Olvasóvá nevelés, közösségfejlesztés: adatok, következtetések, módszerek
A KTE vándorgyűlési programjairól
Az elmúlt évekhez hasonlóan az MKE vándorgyűlés keretében a Könyvtárostanárok Egyesülete (KTE) 2016-ban, Veszprémben is két programot szervezett.
Csütörtök délelőtt ellátogattunk a Veszprémi Dózsa György Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskolába, ahol már várt bennünket Dr. Kovácsné Balázs Tünde, az iskola tagozatvezetője és kollégái. A kedves vendéglátás közben bemutatta az iskola pedagógiai célkitűzéseit és egyedi jellemzőit. Ezután egy különleges helyszínre vezették a résztvevőket: az iskola volt légópincéjében kialakított iskolamúzeumba! Kalauzunk a gyűjtemény jelenlegi gondozója, Demény Pál volt, aki a bemutatta a különlegességeket, egyedi kincseket, a elemi népiskolától napjainkig, a cserkész és úttörő emlékeket, a kiemelkedő pedagógusok óravázlatait, feljegyzéseit, kitüntetéseit. Láthatók régi tankönyvek, kézimunkalapok, taneszközök, tablók, fotók, a sport- és kulturális sikereket bemutató oklevelek, érmek és serlegek is. Jelentős volt az iskolában a zenei élet, a kórusmunka. A kiállítást szemlélve többünknek felidéződött az 40-50 évvel ezelőtti gyermekkora!
Ezt követően a másik épületben lévő iskolai könyvtárba mentünk, ahol Bencsik Józsefné Éva könyvtárostanár szerényen mutatta be munkáját, az iskolatörténeti különgyűjteményhez kapcsolódó könyvtárpedagógiai tevékenységét, eredményeit. Örömmel láttunk egy jól felszerelt, szépen gondozott, jó helyen lévő és jól működő könyvtárat, melyet igazán elkötelezett kolléga vezet. Sok hasznos ötlettel gyarapodtunk. Ilyenek a népmese napjára készült különleges, az osztályok kézimunkáját dícsérő könyvborítók, vagy a „lapozós egyetem”, mely nem más, mint az iskola folyosóján elhelyezett üvegezett doboz, benne egy kinyitott könyv, és az adott oldalakra vonatkozó öt kérdés. Minden héten lapoznak tovább, újabb kérdéssor következik, így még a keveset olvasók is megismernek egy-egy könyvet, témát, a legügyesebbek, legkitartóbbak még nyerhetnek is! Éva szerkeszti a diákokkal közösen az iskolaújságot, sok programot szervez, a szülőket is bevonja az olvasás világába. Láthattuk, hogy a kitartó és következetes munka meghozza gyümölcsét és sok örömet ad! Meggyőződhettünk erről a helyszínen és az ajándékba kapott, szintén a könyvtárostanár által szerkesztett – évkönyvekből és iskolaújságból is, melyeket ezúttal is köszönünk!
Pénteken délelőtt szekcióülést szerveztünk, melynek a Hangvilla próbaterme adott otthont.
Elsőként Szukits Éva, a veszprémi Deák Ferenc Általános Iskola könyvtárostanára szólt az érdeklődőkhöz. Előzetesen felmérte a veszprémi iskolai könyvtárak tárgyi, személyi és pedagógiai feltételeit, ezzel a nagy munkával az 2016-os állapotokat rögzítve. Majd az adatokat összesítette, elemezte és diagramokkal tette könnyen áttekinthetővé a kapott eredményeket. Így a prezentációval kísért előadásából megismerhettük Veszprém város iskolai könyvtárügyét, a tényeket, a sikereket, a problémákat. Jó hír, hogy minden iskolában van könyvtárostanár, bár nem mindenhol teljes munkaidőben, de igyekszenek a kollégák mindent megtenni a könyvtári ellátásért. Érdekesség, hogy az általános iskolák technikai felszereltsége sokkal jobb, mint a középiskoláké: több számítógép és interaktív tábla segíti a tájékozódást, a tanulást. Ami általános probléma szinte mindenhol: nincs vagy nagyon szűkös és esetleges a gyarapítás, nem járnak folyóiratok, esetenként kicsi az alapterület, sok időt-energiát köt le a tankönyvi ellátás. Éva szót ejtett az adatokon túl az iskolai könyvtárakban zajló könyvtárpedagógiai munkáról is.
