Gyermekkönyvtáros műhelytalálkozó Vácon

Posted by zondaz - november 13th, 2016

Mivel ősz van, ezért a PEMEKSZ Gyermekkönyvtáros Műhelye menetrend szerint megtartotta találkozóját, ezúttal Vácon, a Katona Lajos Városi Könyvtárban. A moderátor Szamosvári Istvánné vezetőségi tag, a Gyermekkönyvtáros Műhely vezetője volt.

201605_szervezetielet_pemeksz_gyermekkonyvtaros_1

Először Fülöp Attiláné, a PEMEKSZ elnöke köszöntötte a tanácskozást. Mint elmondta, nő a könyvtár szerepe a kisgyermekesek megszólításában, ez ad kiemelt fontosságot a gyermekkönyvtárosok munkájának. Külön örömünkre szolgál, hogy a megyén belül annyi helyen működik sikeresen a gyermekkönyvtár, hogy elegendő volt a kollégákat meghívni a jó gyakorlati példák bemutatására, nem volt szükség külső előadók felkérésére.

Ezt követően Cserkaszky Györgyi, az egy éve kinevezett váci könyvtárigazgató szólt az egybegyűltekhez. Örömét fejezte ki, hogy 6 év után ismét Vác adhat otthon ennek a szakmai tanácskozásnak. Bemutatkozásként elmondta, hogy néhány év könyvtáros munka után gazdasági munkakörökben dolgozott, és reméli, hogy az ott szerzett tapasztalatait kamatoztatni tudja a mostani munkájában is. Cserkaszky Györgyi egy fontos fejlesztésről számolhatott be, ráadásul műhelytalálkozó résztvevői abban a szerencsés helyzetben voltak, hogy meg is tekinthették a következő héten átadásra kerülő olvasótermet.

A köszöntők után a szintén Vácon működő Magosfa Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány mutatkozott be. Igen sokrétű tevékenységgel büszkélkedhetnek. Erdei iskolákon keresztül ismertetik meg a természetet a gyerekekkel. Rendhagyó órákat, előadásokat, szakköröket, képzéseket (pl. terepi vezetők részére) is tartanak, a képzésekhez kapcsolódóan kiadványokat is megjelentetnek – ezekből most is vásárolhattak az érdeklődő könyvtárosok.

201605_szervezetielet_pemeksz_gyermekkonyvtaros_2

A váciak bemutatkozását Tóthné Uzonyi Ottilia gyermekkönyvtáros zárta, előadásának címe a következő idézet volt: „A betűt még nem ismerem – ő se ismer, fogadom – könyveimből épp ezért csak a képet olvasom.”. Igen sokféle programmal fogadják a gyerekeket a legkisebbektől a nagyobbakig: zene-bölcsi, mesemaraton (fogyatékkal élőknek is), Internet-Fiesta, kórházi felolvasás beteg gyerekeknek, szabadtéri könyves bemutatkozás a főtéren, kollázspályázat, diavetítés a nemrég kapott diavetítő jóvoltából, tematikus napok az aktuális évfordulókhoz kötődően, olvasótábor, kézműves foglalkozások szombatonként.

Ezt követően a Csuka Zoltán Városi Könyvtárból érkezett Kondriné Varga Nelli gyemekkönyvtáros mutatta be az érdiek munkáját, A legkisebb óriások címmel. Havonta egy ingyenes baba-mama klub fogadja a legkisebbeket és édesanyjukat. A kicsit nagyobbak a játszósarokban tölthetik az idejüket. Az ovisokat változatos programokkal várják: mackó-napok, tavaszváró foglalkozás, a víz világnapja, könyvtárhasználati foglalkozás, bábelőadások, meseszombat. Különleges program volt egy általuk szervezett flashmob: a rossz idő ellenére sokan részt vettek az olvasást népszerűsítő villámcsődületen.

