Beszámoló az MKE Társadalomtudományi szekciójának vándorgyűlési szekcióüléséről

Az MKE 47. Vándorgyűlésén a Társadalomtudományi szekció „Minőségi szolgáltatások a digitális kultúra korában” címmel Villám Judit szekcióelnök moderálásában tartott szekcióülést. A tanácskozást szponzori előadás nyitotta meg: a Monguz Kft. bemutatta a Qulto Plágiumkereső programot, Czoboly Miklós belföldi kereskedelmi vezető előadásában.

Lencsés Ákos főosztályvezető – Rózsa Dávid főigazgató-helyettes (Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár, Olvasószolgálati Főosztály és Kutatástámogató és Statisztikatörténeti Főosztály) „Megújuló szakmai és közművelődési szolgáltatások a KSH Könyvtárban” címmel tartott előadást, melyben az előadók áttekintették azokat a fejlesztéseket, változásokat, amelyek az elmúlt években végbementek a szolgáltatások területén. A könyvtár a tudásközvetítés, tudástermelés, illetve a közösségi programok szervezése terén is újított. Csatlakoztak az MTMT-hez, történeti statisztikai tudástárat, repozitóriumot építenek, kiadványokat adnak ki. Kiemelt figyelmet fordítanak az országos jelentőségű könyvtárközi kölcsönzési programra, több digitalizálási projektben vesznek részt, önálló kutatási és kiadói tevékenységgel bővítették repertoárjukat, és mind közvetlen, mind tágabb környezetük számára igyekeznek XXI. századi színvonalú szolgáltatásokat nyújtani.

Borostyániné Rákóczi Mária (Országos Pedagógiai Múzeum és Könyvtár, Könyvtári Szolgáltatások) „Az OFI Pedagógiai Könyvtár és Múzeum – híd a közgyűjtemények és az oktatás között” címmel a pedagógiai szakkönyvtár sokrétű feladatairól, munkájáról számolt be. A hagyományos könyvtári munkák mellett adatbázisokat építenek, Olvasás Portált, és távolról elérhető szolgáltatásokat működtetnek és fejlesztenek. Az OPKM részt vesz a TÁMOP 3.1.15 pályázat munkáiban is. A közgyűjteményekben keletkezett innovációk, jó gyakorlatok összegyűjtésével, leírásával és adatbázisban történő feldolgozásával hozzájárul a Nemzeti Köznevelési Portál tartalmi feltöltéséhez. Szervezi és összehangolja az az iskolai könyvtárak tevékenységét annak érdekében, hogy a portálban megosztott, oktatást segítő dokumentumok minél szélesebb körben hasznosuljanak. Az iskolai könyvtárakkal és egyéb közgyűjteményekkel, tartalomszolgáltatókkal együttműködésben terjeszti és népszerűsíti a portál szolgáltatásait. A könyvtár a projekt megvalósítása során törekszik arra, hogy biztosítsa a TÁMOP 3.2.4 pályázatban létrehozott tartalmak (pl.Olvasásportál) folyamatos fejlesztését, terjesztését is, annak érdekében, hogy ezek a szolgáltatások ne függetlenül egymás mellett, hanem egymást hatékonyságát erősítve működjenek.

