Évfordulós emlékülés Komárom-Esztergom megyében

Ebben az évben több évfordulóra is sor kerül a Magyar Könyvtárosok Egyesülete háza táján. 80 éves az MKE, és több tagszervezete csatlakozott hozzá – ahogy a Komárom-Esztergom megyei is – 55 évvel ezelőtt. Erre emlékeztek emlékülés keretében Tatabányán 2015. szeptember 7-én a József Attila Megyei és Városi Könyvtárban. 

Kissné Anda Klára, a megyei szervezet elnöke köszöntötte a hazai és a határon túli vendégeket, a városvezetés és a társszervezetek képviselőit, a megyei szervezet jelenlegi és volt tagjait. Házigazdaként dr. Voit Pál igazgató nyitotta meg az emlékülést. Hangsúlyozta, hogy a múlt és a jelen összefonódásából, az értékek átmentésével építhetjük a jövőt, ehhez pedig elengedhetetlen a fiatalok jelenléte úgy az egyesületben, mint a könyvtáros társadalomban. Szakmai összefogást sürgetett, melynek során az egyesület érdekvédelmi szerepét, lobby erejét kell megmutatni ahhoz, hogy magyar könyvtárügyről lehessen beszélni most és a jövőben.

Pleier Tamás, a Tatabányai Megyei Jogú Város Ifjúsági, Sport, Civil és Nemzetiségi Bizottság elnöke köszöntőjében arról beszélt, hogy a hagyományok megőrzése egyben a megújulás felé visz, a régi és az új integrálódása a könyvtáros szakmában is jelen van, a város pedig örömmel támogatja a civil szervezetek ez irányú tevékenységének, programjainak megvalósítását, ahogy az emlékülést is. 

Gerencsér Judit, az MKE főtitkára mindenekelőtt a 2015-ben nyolcvanadik születésnapját ünneplő egyesület történelmi előzményeit vázolta nemzetközi kitekintéssel. A Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete 1935-ben alakult meg fordulópontjaként a magyar könyvtárosság hivatássá válásának. A célok és eszközök mellett felsorolásra kerültek az első számú vezetők Hóman Bálinttól Barátné dr. Hajdu Ágnesig.

A jelenlegi célok és feladatok, valamint a szakmai és közhasznú tevékenységek közt említette a könyvtár- és szakinformációs politikában való állandó és kezdeményező részvételt, a szakmai képzés és továbbképzés kérdéseit, a hivatástudat fejlesztését, a szakmai érdekvédelmet, az együttműködéseket és a munkamegosztást a könyvtári rendszer szerveződése során. Ismertette az MKE szervezeti felépítését, a hazai és a nemzetközi szerteágazó kapcsolatokat. Kiemelte Barátné dr. Hajdu Ágnes elnök magyar és európai viszonylatban is kivételes pozícióját az IFLA igazgató tanácsának tagjaként.

A jelenleg 17 területi és 12 szakterületi szervezetet, kb. 2200 tagot számláló egyesület reprezentatív kulturális területen. Megemlítette a vándorgyűlések jelentőségét, mint a nemzetközi trendek és az aktuális kérdések minden szakágat és területet érintő fórumát, amely egyben alkalom a szakmai elismerések, kitüntetések átnyújtására.

Az elhangzottakból az MKE szerteágazó és sokrétű szakmai tevékenysége körvonalazódott a szakértői képviselettől a stratégiai kérdésekig, az együttműködő és kapcsolatteremtő tevékenységtől a könyvtáros életművek ápolásáig, az országos és területi programszervezéstől más projektekben való részvételig.

Az előadást a jövőre vonatkozó kitekintés tette teljessé, folyamatos és dinamikus megújulási, önmeghatározási törekvésre ösztönözve. Kulcskérdésnek tekintette a szervezetfejlesztés, a partnerközpontúság, az új szakmai kompetenciák, a tehetséggondozás, az esélyegyenlőség és a rugalmas hozzáférés megteremtését, a minőségorientált és felhasználó központú gondolkodást. Az MKE saját stratégiát kíván meghatározni az átláthatóság, a kommunikációs csatornák, az aktív részvétel és folyamatos véleménynyilvánítás erősítésével. Prioritást élvez az életpálya-modell, a könyvtáros képzés, fontosak az idegen nyelvi programok, a nemzetközi gyakorlatok átvétele, miközben elengedhetetlen a fiatalok bevonása és a pályázati tevékenység. Az előadás végén főtitkár asszony egy zenés születésnapi prezentációval lepte meg a résztvevőket.

