Új kiadvány

Dani Erzsébet: Székelyföldi intézményi sors – Két meghatározó kulturális közgyűjtemény történetének tükrében

Az Argumentum Kiadó gondozásában ez év tavaszán jelent meg Székelyföldi intézményi sors – Két meghatározó kulturális közgyűjtemény történetének tükrében címmel az a monográfia, mely a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum és a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum könyvtárának történetét mutatja be. Tudományos szempontból igényt tarthat a könyvtártörténeti, erdélyi intézménytörténeti, általános könyvtártudományi, gyűjteménytörténeti és a kisebbségtörténeti kutatók figyelmére is. De haszonnal forgathatja mindenki, akinek érdeklődése a két intézmény sorsa és Erdély magyar kultúrtörténete felé fordul.

A tudományos igényű kiadvány értékeit számos kritika, recenzió, könyvajánló taglalja, alább az Eirodalom erdélyi irodalmi portál ismertetése:

„A Székelyföldi intézményi sors – két meg­határozó kul­turális közgyűjtemény történetének tükrében Erdélyi kul­turális intézménytörténeti feltáró mun­ka, mely alulról jövő kez­deményezéssel alapított, he­lyi és ma­gyar álla­mi segélyek­kel fenn­tar­tott és fej­lesz­tett, majd Tri­a­non után ide­gen ha­tal­mi kézben vi­szon­tagságos évti­ze­de­ket túlélő emb­le­ma­ti­kus, nagy múltú intézmények hányat­tatása­i­ban mu­tat­ja meg a székelyföldi ki­sebbségi kultúra sorsát. A két intézmény: a sep­si­szentgyörgyi Székely Nem­ze­ti Múzeum és a székely­ud­var­he­lyi Haáz Rezső Múzeum Tu­dományos Könyvtára (további­ak­ban: SZNM és HRMTK). 

A több mint egy évszáza­dot átfogó mun­ka nagy szel­le­mi formátumú sor­sok drámájában, ma­gyar-közösségi és román álla­mi érde­kek ütközésében-gyürkőzésében, po­li­ti­ku­si ambíciókban, vagy­is po­li­ti­kai és történel­mi vi­ha­rok erőterében követi a két kul­turális intézmény sorsát, gyűjteménye­i­nek ala­kulását, különös te­kin­tet­tel a könyvtári állományra. A nagy fősze­replő eb­ben a történet­ben az Erdély egészére ki­sugárzó SZNM. Történetének a szerző által tag­lalt kor­sza­ka­it a meg­határozó döntéshozó személyiségek működéséhez kötve szer­ve­zi a mo­nográfia. Mindkét intézmény sor­sa megírha­tat­lan vi­szont a mögötte álló erdélyi és székelyföldi hatásrend­szer, a ki­sebbségi-többségi vi­szony­rend­szer, nagytörténel­mi kis és nagy for­du­la­tok szövevényének fi­gye­lem­be vétele nélkül. A könyv ezért ezt a hatásrend­szert is vizsgálja.

A Székelyföldi intézményi sors na­gyobb részben az SZNM gyűjteménye­i­vel, ki­sebb ter­je­de­lem­ben a HRMTK könyvtári állományával fog­lal­ko­zik, az elérhető források fel­használása mel­lett helyszíni levéltári ku­tatások alapján. A SZNM esetében külön fe­je­ze­tek szólnak a „múzeumőrök” (intézmény­ve­zetők) működésével fémjel­zett kor­sza­kokról, és különféle intézmény­alakító tényezőkről. Tehát Va­sady Nagy Gyuláról; Nagy Gézáról; Ben­ke Istvánról és Domján Istvánról; László Fe­rencről, Csu­tak Vil­mosról; He­re­pei Jánosról; Szabédi Lászlóról; Székely Zoltánról; a Könyvtárak és Múze­u­mok Országos Főfelügyelőségének sze­repéről (pl. az építkezés történetéről); a Székely Nem­ze­ti Levéltár ügyéről; az impéri­umváltásról és an­nak követ­kezménye­iről; a szo­ci­a­lis­ta kor­szak­be­li fenn­ma­radáshoz el­en­ged­he­tet­len manőve­rekről; a könyvtári gyűjtemény gya­ra­podástörténetéről.

A HRMTK esetében Jakó Zsig­mond a könyvtári gyűjtemény történetét részle­te­sen fel­dol­goz­ta. Az ő munkájára támasz­kod­va a szerző itt a Re­formátus Kollégium és a könyvtár össze­fonódó történetét vizsgálja, mely­hez pri­mer forrásai többek közt a ko­ra­be­li is­ko­lai értesítők vol­tak. Külön nyo­matékot kap, aho­gyan az SZNM történetében is, a gyűjteményi el­he­lyezés-történet, an­nak kálváriájával, a gi­gan­ti­kus erőfeszítések árán elért, meg­oldást je­lentő építkezés do­ku­men­tu­ma­i­nak fel­dol­gozásával.

A fel­dol­gozás módszerét te­kint­ve, a mun­ka nem előfel­tevések szem­pont­ja­itól vezérel­tet­ve dol­goz­za fel a feltárt anya­got, ha­nem az anyag maga kínálta ta­nulságaiból von­ja le követ­kez­tetéseit. Te­kin­tet­tel arra, hogy a mo­nográfia részle­te­sen ada­toló jel­legű, további ku­tatások alapjául is szolgálhat. Tu­dományos szem­pontból igényt tart­hat a könyvtártörténeti, erdélyi intézménytörténeti, általános könyvtártu­dományi, gyűjteménytörténeti, ki­sebbségtörténeti ku­tatók, és általában a könyvtártu­domány és történet­tu­domány fi­gyelmére. De ha­szon­nal for­gat­hat­ja min­den érdeklődő ol­vasó.”

http://www.eirodalom.ro/konyvekrol/item/2399-dani-erzs%C3%A9bet-tanulm%C3%A1nyk%C3%B6tet%C3%A9r%C5%91l/2399-dani-erzs%C3%A9bet-tanulm%C3%A1nyk%C3%B6tet%C3%A9r%C5%91l.html#.Vnf6U6Ofhjc