Látogatás a NÉBIH-ben és az OMSZ-ben
Az MKE Mezőgazdasági Szervezet ez évi harmadik rendezvényére 2016. szeptember 29-én került sor. Aznap két egymással szomszédos intézménybe látogattunk el, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalba (NÉBIH) és az Országos Meteorológiai Szolgálatba (OMSZ). Az első helyen az intézmény könyvtárát, a másodikon a könyvtárat és a muzeális gyűjteményt tekintettük meg.
A Meteorológiai Szolgálat könyvtárában
A NÉBIH könyvtárában Zókáné Barna Tímea, a NÉBIH Elnöki Titkárságának vezetője és Tóthné Csáki Katalin könyvtáros fogadott minket. Először Barna Tímea ismertette a NÉBIH tevékenységét. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2012-ben jött létre a 2007-ben alapított Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal jogutódjaként. Székhelye a II. kerületi Keleti Károly utcában van, de több telephellyel rendelkezik. Jelenleg kb. 1200 fő dolgozik náluk. A NÉBIH különböző igazgatóságai a növénytermesztés és -védelem, állattenyésztés és -gyógyászat, élelmiszer- és takarmánybiztonság, talaj- és erdővédelem ügyeiben járnak el. Az igazgatóságok alá több mint negyven laboratórium tartozik, melyekben állategészségügyi, borászati, élelmiszeripari, növényvédelmi és takarmányozási laborvizsgálatok folynak. A hatósági feladatok (legújabban online horgászvizsga és -jegy kiadása) mellett szemléletformáló programokat is bonyolít a NÉBIH. A 2013-ban kormányhatározattal elfogadott és 2023-ig szóló Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia végrehajtása is a NÉBIH feladata.
Dr. Degen Árpád: Flora Velebitica
Zókáné Barna Tímea tájékoztatója után Tóthné Csáki Katalin beszélt a könyvtárról. 1881-ben jött létre a Magyar Királyi Vetőmagvizsgáló Állomás (később Intézet), melynek élére 1896-ben nevezték ki Degen Árpádot, aki haláláig, 1934-ig vezette az Intézetet. Degen Árpád (1866-1934) orvosként végzett Budapesten és a Vetőmagvizsgáló Állomás vezetése mellett botanikusként vált ismerté. Botanikusként legismertebb műve 8 kötetes herbáriuma a Magyar füvek gyűjteménye és a 3 kötetes Flora Velebitica. A Vetőmagvizsgálót mind szervezetileg, mind tudományosan korszerű intézetté tette, amely nyugat-európai laboratóriumokkal összehasonlítva is megállta a helyét. Darányi Ignác kezdeményezésére 1900-1901-ben mezőgazdasági kísérletügyi intézetek épültek a mai Keleti Károly, Kitaibel Pál és Kisrókus utcákban. Utóbbi utcában található a Vetőmagvizsgáló Állomás épülete, melynek terveit Degen Árpád vázolta fel. (Az építészeti terveket Czigler Győző műegyetemi tanár készítette.) Az épületbe könyvtár is került. A könyvtár helyét Degen Árpád jelölte ki. A könyvtár 1896-ban 540 könyvvel kezdte meg működését. Ma két részből áll, a Degen gyűjteményből (1950-ig) és a modern gyűjteményből (1950-től). Utóbbi könyvei részben polcokon, részben – helyhiány miatt – dobozokban találhatóak. A Degen gyűjtemény 7000 kötetből áll és műemléki jelegű polcokon van elhelyezve. Legrégebbi könyve M. Tullius Varro De agricultura című műve 1521-ből. A legrégebbi folyóirat, a francia Mémoires d’Agriculture, d’Economie Rurale et Domestique egyik 1785-ös száma. Megtalálható itt Kitaibel Pál Desciptiones et icones plantarum rariorum hungariaeja 1812-ből és még sok más érdekesség. Csáki Kati elmondta, hogy a könyvtár könyveinek fele és a folyóiratok kétharmada van elektronikusan feldolgozva. A különlenyomatok leírása hiányzik még, ezt, ha tudják, közösségi szolgálatos segítségével megoldják. A feldolgozáshoz HUNTÉKA rendszert használnak. A könyvtár több adatbázisra (Science Direct, Scopus, SpringerLink, Academic Search Complete, Akadémiai Kiadó folyóiratai, Arcanum Digitális Tudástár) előfizet. A könyvtár nem nyilvános.
Magyar füvek gyűjteménye
A könyvtár ismertetése után átsétáltunk a szemközt lévő OMSZ épületébe. Itt T. Puskás Márta meteorológus, az OMSZ könyvtárosa fogadott minket és felkísért a könyvtárba. A könyvtár mintegy 10000 kötetből áll és több terme 200 m2-t foglal el. Nem nyilvános, de kutatói engedéllyel mindenki használhatja. Az OMSZ 1893 óta készíti az Időjárási napi jelentést melynek példányai megtalálhatók itt. Puskás Márta több példát mondott arra, hogy miért szoktak a Napi jelentésekből adatokat kérni. Előfordult pl., hogy valaki könyvéhez kért időjárási adatot, hogy az minél hitelesebb legyen. Az Időjárás című – jelenleg angol nyelven megjelenő – 120. évfolyamába lépett negyedéves szaklap példányai is a polcon vannak.
A könyvtár rövid bemutatása után Németh Ákos meteorológus vezetésével a Meteorológiai Szolgálat meteorológiai szakgyűjteményét tekintettük meg. Az 1896. évi Ezredévi Kiállításon külön meteorológiai pavilonja volt a M. kir. Országos Meteorológiai és Földmágnesességi Intézetnek, amely 1910-ben költözött jelenlegi helyére a Kitaibel Pák utcába. Ide szállították a különféle, már akkor is muzeális értékű meteorológiai műszereket, melyek nagy része Budapest 12945-ös ostroma során megsemmisült. A mai gyűjtemény 1991-ben született újjá. 28 vitrinben és 16 tárlóban összesen 530 tárgy található. Ezeket tekintettük meg, miközben működési elveikről, használatukról kaptunk szakszerű tájékoztatót. Láttunk itt különféle hőmérőket, nedvességmérőket és légnyomásmérőket. Szélírók, napfénytartammérők, légballonokon, repülőkön használt eszközök és a szocializmus idején működtetett jégelhárító hálózat rakétái is ki vannak itt állítva. Láthattuk az 1840-ben Bécsben elkészített első magyar nyelvű glóbuszt is.
Könyvtári hálózatunk érdekes és értékes részét képezik ezek a kisebb, a nagy közönség számára hozzá nem férhető szakkönyvtárak. Szerepük fontos, hiszen egy-egy tudományterület információellátásáért felelnek. Tudjunk róluk, ismerjük meg őket!
Horváth Tamás,
Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ,
az MKE Mezőgazdasági Szekciójának elnöke