Világ repertóriuma – 1916-1917. okt.

Posted by zondaz - március 26th, 2017

201701_Szakmaimuhely_Vilаg

A magyar szabadkőművesség, szólásszabadság, megalkuvást nem tűrő szabadelvűség lapjaként hirdette magát, és ezeknek az alapelveknek igyekezett, óvatos liberális vezetői ellenére is (Nyitrai József, Gerő Ödön), megfelelni. 1913 februárjában Purjesz Lajos vette át az 1910-ben indult újság felelős szerkesztői tisztét, és ettől az időponttól kezdődik az a radikális korszak, mely igazából jellemezte a „Világot”. Purjesz teremtette meg a lap egységét, a rovatok harmóniáját. Kevés ilyen nárcisztikus lap létezik, mely „Olvasóinkhoz” rovatában szinte minden számában újra és újra értelmezi önmagát, helyét a világban, helyét a magyar politikai életben, helyét az olvasói lelkekben, és persze helyét az előfizetői listákon is.

A „Világ” a háború éveiben teljesedett ki igazán. 1915-től egyre élesebb háborúellenes hangot ütött meg, és igyekezett foglalkozni a háború utáni közép-európai helyzet alakulásával. A Radikális Párt lapjaként szinte az egyedüli fórum volt, amellyel szemben a nemzetiségi értelmiség bizalommal viseltetett. Írói, szerzői a magyar szellemi élet nagyjai közé tartoztak, Bíró Lajos, Jászi Oszkár, Ignotus, Bölöni György írásait és kritikáit, Cobor Péter, Guttmann Henrik és Benedek Károly cikkeit sokan olvasták határon innen és túl.

1984-1988 között Czére Gyöngyvér elkészítette a Világ (1910.03.30.–1926.04.30.) napilap repertóriumát, 1910-1914-ig. Ezt a kiadványt szeretnénk folytatni most az 1918-as évvel (az 1915-os a Petőfi Irodalmi Múzeumban található, kézirat formájában, 1916-1917-es év fent van a MEK-en, bár az 1917 vége hiányzik) és folytatni szeretnénk az előző feldolgozások szellemiségét is, ami a lap fő irányvonalát követve, a kor társadalmi, politikai, irodalmi és művészeti életéről nyújtott érdemleges információt. Ez a repertórium is elsődleges feladatának tekinti a Világban található szépirodalmi, kritikai jellegű, valamint az irodalmi és egyéb művészeti írások bibliográfiai adatainak közlését, kiegészítve azzal, hogy mi felvettük az összes névvel ellátott cikket, tudósítást, táviratot is. Ezzel ez a kiadvány a „Világ” újságíró gárdájának is próbál egy kis emléket állítani.

Felvettük az összes vezércikket, az irodalmi és társadalmi értékű publikációkat, a polgári radikalizmus és a szabadkőművesség eszmerendszerébe tartózó közleményeket, írásokat. Az újság rendszeresen közölt könyvkritikákat, más lapok híreit, ezeket szintén feldolgoztuk. A színházi bemutatók, zenei előadások közül a szerzői névvel ellátottakat, valamint a jelentősebb előadásokat tettük be. A Galilei-kör, a Társadalomtudományi Társaság, a Társadalomtudományok Szabadiskolájával kapcsolatos híreket, ismertetéseket mind feldolgoztuk.

A repertórium szerkezete kronologikus. A különböző publikációk a lap számai megjelenésének időrendjében, ezen belül az oldalszámok szerint követik egymást. Az egyes tételek a szerző nevét, az írás címét, műfaját és a lap kérdéses számában a helyét, vagyis az oldalszámot adják meg. Ahol a szerző álnéven szerepel, ott a nevét szögletes zárójelbe tettük, akárcsak az annotációt. A szerzők nevét és a cikkek címét úgy írtuk le, ahogy az újság közölte, szó és betű híven. A mutatóban törekedtünk a nevek helyes írására.

Évek óta foglalkozom repertóriumokkal, e témában megjelent köteteim:

A magyar időszaki kiadványok repertóriumai II.

Kertész Gyulával együtt: 1938 (plusz – mínusz egy repertórium)

A másodfokú bibliográfiák összeállítása során én is kedvet kaptam egy saját repertórium készítésére. Ebben „segített” Lakatos Éva (1931-2014), volt kolléganőm, aki esténként, pihenés gyanánt írta a „Világ” tételeit, és néha ragyogó szemmel felnézett, „hízik az anyag”! Ő mutatta meg nekem, hogy ez egy nehéz, de szép vállalkozás, folytatni a mindennapokat, még 80 felett is, mert a munka az segít, meg segít az együttlét, meg a feladat is, aztán egyszer csak ellenünkre fordultak a dolgok, és Ő már nem jöhetett, viszont itt maradt nekem a „Világ” – azóta ezzel foglalkozom. Ez egy szerethető világ, a 100 évvel ezelőtti gondokkal, gondolatokkal, a politikai élet pöffeszkedőivel, az egyszerű kis ember mindennapjaival, a felfuvalkodottság utolsó, trianon előtti „háborús békeéveivel”.

„Mint a jobb magyar sors pionírjai, úgy állunk itt a tennivalók rengetegében, ahol már a mi jelünket viselik a készülő utak: az agrárreform, a progresszív adózás, a többtermelés, a népoktatás államosítása, a szociálpolitika reformja és a lakásügy rendezése. Hazánk határai túl, ahol történnek az események, mindenütt ott vannak és őrt állnak munkatársaink, és írásaikat, tudósításaikat sűrűn és bizalommal veszik át a külföldi tekintélyes sajtóorgánumok.”

(Olvasóinkhoz. = Világ, 1918. február 24. 9 p.)

 – írja magáról az újság, egy jobb kor reményével, mi meg lapozgatjuk a lapot, egy jobb kor reményével, mert olyan ez, mint a kötögetés, nem lehet abbahagyni…

A kiadványok elérhetősége a MEK-ben:

http://mek.oszk.hu/13400/13481/

http://mek.oszk.hu/16300/16379

http://mek.oszk.hu/14100/14129/

http://mek.oszk.hu/14800/14813

http://mek.oszk.hu/06700/06719/06719.htm

Borsos Attila

Comments are closed.

Blog Home