Villám Judit (Országgyűlési Könyvtár, Nyilvános Szolgáltatások Osztálya) „Magyar Parlamenti Gyűjtemény – az országgyűlési dokumentumok szolgáltatása a kézirattól az online adatbázisig” címmel az Országgyűlési Könyvtár több mint ötven éves külön-gyűjteményéről és az elmúlt 20 év szolgáltatásváltozásairól tartott előadást. A hagyományos tájékoztatási feladatok mellett a digitalizálás kezdetleges formáiban való részvétel, majd a nagy tömegű digitalizált oldalakból épített adatbázis kialakításában való tanácsadás után a 2009 óta nyilvánosan elérhető Országgyűlési adatbázis népszerűsítése és online használatának elősegítése mind-mind a gyűjtemény kezelőinek feladata volt. Az Országgyűlési adatbázis kb. 600.000 oldalt tartalmaz, a teljes szövegben való keresésnek előnyei és hátrányai is vannak, ez utóbbit ellensúlyozza az adatbázis „Keresés a mutatókban” ága, mely az 1861 és 1947 között elkészített mutatókötetek adathalmazait is a digitalizált oldalakhoz kapcsolta. Az Országgyűlési adatbázist 2015-től a Hungaricana is tartalmazza, így jelentősen megugrott az adatbázist használók száma. A kötetformájú naplók, irományok mégsem porosodnak a könyvtár polcain, a könyvtárba járó egyetemisták, kutatók a szaktájékoztatás igénybevétele miatt is szorgalmasan használják a Magyar Parlamenti Gyűjteményt.

Sági Ildikó osztályvezető (Budapesti Corvinus Egyetem Egyetemi Könyvtár és Levéltár, Olvasói Szolgáltatások Osztály) „Kalandozások az olvasói vélemények tengerén. Mikor mondjunk igent? Hogyan mondjunk nemet?” címmel könyvtáruk 2014-es olvasói elégedettségmérési felmérésének tapasztalatairól beszélt. Melyek a reális és megvalósítható olvasói igények, milyen olvasói kérésekre kell nemet mondani, mert teljesíthetetlenek.

Hoffmann Ádám osztályvezető (Budapesti Corvinus Egyetem Egyetemi Könyvtár és Levéltár, Elektronikus Tartalomkezelési és Könyvtári Informatikai Osztály) „A Corvinus Kutatások repozitórium használatának elemzése” címmel tartott előadást. A tudományos publikációk, kutatási eredmények láthatóvá tétele egyre fontosabb. A Corvinus Kutatások repozitórium jelenleg mintegy 1600 tudományos publikációt tartalmaz. Jogos igény mind a könyvtár, mind az egyetemi közösség részéről, hogy a repozitórium hasznát, használatát lehetőség szerint minél pontosabban feltérképezzék. Az előadó bemutatta a használatot mérő statisztikai rendszereket, és megtette a több forrásból rendelkezésre álló használati adatok elemzését is.

Maczelka Árpád (Országos Széchényi Könyvtár) Az OSZK szerepe a Civic Epistemologies projektben című előadásában bemutatta a még sokak számára ismeretlen programot. A Civic Epistemologies projekt célja: a civil szféra bevonása, mozgósítása a társadalomtudományi kutatásokba és a közgyűjtemények munkájába az Internet technológiája segítségével. A ‘citizen science’ (állampolgári tudomány) és a ‘crowdsourcing’ (tömegek erőforrása) a két kulcsfogalma a projektnek. A projekt címe: Civic Epistemologies – Ütemterv kidolgozása a civil kutatóknak a digitális kultúra korában, célja, hogy kidolgozzon és érvényesítsen egy ütemtervet, az e-infrastruktúrák olyan felhasználásáról, amely elősegítheti az európai polgárok részvételét a kulturális örökséggel és a humán tudományokkal (digitális bölcsészettel) kapcsolatos kutatásokban. A citizen science, a természettudományos területen már évek óta jelen van, de a humán területeken kevésbé jellemző. 11 európai országból 12 partner tagja a projektcsapatnak különféle területekről: felsőoktatási és kutatói szférából, szakpolitikai szervektől, e-infrastruktúra szolgáltatóktól és kulturális örökség megőrzését végző intézményektől. Az ütemterv 2015 novemberében készül majd el, Berlinben egy konferencia keretében mutatják be. További információért érdemes megtekinteni a következő oldalakat: http://www.civic-epistemologies.eu/, http://www.oszk.hu/civic. A projektről az OSZK honlapján igyekeznek folyamatos tájékoztatást adni – http://www.oszk.hu/civic.

Villám Judit
Országgyűlési Könyvtár