Beszámoló a Közkönyvtári Egylet és a Gyermekkönyvtáros Szekció szervezésében megtartott közös programról
“Segítő munka a közkönyvtárakban” címmel indult el a két szekció munkája a kitűzött közös gondolat mentén.
A moderátor Haszonné Kiss Katalin volt, a Közkönyvtári Egylet elnöke.
– Az első előadó Horváth Judit pszichológus, “Veszélyes üzem” című előadására hamar megtelt a terem. Mi könyvtárosok kerültünk a középpontba a megnövekedett mentálhigiénés feladatainkkal, amelyek az oktatási intézmények hárításából, a család hagyományos funkcióinak kényszerű átalakulásából és a reszocializációs feladatokból adódhatnak. Pozitív az a többlettudás, mellyel a könyvtárosok rendelkeznek ahhoz, hogy a fent említett helyzetet megoldják, pl.:szemlélet, irányultság, készség, aktivítás, saját szakterület ismerete stb.
Ugyanakkor a folyamatos, tartalmas munkavégzés során felmerül a veszélyt jelentő Burn out, a kiégés szindrómája. Leginkább akkor beszélhetünk erről, ha munkánkban már semmiféle örömöt, elégedettséget nem érzünk, és úrrá lesz rajtunk az apátia. Ennek a bonyolult tünetegyüttesnek a fő okai lehetnek: a kötelességek hálójából való kiszabadulási képtelenség, hiányos teljesítménymérés, feedback (visszajelzés) hiánya, alacsony jövedelem, nagy felelősség, konfliktusok gyakorisága, elégtelen adminisztratív támogatás. Az előadásban hallhattunk arról, hogy milyen ciklusokban jelennek meg a szindróma fázisai, milyen tünetegyüttesei vannak, és hogyan lehet megelőzni.
– A Csányi Alapítvány képviseletében, “A hátrányos helyzet leküzdése tehetséggondozással” című előadással, Dr. Radoszáv Miklós jogász, pedagógus, gyermekvédő folytatta a szekció programját. Alapvető gondolatként elhangzott, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek felemelésére és a rászoruló családok lemaradásának megszüntetésére a leghatékonyabb eszköz a tehetséggondozás. A hátrányos helyzet jellemzői: figyelem – szeretet – potenciál hiány; társadalmilag eltérő szocializáció; kapcsolati háló hiánya. A továbbiakban hallhattunk arról, hogy milyen program szerint halad az alapítvány.
Az Életút Program célkitűzése, hogy hátrányos helyzetű, tehetséges gyermekek életútjának, egy-egy alapvető életszakaszának végigkísérésével segítse a gyermekeket szociokulturális hátrányaik leküzdésében, tehetségük kibontakoztatásában. Ez a hosszútávra tervezett feladatvállalás a tehetséggondozó programok között egyedülállónak számít Magyarországon. Egyrészt azért, mert a gyermekek támogatása 10 éves kortól kezdődik, különböző életszakaszokban és iskolatípusokban más-más módon és más-más eszközökkel folytatódik. Ez gyermekenként jelenthet akár 11-14 évet is. Kiemelt gondolat volt, hogy nem pénzbeli támogatást, hanem szolgáltatást kapnak. A tanulók délután és hét végén az ország különböző régióiban található, az Alapítvány által működtetett közösségi házak tehetséggondozó csoportjaiba járnak. A 10-15 fős csoportokban a gyermekek személyre szabott foglalkozásait pedagógiai és pszichológiai méréseken alapuló egyéni fejlesztési tervek keretében az alapítvány főállású mentorai szervezik meg.
– Rövid szünet után,Dr. Végh Balázs Béla irodalomtörténész, Szatmárnémetiből tartotta meg előadását “Miénk a világ” címmel. Azt boncolgatta, hogyan hat az olvasó a kortárs gyermekirodalmi kánonra.
Indító verses gondolata:
Fanni verse
álmomban kivirágzik a fa
leesik az ég
elteszem a szívedet
miénk a világ
(Kovács András Ferenc: Miénk a világ)
Elsősorban a gyermekversek gazdag világát tárta fel különös tekintettel, Kovács András Ferenc 2000-ben megjelent, az előadás címét is adó verseskötete kapcsán. Lezárásként Weöres Sándor az évszaknak szóló aktuális versét, a Déli felhők-et hallhattuk.
– A változatos előadássorozatot Dr. Kerekes Pál az ELTE BTK címzetes egyetemi docense folytatta. “Polcunkon az e-könyv: digitális olvasnivaló a könyvtár falain belül és kívül” című előadásának alapvetése úgy szólt, hogy informatikai vagy könyvészeti projektnek vagyunk-e a szemtanúi. Egy komplex kultúrtörténeti időutazásban volt részünk kitűnő könyvészeti élőképekben. Gutenbergtől indultunk, aztán eljutottunk Jeff Jarvisig, majd Kner Imre, Fitz József és Jeff Bezos árukapcsolás gondolata következett. Felejtsük-e el a könyvtárakat és a könyveket a XX.században, plakátvers és plakátregény, glogoizmus felvetések hangzottak el.
Az irodalmiság az elektronikus könyv megjelenésével újra középponti szerephez juthat.Visszatérhet az irodalom oda, ahonnan talán elindult: egy kulturális közösség minden tagjának egyformán és egyszerre jelenthet alkotói és befogadói élményt.
– A vándorgyűlés mindig jó alkalom arra, hogy új ötleteket és tapasztalatokat gyűjtsünk kollégáink értékes munkáiból. Ilyen előadó volt Kovačic Gizella az Anton Bernolák Könyvtár családi részlegének vezetője. Előadásának címe: “Meseországi barangolások az érsekújvári Anton Bernolák Könyvtárban”. A 2002-ben kialakított családi könyvtár nagyon izgalmas programokkal várta és várja a gyerekeket és családokat.Sokszínű élménnyel gazdagodtak, akik ellátogattak az Andersen éjszakájára és a Kincsvadászatra. A lelkiismeretes munka és a könyvtár barátságos szelleme hatotta át az elmondottakat és a bemutatott fotókon látottakat.
– A délelőtti előadássorozat A Ceiba spol.s r. o. cég bemutatójával zárult. “Eszközök a könyvek megóvására és javítására. Könyvtári felszerelések” Az előadó Mgr. Hevesi Edit értékesítési menedzser volt. Ötletes, modern és kreatív berendezéseket láthattunk, melyeket mindannyian szívesen látnánk könyvtárainkban.
A délután folyamán könyvtárlátogatáson vettünk részt a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár Gyermekkönyvtárában. Balázs Ildikó, a gyermekkönyvtár vezetője mutatta be a történeti kiállítást, a könyvtár működését és programjait. A szinhely egyik kiemelkedő nevezetessége a bábparaván volt, mely fontos szerepet tölt be az ide járó gyermekeknek és családoknak szervezett programokon.
Végül a nap üzenete a Közkönyvtári Egylet és a Gyermekkönyvtáros Szekció tagjai számára, valamint a záró plenáris ülésre az volt , hogy:
„A társadalomban végbemenő változásokra reagálva, speciális kompetenciákkal, értékmegőrzéssel, megfelelő együttműködési és önvédelmi képességgel, új gondolkodási irányokkal, a problémás területek tisztázásával, megfelelő kommunikációval és támogatással érhető el a kívánt minőség.”
A beszámolót készítette:
Karakasné Kőszegi Katalin
FSZEK XIII/6. – MKE Gyermekkönyvtáros Szekció