Kissné Anda Klára történeti visszaemlékezését a Komárom megyei Könyvtárosok Szabó Ervin Köre megalakulásának körülményeivel kezdte. A szervezet 1960. augusztus 27-én még a TIT szakosztályaként alakult. A TIT nélkül Horváth Géza elnökletével 1966-ban újraalakult szervezet a tapasztalatcseréket, a továbbképzéseket és egyesületi napok szervezését helyezte előtérbe, miközben részt vett a megyei könyvtár programszervezésében, a hazai és a külföldi kollégák fogadásában. A kivetített fotókról és az elhangzottakból kirajzolódott a megyei szervezet megyei könyvtárhoz és a szakszervezethez fűződő viszonya, a sikeres és élénk szervezeti élet, valamint a hullámvölgyeket követő újítási és megújulási szándék. Az elnök külön szólt a ’80-as évek második felében erősödő érdekvédelmi tevékenységről, a ’90-es években újraéledő továbbképzési törekvésekről, valamint az MKE elnökség felé megnyilvánuló egyre aktívabb tevékenységről. Az ezredfordulót követő időszakból a civil szféra, a társintézmények és -szervezetek felé fordulást, a PR és a publikációs tevékenység erősítését, a tagtoborzási kísérleteket emelte ki.  Büszkén beszélt a szervezet kitüntetettjeiről, a munkabizottságokban való részvételről. Nem hagyta ki a felsorolásból az országos hírnévre szert tett webszerkesztő workshopokat, a határon túli kapcsolatokat, valamint az elmúlt két év könyvtárosok világnapjához kapcsolódó egyesületi családi programjait.

Az előadás végén hangsúlyozta, hogy nem forintosítható, amit az egyesület a tagjainak nyújt, tehát helytelen a tagdíj befizetésétől azt várni, hogy mennyi térül meg belőle. Nem mérhető pénzben az ingyenes továbbképzési alkalmakon megszerzett szakmai ismeret és kompetencia, a személyi tőke a kapcsolatok által, az érdekvédelem, hogy nagyobb az esély az elismerésre, és hogy minimális részvételi díj fejében kivételezett szakmai vagy kulturális program részese lehet valaki. Olyan „plusz” ez egyén és közösség, intézmény és dolgozó számára, amelynek értékét csak hiánya fedné fel. Az aktív részvételre és véleményezésre kérte hallgatóságát.

Ahogy mi láttuk: alapítástól a ’90-es évekig címmel emlékeztek vissza a szervezet volt tisztségviselői azokra az eseményekre és kapcsolatokra, amelyek aktív szerepvállalásuk alatt meghatározóak voltak a szervezet működése vagy a szervezeti élet tekintetében.

A visszaemlékezést Mészáros Antal, mint az alakuló ülés résztvevője kezdte. Személyesen ismerte az alapítókat, Novák Gyulát, Martsa Alajost és Bárdos László Istvánt. A megyei könyvtár munkatársaként és a szervezet titkáraként 1966-tól fűzte szorosabb kapcsolat Horváth Géza könyvtárigazgatóhoz, szervezeti elnökhöz, valamint Koger Tamáshoz, aki az első vándorgyűlés helyszínéhez Komárom megyét ajánlotta. Mivel a szervezéssel Mészáros Antalt bízták meg, az emlékülés résztvevői hű képet kaphattak a részletekről. Nevét az országos elnökség hamar megismerte, kapcsolatai miatt az egyesületi társas utak szervezésével bízták, mindenekelőtt az 1970. évi moszkvai IFLA kongresszus és egy ezzel párhuzamos leningrádi út résztvevői számára. Majd minden vándorgyűlésen jelen volt, így gazdag élményanyagból meríthetett, aki az előadás alatt vagy a szünetben figyelmesen hallgatta.

Várnai Magdolna 1971-től volt rövid ideig titkára a megyei szervezetnek. Visszaemlékezését azzal a francia nyelvtanfolyammal kezdte, amely a könyvtárosok nyelvi képzésére irányult. Megelevenedtek egy NDK-beli út emlékei, amelyet Székely Sándor közbenjárására a budapesti könyvtárakból verbuvált jelentkezőkkel sikerült csak elindítani Eisenach–Weimar–Erfurt felé. Egy jól sikerült helyi kirándulásra a pannonhalmi utat hozta példaként, ahova a megyei könyvtár akkori művelődési autójával indultak el, visszafelé Gézaházát érintve. Azt is megtudhatták a jelenlévők, hogy az élénk és aktív szervezeti élet oka a minden könyvtártípus, minden város képviseletéből álló tagság és a vezetőség között kialakult nagyon élénk kapcsolatnak volt köszönhető. A havi továbbképzések, az állandó rendezvények, ilyen-olyan könyvhetek, -ünnepek szervezése, a sok program gyakoribb találkozásokra, utána pedig maradásra és beszélgetésre marasztalta a tagokat.

