„Kávéházi szekció”

Messze jövendővel komolyan vetettek „öszve jelenkort” a szolnoki Kávéházi szekció (2015. júl. 17.) előadásainak előadói és hallgatói. A szervező tudatosan tervezte a párbeszéd lehetőségét: minden 20 perces előadást 10 perces diskurzus követett.

• Könyvtáros, könyvtár, könyvtárügy – 5 éves szcenáriók, nemzetközi szinten (Németh Márton, digitális könyvtári szakember)
  http://www.slideshare.net/martonnemeth78/knyvtros-knyvtr-knyvtrgy-a-kvetkez-t-v-vrhat-trendjei-nmeth-mrtonmke
• Hovatovább? Visszavonulás vagy offenzíva a magyar könyvtárügyben (Czupi Gyula, Halis István Városi Könyvtár)
• Könyvtárak szervezési vezetési mintái; 20 éves a legutolsó felmérés – mi történhetett azóta? (Mikulás Gábor, információs tanácsadó)
  http://www.gmconsulting.hu/2015/07/konyvtarak-szervezesi-vezetesi-mintai-20-eves-a-legutolso-felmeres-mi-tortenhetett-azota/
• Lobbik, patrióták, kiábrándultak — van-e lehetőség az együttműködésre? (Horváth Sándor Domonkos, elektronikus kapcsolaton keresztül).

Melyek a trendek, lehetőségek? A jelenkor áttekintését Németh Márton nemzetközi, Czupi Gyula hazai környezetben végezte el. Ugyan 5 évre előre lehetetlen jósolni, de a folyamatos adaptációs készség biztos elvárás. A kütyük forradalma miatt a munkakörök is átalakulnak, a felhasználók felé kell – a szavakon túl – még nagyobb mértékben nyitni, újabb szolgáltatásokat kínálni. Ezek alapján érdemes gyakorlatba átültetni a használóközpontú szemléletet – a gyűjteményközpontú helyett. Elválik majd egymástól a könyvtári információs rendszer és megjelenítő discovery (keresői) felület, tehát nem kell majd ugyanattól a szolgáltatótól igénybe venni az egy hozzáférési ponton kínált szolgáltatásokat. De a hozzáférés egyre drágább lesz. A vita tanulságai: Olyan infókért is fizetni kell majd, amelyekért most nem kell. A kettős pillanatnyi kommunikációs deficit következménye: a könyvtárak nem nyúlnak olyan lehetőségek után, amelyeket nem ismernek. A felhasználók pedig kevéssé keresik a könyvtárak új szolgáltatásait.

Mi a legnagyobb közös osztó? Utoljára a könyvtári elektronikus katalógusok létrehozása volt olyan feladat, melyet talán minden könyvtáros elfogadott és a nagykanizsai könyvtárban is egységesen mindenki dolgozott a megvalósulásán. Azóta hiányzik az ilyen egyértelmű feladat, mely előbbre viszi a szakmát. Ötletek ugyan vannak, de nincs közös stratégiai irány. A hazai könyvtárakban sok a kulturális tevékenység, mindeközben a net vált az ismeretszerzés első forrásává a könyvtár helyett. A célok, sztenderdek megfogalmazása sok vitával kell, hogy járjon, de ez még várat magára. Ehelyett…

…a szakmai lobbi ötletszerű és érzelmi alapú. Nem látható átgondoltan és hatékonyan működő könyvtári lobbi, legalábbis nem olyan, amely átfogó célok érdekében mozdulna meg, inkább eseti jellegű érdekérvényesítésekről beszélhetünk, egyes esetekben (pl. a KELLÓ monopólium kivédése) nagy sikert is felmutatva – fejtette ki Horváth Sándor Domonkos.

A könyvtárosok jobb teljesítményt akarnak nyújtani. Egy 20 éves felmérés apropójából – Barlai Róbert—Csapó Edit: Szervezetfejlesztési lehetőségek a megyei könyvtárakban; Könyvtári Figyelő, 1996 http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/1996/4/barlai.html – Mikulás Gábor a mai és akkori helyzet közötti változás kérdését vetette fel. Néhány akkori megállapítás a könyvtárvezetőkről: félelem a megszorításoktól, problémamegoldás kerülése, ritka a személyes felelősség, igazgatói típusok: ‘exkluzív klub’ és ‘magányos farkas’, a könyvtárosok szebb képet igyekeznek mutatni a valósághoz képest. Bár azóta nem vizsgálta senki a könyvtárvezetői minőséget, egy kurrens, szűkebb körű szervezetikultúra-kutatás szerint a munkatársak például a jelenleginél nagyobb teljesítmény- és jövőorientációt várnak el, ugyanakkor kisebb hatalmi távolságot szeretnének. Vezetőiken áll, hogy képesek-e törekvéseiket kihasználni.

Összeáll.:
Habók Lilla és az előadók jegyzetei alapján