A könyvtári digitalizálás jelene és jövője
2017. szeptember 26-án az Országos Széchényi Könyvtárban került sor a K2 továbbképzési sorozat első rendezvényére a címben jelzett témakörben.
A konferenciát Szalóki Gabriella, az EMMI Közgyűjteményi Főosztály Könyvtári és Levéltári Osztály könyvtári referense nyitotta meg. Előadásában hangsúlyozta, hogy a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia a (KDS) az 1486/2015. (VII. 21.) kormányhatározatban meghatározott feladat teljesítéséhez kötődően, valamint a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításának elősegítése érdekében született meg. A stratégia többirányú fontos kapcsolódási pontokkal bír. Szorosan kötődik a Digitális Jólét Program végrehajtásához, a Digitális Oktatási Stratégia célrendszeréhez, valamint az Európai Digitális Menetrend elvárásaihoz egyaránt. A stratégia szakmai fontossága abban is áll, hogy általános keretrendszerként is szolgál, ahhoz kell majd a jövőben igazítani a készülő Könyvtári Digitalizálási Stratégiát, illetve az intézményi stratégiákat is. A közgyűjteményi szféra a tudásalapú társadalom egyik legfontosabb hiteles tartalomszolgáltatójaként jelenik meg a dokumentumban. Digitális tartalmak hozzáférhetővé tétele révén hozzájárul a kulturális alapellátás teljeskörűbbé tételéhez. A stratégia a különböző digitalizálási célú tevékenységeket is rangsorba helyezi, ezáltal az állományvédelmi szempontú digitalizálás helyett a szolgáltatási célú digitalizálást részesíti előnyben. Ennek érdekében célul tűzte ki, hogy 2020-ig történjen meg a dokumentumok mintegy felének digitalizálása és kereshetővé tétele a Nemzeti Adattár Projekt online keresőfelületén keresztül. A hatékony megvalósítást hivatott segíteni az újonnan létrejött a Közgyűjteményi Digitalizálási Kollégium, amely ágazatok feletti meghatározó szereppel rendelkező szerv. A közös irányelveket önálló szakértői csoport dolgozza ki. A stratégia emellett kijelöli az ágazati aggregátorokat is. Ezek fő feladatai sokrétűek: az intézményi koncepciók elkészítése, a digitalizálás megvalósítása, az archiválás, a fenntartás és a szolgáltatás funkcióinak való megfelelés. A stratégia megvalósításának pénzügyi hátterét a tervek szerint elsősorban pályázati források adják majd. A könyvtári digitalizálás elsősorban az OSZK Országos Könyvtári Rendszer projektjén keresztül valósul meg.
Dr. Tóth Máté, a Könyvtári Intézet Kutatási és Szervezetfejlesztési Osztályának vezetője a 2017 nyarán készült országos felmérésüket mutatta be, amely igen szűk határidőkkel készült el, s ennek köszönhetően is inkább a nagyobb könyvtárak digitalizálási gyakorlatára fókuszált. A kutatás céljaként végső soron világos képet akartak felrajzolni arról, hogy Magyarországon hány helyen, milyen formában, milyen céllal és milyen eszközparkkal folyik digitalizálás. A második fókuszpont a digitalizálási tevékenységek kereteire irányult, hogy vajon azok a kidolgozott intézményi stratégiák mentén zajlanak-e le, mekkora volumenű az eddig elvégzett és milyen nagyságrendű az előttünk álló munka. A harmadik fő terület a megőrzési és szolgáltatási szint, hogy milyen formátumban tárolják, és hogyan szolgáltatják a digitalizált tartalmakat a könyvtárak.
