint a könyvtár honlapján, ’A fenntartható jövőért’ rovatban.)
Végül, zárszavában Nász János is hangsúlyozta világunk környezeti fenntarthatóságának fontosságát, mely fenntarthatóság elviselhető, igazságos, életképes és –nem utolsósorban – fenntartható.
Sz. Rendes Marianna
könyvtáros
Nyíregyházi Egyetem
MKE Szabolcs-Szatmár Megyei Területi Szervezet