A következő előadó Pál Lajosné, Hajnalka könyvtárostanító volt a várpalotai Várkerti Általános Iskolából. Hajnalka egy önálló felmérését mutatta be a szekcióülésen, melyet az olvasási szokásokról végzett első osztályos tanítványai és azok szülei körében. Érdekesség, hogy őket részben már ő tanította régebben, így sok családot ismer, akár több generációt is! Részletesen ismertette a kérdőív 28 kérdését. Örvendetes, hogy csak két tanuló nem hozta vissza a kérdőívet, a többit kitöltötték a szülők-nagyszülők. A válaszokat feldolgozva először statisztikai adatsorokban mutatta be a kapott eredményt, majd az adatokból magyarázatokat és következtetéseket vont le, kiemelve az olvasás, azon belül is a kisgyermekkori meseolvasás jelentőségét és fontosságát. Igazi pedagógushoz illően bizonyította elkötelezettségét, lelkesedését és ügyszeretetét, amikor tanítványairól, a szülőkről, nagyszülőkről és az olvasás, a könyvek megismertetéséről ejtett szót. Figyelmeztette a közönséget, hogy hajlamosak vagyunk időhiányra panaszkodni, de tudnunk kell, hogy visszahozhatatlanul elrepülnek azok a napok, hónapok, évek, amikor a gyermeknek olvashatunk és bevezethetjük őket az olvasás világába, megmutathatjuk az olvasás örömét és hasznát!
A Pest Megyei Könyvtár munkatársai, Péterfi Rita és Királyné Dorogi Edina következett. Először Péterfi Rita ismertette a Szösz kiadvány előzményeit. Mi késztette őket arra, hogy a PISA mérések adatai és a könyvtári tapasztalatok alapján továbblépjenek és megoldásokat keressenek? Milyen lehetőségei és felelőssége van egy könyvtárnak az olvasásfejlesztés területén? Hogyan lehet megszólítani a gyerekeket, a szülőket, nagyszülőket, hogyan lehet segíteni őket és gyermekeiket abban, hogy sikeres és boldog emberek legyenek?
Királyné Dorogi Edina egy látványos és lényegkiemelő prezivel mutatta be a Szösz kiadványt, a vele való munkát. Edina elmondta a tervezés és készülés folyamatát, az együttgondolkodást és együttműködést a siker érdekében. Bemutatta Szösz figuráját, népszerűségét, és a kiadványnak köszönhetően a továbblépés és kibontakozás lehetőségeit, és a terveket is ismertette.
Fontosnak tartjuk, hogy a szekció résztvevői aktívan bekapcsolódjanak a munkába, megoszthassák gondolataikat, tapasztalataikat. Ezért kiscsoportos közös gondolkodást szervezett és vezetett Dömsödy Andrea az OFI-PKM iskolai könyvtári szakreferense. A beszélgetés elindításához témákat, problémákat villantott fel egy online fogalomtérkép segítségével: az iskolai könyvtár funkcióiról, az olvasásfejlesztésről, a közösség szervezésének lehetőségeiről, a közösségi terek kialakításáról. A spontán megalakult 5-10 fős csoportok önállóan választottak egy-egy olvasásfejlesztési módszert és megvitatták, hogyan lehet arról máshogy gondolkodni az inspirációul kapott szakirodalmi idézetek gondolatelemeit felhasználva. A kötetlen megbeszélések során a kollégák megosztották vonatkozó saját gyakorlatukat is. Zárásként a csoportok megfogalmazták az általuk kiválasztott téma pár kulcsmondatát, legfontosabb hívószavait.
A szekcióülésen az ország minden részéből részt vettek különféle könyvtártípusokban dolgozó kollégák, akik érdeklődve hallgatták az előadókat és önmagukat is aktivizálták a kiscsoportban. Örömmel állapítottuk meg, hogy a szekcióülésen az előző évekhez viszonyítva jóval több aktív kolléga vett részt! Meglepetésként kedves gesztus volt, hogy a Szakmári Klárának, az MKE kitüntetés emlékére, a „csapattagok” egy labdát írtak alá.
Köszönjük a helyi kollégáknak a szervezést, az iskolai könyvtár látogatásához nyújtott segítséget! Köszönjük előadóinknak, hogy megismerhettük Veszprém iskolai könyvtárügyének helyzetét, az olvasásfejlesztés és együttműködés kérdéseit!
Részletes program, fotók és prezentációk: http://www.ktep.hu/MKEvandgy2016
Szakmári Klára,
KTE elnök,
a szekció moderátora
ktegyesulet@gmail.com
Szeretettel gratulálunk Szakmári Klárának a Könyvtárvilág szerkesztősége nevében is!