Vojcsek Sarolta a szakszervezeti hálózatból delegáltként 1983–1990 között több cikluson keresztül volt elnöke a megyei szervezetnek. Vezetése alatt a szervezet olvasásszociológiai vizsgálatot kezdeményezett és felmérést végzett a könyvtárosok élet- és munkakörülményeiről. A kirándulások között mindenekelőtt a népművelőkkel együtt szervezett ausztriai, a szlovákiai és egy dél-csehországi útra emlékezett. Látták Unterwaldban a magyaroknak létrehozott első könyvtárat, Grazban a számítógépes kölcsönzést (1982!), Komarnoban a 200 éves földrengésbiztos református templomot. A cseh út, mint mondta, öt napos kemény program volt. A saját szervezésű hazai programok között a Keszthely–Balatongyörök–Veszprém családi kirándulás (1985), a pesterzsébeti 20. sz. FSZEK Fiókkönyvtárba (1988), az MTA Központi és az Országgyűlési Könyvtárba (1989) tett látogatás, a pozsonyi (1989) és egy burgenlandi (1990) út részleteiről mesélt.

Tanczerné Jakus Emőke 1983–1986 között volt vezetőségi tag. A megyei könyvtár testvérkönyvtárával, a drezdai Stadt und Bezirksbibliothek-kal való kapcsolatról beszélt. 1970-től tolmácsolt a német vendégek látogatásai során, majd amikor 1975 után az együttműködés lehetővé tette a németországi gyakorlatot, egy hónapig tanulmányozta a drezdai módszereket, a gyűjteményt és a szolgáltatásokat. Tapasztalatairól részletesen beszámolt.

A háttérben futó képek illusztrálták a szervezeti élet és tevékenység sokszínűségét, megörökítve és felidézve a kirándulások, bányalátogatás, országos konferencia, hazai és külföldi vendégek látogatásai, taggyűlések, vándorgyűlések pillanatait. A múltidéző beszélgetés végén Mészáros Antal Horváth Gézáról, Kissné Anda Klára Koger Tamásról emlékezett meg.

A Komárom-Esztergom megyei könyvtárosok 55 éve címmel összeállított DVD-ROM bemutatójával folytatódott a program. A megyei szervezet története tisztségviselői névjegyzékével, kronológiával, bibliográfiával már megjelent A Magyar Könyvtárosok Egyesületének története 1935–2009 című MKE jubileumi kiadványban  (Budapest, 2011.) Kissné Anda Klára kutatásai és munkája nyomán. Az emlékülésen bemutatott elektronikus dokumentum ennek kiegészített, némileg javított és átdolgozott változata. Tartalmazza a megyei szervezet kitüntetettjeinek jegyzékét és jelentős képmelléklettel zárul.

A feldolgozott iratanyagról, a kutatás nehézségeiről Kissné Anda Klára beszélt. Morvai Józsefné a 2010–2015. között rendelkezésre álló beszámolókból igyekezett az eredeti stílushoz közeli, kevésbé tudományos stílusban összefoglalni a szervezet történetét. Takács Anna dolgozott a teljes anyaggal. Szakmai múltja és szakirodalmi tevékenysége okán joggal igazított helyre történeti szempontból néhány részletet a tartalmi részben és a kronológiában, valamint pontosított az irodalomjegyzéken. Ahogy ő maga is megjegyezte, utólag döbben rá az ember, mennyire fontos egy-egy cikkben a dátumok, helyszínek, nevek pontos megjelölése. E nélkül sok esetben már csak a résztvevők tudják egy-egy beszámolóból, hogy egyesületi program volt valami. Szó szerint megküzdött a jegyzetek és hivatkozások sokaságával, de szép és teljes anyag bontakozik ki a lemezről, amelyet az emlékülés résztvevői ingyen vihettek magukkal a rendezvényről.

Kissné Anda Klára a jelenlévők hozzászólásait követően zárszavában emlékeztetett az egyesület létjogosultságára és fontosságára, a fiatalok bevonására és az aktivitás szükségességére. A mai hivatástudat erősítésének szándékával idézett Walleshausen Gyula könyvtárosi hivatásról és etikáról összeállított téziseiből és antitéziseiből.Nincs születésnap torta nélkül. Az elnök az 1966-ban újjáalakult megyei szervezet első elnökének özvegyét, Horváth Gézánét kérte, hogy közösen fújják el a gyertyát, majd bús-örömteli, múltidéző beszélgetésekkel zárult a rendezvény.

 Média-megjelenés:

1. http://tatabanyaitv.hu/kozelet/55-evfordulot-unnepelt-a-konyvtar-2015-09-08.html
2. Veizer Tamás: Évfordulós emlékülés: a szakmai kapcsolatokat erősítik a civilek is. = Komárom-Esztergom megyei 24 Óra. 26. évf. 210. sz. (2015. szeptember 8.). p. 2.

Kissné Anda Klára elnök
MKE Komárom-Esztergom Megyei Szervezet