Káldos János, az Országos Könyvtári Rendszer (OKR) projekt szakmai vezetője az Országos Széchényi Könyvtár digitalizálási helyzetképérét, céljait, vízióját vázolta fel elsőként előadásában. Az alapvetések után szót ejtett az intézmény 2017 és 2025 között megvalósuló digitalizálási stratégiájáról, valamint annak ütemezését is ismertette. A továbbiakban a szolgáltatás és a megőrzés funkcióihoz kötődően bemutatta a tervezési prioritásokat. Azok a szolgáltatási területhez kötődő indikátoroki is szóba kerültek, amelyek megmutatják a projekt során a digitalizálási, közzétételi és használati adatokat. Fontos leszögezni, hogy ez egy digitalizálási stratégia, mely nem öleli fel a teljes digitális könyvtári területet összes vonatkoztatási pontjait. Szó esik benne viszont arról az infrastruktúra elemkészletről amely a digitalizálási tevékenység alapos fejlesztésének és újragondolásának elengedhetetlen tartozéka. Itt fűzte tovább a szót Győrffy Szabolcs, akinek előadása a leendő Digitalizálási Központ alapvető szakmai célkitűzéseit, illetve infrastrukturális paramétereit járta körül. A tervek grandiózusak, ekkora digitális szolgáltató központ, ilyen nagyságú eszközkészlettel, munkatársi gárdával, mint amit az OSZK 8. emeletén terveznek kialakítani jelenleg egyetlen nemzeti könyvtárnak sincs európai szinten! Az eszközpark bemutatása, illetve a humán infrastruktúra alapelemeinek ábrázolása mellett nem kevésbé fontos az a Digitalizálást Szolgáló Keretrendszer, amely segíti a digitalizálás folyamatmenedzsmentjét a kompetenciaközpontként működő intézményben. A szándékok szerint egyfajta országos referencia intézményként erősíti majd a digitalizálási tevékenységet.
Szeberényi Gábor, a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Digitális Tartalomszolgáltatási Osztályának vezetője az intézményi szintet megragadva közelítette meg a digitalizálás témakörét. Előadásában körképet nyújtott a könyvtár digitális tartalomszolgáltatásairól. Ennek keretében szó esett az egyetemi könyvtár digitalizálás történeti előzményeiről, majd a Pécsi Egyetemi Könyvtár Digitális Tartalomszolgáltatási Stratégiájának (2015-2020) főbb paramétereiről, s a digitalizálási munkafolyamat főbb problémáiról is. A konkrétumokra áttérve a közönség tételes módon részletesen megismerhette a könyvtár digitális tartalmakat közlő felületeit is.
A rendezvényt szakmai fórum zárta, amely lehetőséget biztosított a felmerülő gondolatok, szakmai kérdések felvetésére. Szó esett a különféle könyvtártípusok egyedi digitalizálási vonásairól. Szolgáltatási megközelítésben az egyablakos felület lehetőségeit, veszélyeit járták körül. Előkerült a partneri együttműködések kérdésköre az érdekek egyeztetésével, a következő generációs repozitóriumok fejlesztésével, illetve a közös felhő használatával együtt. Általános tanulságként lehet megfogalmazni, hogy a dinamikusan változó könyvtári gyűjteményi környezethez folyamatosan igazodni kell a szakmának is! Szeberényi Gábor kiemelte ennek kapcsán, hogy véleménye szerint a felsőoktatási könyvtáraknak elsősorban a kurrens dokumentumokat kell szolgáltatni. Moldován István a metaadat-aggregátori szerepről szólt, valamint annak veszélyére is felhívta a figyelmet, hogy gyors ütemben eltűnnek az elmúlt évek digitális tartalmai az internetről, ezért a webarchiválás is kulcsterületként jelenik meg a digitalizáláshoz kapcsolódva. Győrffy Szabolcs hangsúlyozta, hogy egy digitális példánysort kell létrehozni a dokumentumokból a többszöri digitalizálás elkerülésének érdekében. Márföldi István szerint az archívumok népszerűsítése is alapvetően fontos feladata az egyes intézményeknek.
A konferencia prezentációi elérhetők itt: http://ki.oszk.hu/content/k-nyvt-ri-digitaliz-l-s-jelene-s-j-v-je-k2-tov-bbk-pz-si-sorozat-besz-mol, a videofelvételek pedig a Videotorium felületén: https://videotorium.hu/hu/channels/2913
Németh Márton
webkönyvtáros, Országos Széchényi Könyvtár