A monoriak a sok tevékenységük közül egyet mutattak be előadásukban, a ringató foglalkozásokat. A Dr. Borzsák István Városi Könyvtárat Szánthóné Horváth Éva gyermekkönyvtáros és Hajdú Zoltánné könyvtárigazgató képviselte. Az alapgondolatot Gállné Gróh Ilona Ringató című könyvsorozata adta. Szerzői jogi okokból viszont – ha ingyenes foglalkozást akartak tartani – ezt a nevet nem adhatták a 2011-ben indult programnak, így a Pósa Lajos-vers alapján a Hintóka-Ringóka címet kapta. A jelszó: csak szőnyeg kell hozzá. (Érdekességként hallhattuk, hogy Pósa Lajos Monoron kötött házasságot, ezért a 100. születésnaphoz kapcsolódó emlékév zárórendezvényét is itt tartották.) A foglalkozásokat egy kisgyerekes pedagógus anyuka vállalta, a későbbiekben pedig még a zeneiskola is bekapcsolódott a Kacsingató foglalkozással. 2014-től az összejövetelek immár „hivatalos” ringató programmá váltak, Czapán Zsuzsa vezetésével. Így fel kellett adniuk az ingyenességet, 800.- Ft lett a belépő – havi egyszeri ingyenes foglalkozás megmaradt. Viszont a Ringató honlapjára is felkerülhetett a program.

201605_szervezetielet_pemeksz_gyermekkonyvtaros_3

A százhalombattai Hamvas Béla Városi Könyvtár jött a sorban Kovács Marianna mesemondó, könyvtárigazgató előadásával – aki kinevezése előtt gyerekkönyvtárosként dolgozott, és ha teheti, ma is visszatér a kicsik közé mesélni. Tartanak könyvtárhasználati foglalkozásokat, biblioterápiát középiskolásoknak, de a mostani előadásban a népmesét emelték ki. A mesehallgatás ugyanis történetéhséget alakít ki a gyerekekben, ennek köszönhetően pedig később olvasóvá válhatnak. A formája lehet mesedélután vagy mesetábor is. A személyiségfejlődést is elősegíti a népmese hallgatása: kialakul az irodalmi érzékenység, fejlődik a fantázia, a gyerek megtanul szerepet választani, magatartási modelleket kap. A mesehallgatás oldja a feszültséget.

Bartalus Boglárka és Fucskár Erika gyermekkönyvtárosok Szentendréről, a Pest Megyei Könyvtárból érkeztek, és a babaolvasók és óvodások könyvtári „szokásairól” tartottak előadást A legkisebbek könyvtere és könyvtára címmel. Az olvasás a sikeres élet záloga, mert fejleszti a memóriát, a képzelőerőt, árnyaltabb érzelemvilágot és látásmódot eredményez, javítja a kommunikációs készségeket, valamint önbizalmat ad. Az olvasóvá nevelés megalapozója a család és az iskola mellett a könyvtár. A csecsemőknek rágható, tapogatható könyvszerű tárgyakat, egy-egy alakra koncentráló színes képet érdemes adni. A bölcsődések rövid meséket képesek befogadni, fejlesztő könyveket, tapintós lapozókat érdemes a kezükbe adni. Az óvodások már hosszabb, több szálon futó történeteket is megértenek.

A Szél Marietta és Héjja Balázs által vezetett Suttogó című zenés programot nagy érdeklődéssel fogadják. Megemlítendő még a Pest Megyei Könyvtár két kiadványa: Mi a szösz? (3-6 éves korig), illetve Kicsi szösz (0-3 éves korig). A könyvek szerzője a Szentendrén lakó Vadadi Adrienn.

201605_szervezetielet_pemeksz_gyermekkonyvtaros_4

Az utolsó előadó Bánréviné Bujdosó Erika a Dunaharaszti Városi Könyvtár gyermekkönyvtárosa volt. Ő azt mutatta be, hogyan lehet egy olyan helyen dolgozni, ahol egy légtérben van minden, így nehezebb foglalkozásokat tartani. Először saját maguk népmeséket olvastak fel a gyerekeknek, báboztak. Később sikerült bevonni egy pedagógus hölgyet, ma már ő csinálja, drámapedagógiai elemeket is bevon a munkába. Öt éve kezdték el a Dühöngő nevű rendezvényüket, ami azóta is sikeresen működik. A dunaharasztiak odafigyelnek, hogy a honlapjukra könyvajánlók kerüljenek fel, a gyerekek életkorának megfelelő műveket ajánlva.

Az előadásokat követően szét lehetett nézni a könyvtárban, sokak élvezettel hallgatták Kovács Mariana mesemondását az olvasóteremben.

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán elköltött finom ebéd után fakultatív programként városnézésen vehettünk részt Cservenák Péter helytörténésszel, aki nem csak a székesegyházat és a „fehérek” templomát mutatta be, hanem – amennyire az időnk engedte – a város történetét is elmesélte.

Szőts Dávid,
PEMEKSZ vezetőségi tag

Comments are closed.

Blog Home