Egyetemi könyvtárak minőségbiztosítása: hozzáférés a forrás-leírás korszerű fejlesztő eszközeihez – az MKE Bibliográfiai Szekciójának rendezvénye

A Vándorgyűlés plenáris ülése előtt – még csütörtökön délben – ünnepélyes aktusra került sor, amikor a Magyar Könyvtárosok Egyesületének Bibliográfiai Szekciója (BSZ) és a Helyismereti Könyvtárosok Szervezete a 2005-ben közösen alapított Kertész Gyula emlékérem Alapító okiratának 2015-ben kiegészített változatát, az eredeti alapítókkal közösen, aláírásával pecsételte meg.

A pénteki szakmai napon a BSZ forró hangulatú és a felfokozott várakozásnak megfelelő programot bonyolított le, amelynek első negyedórájában Bánkeszi Katalin, az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézetének igazgatója tartott tájékoztatót Az ELDORADO oktatási anyagai, képzési programjai témakörben.

Tovább fokozódott az érdeklődés, amikor a főcímünkben (és a Vándorgyűlés megadott témakörének megfelelően is) az Egyetemi könyvtárak minőségbiztosításának kérdésére került sor: Boda Gáborné dr. Köntös Nelli – Kálóczi Katalin – Székelyné Török Tünde: Szabványos bibliográfiai rekordok a minőségi szolgáltatás érdekében – közös katalógusépítés tapasztalatai az ELTE könyvtáraiban címen igen nagy ívű bemutatót tártak a zsúfolásig megtelt terem hallgatósága elé.

Az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetének oktatója, az ELTE Egyetemi Könyvtár főigazgatója és osztályvezetője azt vizsgálták, hogy a könyvtárakban megvalósuló szakmai feladatok és ezen belül elsősorban a formai feltárás milyen összefüggésben áll a menedzsment, a vezetés eszközeivel, módszereivel, valamint a könyvtári tevékenységet átható minőségirányítási rendszerrel, szemlélettel. A minőség folyamatszemléletű megközelítésének alapelve, hogy a szervezet működésének hatékonysága és sikere az intézményen belüli folyamatok eredményeként alakul ki. A könyvtári folyamatok rendszerében központi szerepet tölt be a dokumentumok feltárása, szoros összefüggésben áll a könyvtár valamennyi munkafolyamatával és szolgáltatásával. A katalógusok és a bennük foglalt rekordok minősége, megfelelősége alapjaiban határozzák meg a könyvtár szolgáltatásainak külső megítélését. A feltárás egységessége, szabványossága azonban csak akkor képzelhető el, ha a leírás elveit és a tevékenység megvalósítási módját rögzítő hazai szabályozások lépést tartanak a nemzetközi trendekkel, ha a különböző szintű előírások illeszkednek egymáshoz, ha nincsenek szabályozatlan területek, mint például a disszertációk és szakdolgozatok bibliográfiai leírása, melynek vonatkozó szabványát 2001-ben visszavonták és új szabályozás azóta sem született. Egységes, minden kiadványtípusra kiterjedő szabályozás hiányában a könyvtárak kénytelenek maguk elvégezni azt a munkát, amit a jogszabályok a nemzeti könyvtár feladatkörébe utalnak.

A Bibliográfiai Szekció vendégei az előadás keretében az ELTE Egyetemi Könyvtárban összeállított katalogizálási segédletből láthattak egy részletet, melyet a könyvtár az országos előírások változásával párhuzamosan rendszeresen aktualizál annak érdekében, hogy az egyetem könyvtári hálózatában dolgozó valamennyi munkatárs naprakész és megbízható forrásként támaszkodhasson rá. Az előadók bemutatták, hogy milyen szervezeti keretben, környezetben valósul meg a szakmai munka az egyetem könyvtáraiban. Részletesen szóltak a könyvtári rendszer tagjainak sajátosságairól, különbözőségéről, valamint a fenntartói, munkáltatói, szakmai felügyeleti hatáskörök és jogosultságok szétválasztásáról és megosztásáról. Az előadás rámutatott arra, hogy a széttagolt rendszerben az egységes szempontok szerinti, minőségi munka többleterőforrásokat igényel. Hangsúlyosan fogalmazódott meg, hogy az erőforrásokkal való gazdálkodás a vezetők felelőssége, ugyanakkor a társadalmi, jogi, szabályozási és bármely más környezeti hiányosság esetében a felelős vezetők különböző szintje határozható meg.

Karácsony Gyöngyi és Petró Leonárd: iDEa Tudóstér: kutatástámogatás és tudásmenedzsment a Debreceni Egyetemen című előadását a főigazgató asszony helyett a kommunikációs koordinátor tartotta meg. Az iDEa Tudóstér 2009-ben, az iDEa portál részeként született meg azzal a céllal, hogy a Debreceni Egyetem által létrehozott tudásvagyon disszeminációja mellett az azt megalkotó tudományos közösség tagjai is megismerhetők legyenek. Az azóta eltelt időben a kutatói és intézményi profilokat tartalmazó iDEa Tudóstér vált a DEENK által gondozott portál egyik legfontosabb elemévé. 2014-re azonban mind tartalmi, mind funkcionális értelemben időszerűvé vált a Tudóstér átalakítása. A felhasználói felület modernizálása, a DEENK által nyújtott kapcsolódó szolgáltatások világosabb struktúrába helyezése és a használatot könnyítő fejlesztések mellett a portál eredeti céljainak felülbírálása, az iDEa Tudóstér jövőbeni szerepének tisztázása ugyancsak elengedhetetlenné vált. Az előadás ezen átalakulási folyamatot, annak tanulságait és a jövőre irányuló elképzeléseket foglalta össze.

Dinamikus partnerség a könyvtárosi közösségben: az RDA (Resource Description and Access) fejlesztésének kommunikációja és tréningjei címmel Vass Johanna, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum osztályvezetője tartotta meg jövőbe mutató előadását.

Az RDA (Resource Description and Access) elnevezésű új szabvány vonatkozásában jelen előadás keretében egy, a szabvány megismertetését és a könyvtári közösségek általi elsajátítását megkönnyítő alkalmazással ismerkedhettünk meg. Az RDA Toolkit elnevezésű fejlesztés egyrészt teljes szövegű elérhetőséget biztosít az RDA-hoz, másrészt az új szabvány szövegében linkekkel biztosítja az átjárást a jelenleg – az Egyesült Államokban – érvényben lévő egyéb szabványszövegekhez. Az előfizetés és intézményi regisztráció után azonban különböző könyvtári közösségek is – például a British Library, a Bibliothѐque nationale de France stb. – csatlakozhatnak, és alakíthatnak ki olyan saját felületet, amelyen keresztül feltölthetik saját szabványaikat, szabályzataikat, és létrehozhatják a számukra szükséges megfeleltetéseket az RDA szövegével. Az RDA Toolkit ezen túlmenően workflow segítségével teszi modellezhetővé a katalogizálási folyamatokat. A regisztrált feldolgozói közösségek között megtalálhatók többek között az érdeklődő könyvtárak régi könyves csoportjai, zenei dokumentumokat vagy periodikákat feldolgozó részlegei stb. Az alkalmazás segítségével így az öntevékeny elsajátítás nagy szerephez jut, amely egyúttal biztosítja a „dinamikus partnerséget” a legmagasabb szintű elméletalkotó műhelyek és a gyakorlati könyvtárosság között.

Rendezvényünk utolsó fél órájára Diskurzust hirdettünk meg, amelynek keretében előadóink és a BSZ vezetőségének tagjai megfogalmazták a Vándorgyűlés záró plenáris ülésére szánt jelmondatát a szakmai program összegzéseként.

Ugyanakkor hangsúlyosan fogalmazódott meg a sürgető igény egy komoly feldolgozói fórumra, ahol a délelőtt folyamán felvetett szakmai kérdéseket továbbgondolhatnánk. A forrás-leírói munka új kihívásainak megvitatására a Bibliográfiai Szekció 2015. évi programtervében késő őszre időzített konferencia kiváló alkalom lesz!

Szőnyi Éva
BCE Központi Könyvtár,
a Bibliográfiai Szekció elnöke